Zemplén földtani felépítése
A Zempléni-hegység a földtörténeti újkor harmadkorában végbement vulkáni tevékenység eredménye. Az Alföld harmadkor közepén megindult süllyedésével párhuzamosan hasadékrendszerek alakultak ki a szilárd kéregben, melyek megnyitották a vulkáni tevékenység útját. A széles vulkáni övön több kitörési központ helyezkedett el. A hasadékokon át felszínre került változatos kőzetanyagok - előbb riolitláva és tufa, majd andezit és dácit, valamint az utóbbi kőzetek tufái - annak bizonyítékai, hogy a vulkáni tevékenység több kitörési szakaszban (erupció) zajlott le, amelyeket nyugalmi időszakok (intererupció) szakítottak meg. A tudományos feltételezés szerint a Zempléni-hegységben összesen három vulkáni szakaszt különböztethetünk meg. A legfiatalabb, pliocén elejei vulkáni kitörés eredménye a regéci vár dácitkúpja.
A vulkáni kitörések nyugalmi időszakában a tenger is elöntötte ezt a területet. A vulkáni tevékenységet utóvulkáni (posztvulkáni) tevékenységek követték, melyek eredményeként érctelérek rakódtak le, s hévforrások törtek fel.
A pliocén időszakában a hegység keleti része lesüllyedt. A negyedkori pleisztocén elején végbement tektonikus mozgások következtében a hegység rögös feldarabolódása következett be, majd a rögök féloldalasan felemelkedtek.
A keleti rész ismételt ismételt megsüllyedésével képződtek a medencék. A pleisztocén csapadékosabb időszakaiban csuszamlások, a száraz időszakokban pedig kőtenger képződött a hegységben.
A pleisztocén végén egy újabb - kisebb mértékű - emelkedéssel párhuzamosan a völgyek bevágódása és a medencék feldarabolódása következett be. A Zemplén-hegységet felépítő legfontosabb kőzetek az andezit és a riolit, valamint ezek válfajai (andezitláva, andezittufa, adndezitbreccsa, riolitláva, riolittufa, stb.). A kőzeteket a magasabb részeken pleisztocén nyirok és holocén lejtőtörmelék fedi. Az alacsonyabb szinteket pedig kőzetmálladék és lösz borítja.
A hegység ásványi kincsei között az említett kőzeteken kívül csupán az utóvulkáni tevékenység eredményeként keletkezett ércteléreket érdemes említeni. A Telkibánya körüki hegyekben arany- és ezüsttelér előfordulása ismeretes, a kitermelés azonban ma már nem gazdaságos.
Az egykori gejzírműködés, valamint a különböző vegyi folyamatok eredményeként létrejött riolittufának mállástermékei a hegységben több helyen fellelhetők, s haszonnal kitermelhetők. Kvarcitot Regéc és Fony, bentonitot Végardó és Komlóska, tűzállóagyagot Hollóháza, perlitet Telkibánya határában nyernek.