Rákóczi túra útvonalak
A túra útvonala: Füzéri vár, Füzér, Toroki eh., Hollóháza, Pányoki-kút, Telkibánya, Potácsháza, pálos kolostorrom, Amadé vár, Fehér-kút, Regéc, Regéci vár, Király-kút, Erdőhorváti, Komlóska, Pogány-kút, Hercegkút, Sárospataki vár.
Táv: 58,6 km, szintemelkedés: 1570 m (ellenkező irányban teljesítve 1920 m).
Igazolóhelyek: Füzér, Hollóháza, Telkibánya, Regéc, Erdőhorváti, Hercegkút, Sárospataki vár. Az igazolóhelyeken minden olyan bélyegző elfogadást nyer, melyből a helység neve kétségkívül megállapítható. Ha Sárospatakon a Vármúzeumban a bélyegzésnek akadálya lenne (vasárnapokon és munkaszünetes ünnepnapokon, vagy amikor a Vármúzeum zárva van), a bélyegzés másutt is eszközölhető.
A túrák igazolása: egyesületi/szakosztályi hivatalos túrajelentéssel, igazolóhelyenkénti bélyegzéssel. Csoportos teljesítés esetén is csak egy túrajelentés szükséges. Aláírás nem szükséges, a kelet feltüntetése ellenben kötelező.
A jelvény megszerzése: Az igazolóbélyegzővel ellátott túrajelentést el kell juttatni a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetségbe. Ezenkívül a jelvény árát ki kell fizetni . Ha a teljesítést elfogadták a kiíró szervezet csekket küld, majd postafordultával eljuttatja a jelvényt, vagy személyesen átvehető.
A túra irányítója: B.-A.-Z. megyei Természetjáró Szövetség elnöke.
Közlekedési szempontból a túrát Füzéren célszerűbb elkezdeni. Füzér Sátoraljaújhelyről autóbusszal, illetve gépkocsival is megközelíthető. A túra kiindulópontja a füzéri vár már messziről látható, szinte koronaként uralja a környéket.
A XIII. századból származó vár legrégibb része a belső tornya, legszebb pedig a román kori falakon álló két emeletre osztott palotakápolna. A várat hordozó, vulkanikus eredetű andezit kúpot a szikláin tenyésző ritka növényállománya miatt természetvédelmi területté nyilvánították.
Túránkat innen indítjuk a vár észak felé nyíló kapubástyája alatt kilépve, a kőlépcsőkön szerpentinezve lefelé. A meredekebb részt elhagyva, a gépkocsi parkolótól a faluba vezető kocsiúton érünk be a településre. A mellékutcán a kék és piros sáv jelzést követjük. Előbb a műemlék jellegű katolikus, majd a főútra kiérve a középkori eredetű református templom mellett haladunk el. Innen már csak a piros sáv jelzést követve, a falu szélén átkelünk a Bisó-patakon és a mezei úton egy kisebb dombra kapaszkodik fel utunk. A dombtetőről érdemes visszatekinteni a mögöttünk lévő megkapó látképre.
A hatalmas várhegy lábánál, mint a kotlós alatt húzódnak meg a névadó falu portái. A dombról enyhe lejtőn ereszkedünk le a Füzérkomlós-Hollóháza közötti közút irányába. Mielőtt elérnénk az utat, elhaladunk az árnyas fák alatt álló toroki erdészház mellett. A Toroktól a hídon átkelve, északnyugati irányba, enyhén emelkedve haladunk a műút mentén. A szűkülő völgyben rövidesen elérjük Hollóháza szélső házait, majd mintegy ezer méter után a Porcelángyár kapujához érünk.
Érdemes betérni és megcsodálni, a már a XIX. században is működő porcelán és finomkerámia-gyár gyártörténeti kiállítását. Ennek végén javasoljuk, hogy kis kitérővel sétáljunk fel a község főutcáján. Hamarosan az Országos Kéktúra keleti végpontjának emlékfalához érünk, majd tovább az egyedülállóan modern stílusú templomban Kovács Margit alkotásokat is megtekinthetünk. Itt a templomnál a kék sáv turistajelzés halad tovább az Országos Kék nyomvonalán, a Bodó-réten át a Nagy-Milic irányába. Egy másik irányba pedig sárga sáv jelzésen Kéked felé túrázhatunk.
Mi azonban visszatérve a Porcelángyárhoz, a Rákóczi-túra útvonalán, innen nyugati irányban hagyjuk el a települést. Átvágunk a völgyön és a másik oldalon kapaszkodunk felfelé a szekérúton. Mintegy félóra gyaloglás után az erdőben kis tisztás után elérjük a kerítéssel körülvett, Pányoki-kút néven ismert vízművet. A délnyugatra forduló jelzett úton kapaszkodunk tovább az erdőben, amíg el nem érjük az 550 m magasan fekvő Hármashatárt. Innen fokozatosan lejt az út egészen Telkibányáig.
A Hármashatár nyergéből leereszkedve balról a 600 métert meghaladó magasságú Kánya-hegy oldalában haladunk, előbb lombos, majd fenyves erdőben. Az erdei út egy szélesebb nyiladékot keresztez, amikor szép tölgyesbe érünk. Aztán elhaladunk a Sinta-tető mellett és a ligetesre váltó terepen csakhamar a Bózsváról Telkibányára vezető műúthoz érünk. Jobbra fordulva, utunkat ezen folytatjuk tovább és a rövidesen mellénk szegődő Veres-patak kíséretében érkezünk Telkibányára. Az egykori aranybányászatáról híres városban elhaladunk a hajdani első magyar porcelángyár épülete előtt, mely jelenleg bányászati-, erdészeti- és ipartörténeti gyűjteménynek helyet adó múzeum. A múzeum fölötti meredek domboldalon érdemes felkeresni a régi idők emlékét őrző kopjafás temetőt. Telkibányát, az 1270-ben alapított hajdan szabad királyi bányavárost, a patinás Ezüstfenyő turistaház mellett vezető piros sáv jelzés mentén hagyjuk el.
Utunk nyugati irányba fordul és felkapaszkodik a Bizsóka és az Ökör-hegy közti nyeregbe. Innen a túloldalon leereszkedve, alig egy kilométer után elérjük a Potácsház régi gyümölcsösét, majd a kerítés sarkánál elfordulva, magát a szerény igényeket kínáló, de hangulatos turistaszállást. A Potácsház régi hamufőző telepről kapta a nevét. Innen látták el a korabeli üveghutákat hamuzsírral. Itt rövid időre megpihenhetünk és az erdei út túloldalán folyó patak hűs vizével felfrissülhetünk.
Folytassuk utunkat a jelzést követve, az erdei ösvényen. Két patakon is átkelünk, majd az enyhén emelkedő, kiritkított terepen már távolról is szemünkbe ötlenek a gönci pálos kolostorrom ég felé nyúló falmaradványai. A Nagy Lajos alapította kolostor romjainál pusztuló állapotában is tanulmányozhatjuk a gótikus építészet jól ismert stílusjegyeit. A kolostorromtól piros kereszt jelzés ágazik ki és az innen alig 3 kilométerre lévő Göncre kalauzol.
Mi az enyhén emelkedő domboldalon haladunk tovább, néhány száz méter után elérjük a Kis-patakot és túránkat ennek partján folytatjuk. Mintegy másfél kilométer után átkelünk a patakon és rövidesen útelágazáshoz érünk. (A tőlünk nyugatra induló piros négyszög jelzés mentén szintén Göncre juthatunk.)
Elhagyjuk a patakvölgyet, annak keleti oldalán egyre feljebb kapaszkodunk és mintegy négyszáz méter után újabb történelmi emlék romjai tárulnak szemünk elé. Amadé-vár romjaihoz értünk.
A várat Amadé nádor, szepesi főispán építette a XIII. században és korában jelentős szerepet játszott, de végül elérte sorsát és már több mint 700 éve leromboltan figyelmeztet a politikai dicsőség mulandóságára.
A várromtól továbbra is emelkedő erdei úton haladunk déli irányba, a Téglás-kő oldalában kapaszkodunk fölfelé. A 750 métert meghaladó csúcs mellett megyünk. Innen egyre lejtő úton haladunk árnyas fenyvesek között. Egy jobboldali kitérővel a közeli Sólyomkő-sziklát érinthetjük, amely jó sziklamászó helyként ismert a hegymászók körében. Mi az enyhén lejtő kocsiúton csakhamar útelágazáshoz érünk, ahol a Fehér-kúti vadászház áll. A ház mellett szépen kiépített pihenőhely és forrás is található. Az innen kiinduló kocsi úton piros négyszög jelzésen, az alig 4 km-re lévő Hejcére juthatunk.
A Rákóczi-út az ugyancsak innen induló zöld sáv jelzéssel együtt enyhén emelkedő erdőszéli kocsiúton halad tovább. A kettős jelzés mintegy 300 méter után elválik egymástól. A zöld jel délnek tart Fony község irányába, míg a mi piros jelzésünk keletnek fordul és nagy ívben megkerüli a Gergely-hegyet. A hegy keleti oldalában enyhén emelkedik, amíg el nem érjük a Nagy-Szár-kő melletti nyeregpontot. Az út innen egyre erősebben lejt és a fokozatosan ligetesre váltó erdő tisztásairól a távolban feltűnik a szemközti hegyormon a Regéci vár megkapó sziluettje. Aztán feltűnik Regéc templomtornya és végül szemünk elé kerülnek a völgyben meghúzódó házak is. Rövidesen beérünk a községbe.
Regéc felső részéből a piros sáv jelzés, a hozzánk érkező Országos Kék jelzésével együtt érkezik, a főutcának számító műúthoz. Az út a turistajelzésekkel együtt egy hídon át a temető bejárata előtt elhaladva, kanyarogva, emelkedve hagyja el a községet Óhuta irányába. A település utolsó házait elhagyva, a jelzés rövidesen jobbra fordul és letér a műútról. A mezei úton elhaladunk az ideiglenes autóparkoló mellett, majd fokozatosan emelkedő erdei úton haladunk a fölöttünk magasodó kúp alakú Várhegy irányába. A kék és a piros jelzés ezen a szakaszon is együtt halad és csaknem 2 km után kiérve a rétre, már a vár alatt járunk, amikor a kiágazó piros rom jelzést követve egy rövid, de meredek szakaszon egyenesen a várba jutunk.
A XIV. században épült vár romjainál néhány éve ásatások és helyreállítási munkák kezdődtek. Érdemes körüljárni a romokat, a falak, lakótornyok maradványait, mert a legnagyobb kiterjedésű Rákóczi-várban járunk, ahol a későbbi fejedelem gyermekkorát töltötte. Adózzunk tehát néhány percet e történelmi személyiség emlékének. Felkapaszkodva a várfal szikláira, teljes körpanorámában lehet részünk. Nyugat felé a Hernádon túli Cserehát dombjai, majd északtól keleten át déli irányba a Zemplén csaknem teljes panorámája tárul szemünk elé.
A történelmi légkörrel és a természeti élményekkel feltöltődve folytassuk túránkat. Visszatérve a vár alatti kék és piros jelzésekhez, ezek még 100 métert együtt haladnak, majd a piros sáv balra elhagyja a szélesebb úton Mogyoróska irányába továbbhaladó Országos Kék turistajelzést. Utunk eleinte a hegy alatti völgybe ereszkedik, majd egy vízválasztó gerincén haladva ismét meredeken emelkedni kezd a Zabarla-nyereg irányába. Elérve a nyeregpontot, annak túloldalán előbb fenyvesben, majd tölgyfák között hasonló meredeken ereszkedik lefelé. A nyeregtől mintegy 2 km-re elérjük a Király-kutat, majd tovább ereszkedve, további másfél kilométerre a Vár-kút-forrás mellett haladunk el.
Újabb 2 km után kiérve az erdőből, a valamikori Szőlőmáj-tanya mellett haladunk el. A ligetes területen túrázva végül elérjük a Kis-Tolcsva-patakot, melynek mentén rövidesen Erdőhorvátiba jutunk. A községben néhány, a tájra jellemző népi műemlék épületet kereshetünk fel.
Erdőhorvátiban a piros sáv jelzése a templomok között húzódó utcán át éri el a Komlóskára vezető műutat. A jelzés ezen halad nagyrészt az Egres-patak völgyét követve és mintegy 3,5 km után érünk Komlóskára. Útközben elhal adunk a fölénk magasodó Vég-hegy és a még magasabbra törő Pusztavártető égre mutató kúpjai mellett.
Komlóska egy hamisítatlan turisztikai település, mely a ruszin eredetű ősök kultúráját, nép hagyományait máig hűen őrzi. Erre utal a ruszin tájház, a falu felső végén található ruszin szabadidő- és szoborpark, és a görög katolikus templom egyházi emlékei. A környék gazdag természeti értékeit egy 1996-ban kialakított természetvédelmi és erdészeti tanösvény fűzi össze.
Több vendégház várja a nemcsak átutazó, hanem itt megszálló, pihenni vágyó turistát. Érdemes tehát itt több időt szánni erre a településre. Komlóskát körbefogja a vulkáni tevékenység emlékét hűen visszaadó hegyek sora, de mégis kiemelkedik ezek közül a délnyugati irányba fekvő Pusztavár-tető, melynek csúcsa várromot rejt.
Ajánljuk felkeresését a települést az iskolánál elhagyó piros és zöld sáv jelzés mentén, vagy inkább javasoljuk, hogy a falu főutcájáról induló tanösvény jelzései alapján induljunk neki a meredek hegyoldalnak. A házak közül kilépve, az eleinte ligetes tölgyesekben haladó út lassan meredek sziklaösvénnyé szűkül, és végül nagy andezit sziklatömbök között érünk fel a várromhoz. A várat még a XIII. század elején építette a Tolcsva nemzetség. A Giskra huszitái kezén is levő egykori vár falmaradványai között más régi emléket is felidézhetünk, hiszen a közeli bot-kői csatában Mátyás király hadai is megütköztek a huszitákkal. A várromoktól változatos panoráma nyílik, dél felé a Bodrog és a Tisza árterére és azon túl akár Nyíregyházáig is elláthatunk. A másik irányba pedig a közép-zempléni hegyek láncolata teszi felejthetetlenné a látképet.
A romoktól a hegy keleti oldalától induló piros romjelzésen ereszkedünk le az ott kiépített földlépcsőkön, majd rövidesen erdőben haladva, találkozunk a piros és az itt rövid ideig vele haladó zöld sáv jelzéssel. A zöld jel Újhutáról érkezve érinti a falut és rövidesen egy erdei útelágazásnál elhagyja utunkat és déli irányba fordulva a Darnó-tető oldalában Bodrogolaszi felé veszi útját.
A Rákóczi-út itt keletnek fordul és mintegy 1 km után egy nyeregben elhalad a Hoffmann-forrás mellett, majd a szekérúton haladva további másfél kilométer után az erdőből kiérve, felhagyott gyümölcsösök és művelt szőlőtáblák között a Pogány-kúthoz érünk.
Innen már látszanak a közeli Hercegkút házai. Az eredetileg Rákóczi-birtoknak számító településre később német telepesek kerültek. A falu takaros házai ezt és a szőlőtermelés jövedelmezőségét hirdetik együttesen. A falut rövid úton keresztezve, az alatta elterülő szőlő és szántóföldek között haladó mezei úton haladunk, nagyjából a tőlünk bal kézre csordogáló Hotyka-patakkal párhuzamosan. Már ide látszanak Sárospatak házai és az ismerős vár bástyái. Előbb keresztezzük a patakot, majd áthaladunk a Sátoraljaújhely felé menő főúton és máris a Bodrog parti város házai közé érünk. Több utcán áthaladva, keresztezzük a vasútvonalat és a temető melletti utcán egyenesen a várhoz jutunk.
Túrautunk gyakorlatilag itt ér véget. De arra biztatjuk a résztvevőket, hogy még ne pihenjenek, keressék fel e turisztikai csemegének számító város számtalan szép és érdekes látnivalóit, ezzel mintegy megkoronázva a Rákóczi-túra többnapos élményeinek láncolatát.
Forrás: Hello Zemplén