Nagy-Péter-mennykő
A Tokaji-hegység belső területének neves kilátóhelyei közül a legmagasabb elhelyezkedésű, melynek tetejéről széles panorámában tárul elénk a hegyvidék szerkezete és végtelen erdőrengetege.
A Nagy-Péter-mennykő 709 méter magas sziklahomloka egy krioplanációs, azaz fagy által kialakított sziklatorony tetején található. A jégkorszakok idején a fagypont körüli hőmérséklet okozta folyamatos térfogatváltozások, illetve a kőzet repedéseibe befolyó, majd ott megfagyó víz váltotta ki a szikla aprózódását, melynek következtében a környezetéből kiemelkedő bástyaszerű alakzat jött létre. Ennek a bástyának a tetejére érkezünk, amikor felkeressük a Zemplén e páratlan panorámapontját.
Már a K jelzésről idáig vezető ösvény is meseszép, ősöreg bükkösön halad keresztül, melyet érintetlen hangulata tesz különlegessé. Amikor kilépünk a sziklacsúcsra, széles kilátás tárul föl előttünk: a Tokaji-hegység magyarországi szakaszának középső, hegyvölgyes tömege mellett feltűnik a távolban az államhatárt hordozó Milic-csoport, alatta ott fehérlik a magányos andezitkúpon ülő füzéri vár. Jobbra fordulva a Kemence-patak hosszú, mélyen bevágódott völgyét követhetjük tekintetünkkel. Ez keleties futású, majd hirtelen északnak fordul, hogy Pálházánál, a Hegyköz medencéjében érjen véget. Nem véletlenül építették éppen ide az egykor Nyíregyházáig tartó kisvasúti vonalrendszer pálházi mellékágát. A vasút a hegység belső területein kitermelt fát szállította a feldolgozásért felelős városi területek irányába. A pályát a Kemence-völgyön lehetett a nagy kiterjedésű hegyvidék mélyéhez legközelebb vezetni. (A kisvasúton napjainkban is utazhatunk Rostallótól Pálházáig.)
Éppen innen ered a térség legnagyobb városának, Sátoraljaújhelynek a neve is: a fölötte magasodó, a Nagy-Péter-mennykőről keleti irányban, takarás mögül kiemelkedő, hegyes csúcsú magaslatokat alakjuk után Sátoros-hegyeknek nevezik. Feltűnő még a Zemplén kiterjedése is: óriási összefüggő erdőség tölti be látóterünket. Sajnos jellemző ugyanakkor, hogy elszomorítóan nagy területeken rondítanak a képbe hatalmas, barbár tarvágások - ez is zempléni sajátosság, az ország egyéb tájaihoz képest itt különösen szembetűnő ezek jelenléte és sokasága. A Zemplén csupacsúcs hegység: nem találunk kiterjedt fennsíkokat, a számtalan csúcs, hullámzó hegygerinc alkotta tömeget mély, hosszú futású völgyek tagolják.
Tiszta időben a Milic-csoporttól jobbra feltűnik a Kárpátok vulkáni övezetének egy távolabbi, a Mátrához hasonló magasságú tagja, a Vihorlát gerince.
Szerző: Dömsödi Áron
Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség
Tömegközlekedéssel
- A Regéc, autóbusz-forduló buszmegállóba napi néhány járat érkezik.
- A Háromhuta, (Középhuta) templom megállótól is indulhatunk.
- Rostallóra a Pálházi Erdei Vasúttal utazhatunk Pálházáról.
Megközelítés
- Regécről a K jelzés visz a leggyorsabban a célhoz. Ebből egy tisztásnál bal felé ágazik ki a K▲ jelzésű ösvény, melyen 10 perc séta a kilátóhely (6,9 km, 376 m szintemelkedés).
- Rövidebb út is kínálkozik, ha a Z turistaúton vágunk neki. Amikor a Z jelzésen elérünk egy fenyvest, melynek alján sziklák hevernek, meredeken felfelé kaptatunk. A varázslatos útszakasz végén elhagyjuk a sűrűt, és kilépünk egy erdészeti út-csomópontba. Itt a turistaút balra fordul. Nekünk azonban egyenesen kell továbbindulnunk, a kerítés által jobbról kísért dózerúton. Ha pár percen belül mindkét oldalról hatalmas tarvágások kerítései kísérnek mindkét oldalunkon, akkor jó helyen járunk, nem sokkal a Nagy Péter-mennykő elágazása előtt érjük el a K jelzést a kerítés sarkánál. Ezzel a levágással jó félórát spórolhatunk (6,1 km, 316 m szintemelkedés).
- Középhutáról a S jelzésen kell fölkaptatnunk a Mlaka-rétig, majd ott balra fordulni a K jelzésre. Hosszú gyaloglás után jobbra ágazik ki a K▲ egy tisztásnál, ez mutatja az utat a Nagy Péter-mennykőre (6,8 km, 456 m szintemelkedés).
- Rostallóról a S jelzésen kell fölkaptatnunk a Mlaka-rétig, majd ott jobbra térni a K jelzésre. Hosszú gyaloglás után jobbra ágazik ki a K▲ egy tisztásnál, ez vezet a Nagy Péter-mennykőre (6,9 km, 454 m szintemelkedés).
Parkolás
- Regécen a főutcán parkolhatunk, de kihajthatunk az autóval a faluból, és egy rövid emelkedő végén jobbra, ahol a várat látjuk földút indul. Itt parkolhatunk. A Z jelzés az aszfalton fut.
- Középhután a falu bejáratnánál, az erdőszélen hagyhatjuk az autót.
- Rostalló közelében a Kőkapu hotelnél van parkoló, de a kisvasút rostallói végállomásánál is le lehet parkolni az erdőben.