Megbukott a magyar kormány hazárdjátéka: egyszerre a legnagyobb gazdasági kockázat és vonzerő
Erős átalakulás látszik a kelet-közép- és dél-európai térség (CESEE) közvetlen külföldi tőkebefektetéseiben (FDI) az elmúlt 14 évben. Bár a térség egyes országai, például Észtország, Albánia és Lengyelország, erős növekedést mutattak az FDI állományában, addig Magyarország és más országok, mint Bulgária és Oroszország, csökkenést tapasztaltak. A jelentés kiemeli, hogy Magyarország, ennek ellenére erős helyzetben van, pedig a politikai kockázatok növekedtek. Ennek magyarázata az ország stabil makrogazdasági alapjai, kedvező gazdaságpolitikai intézkedései, valamint Magyarország EU-tagsága is segített – derül ki a bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) jelentéséből, amely azt is hangsúlyozza, hogy a politikai kockázatok ellenére a külföldi befektetők nem feltétlenül vonulnak ki, hanem inkább költségként kezelik a növekvő bizonytalanságokat. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra is kihívásokat jelentenek, és a térség gazdaságának jövője erősen bizonytalan.
A WiiW jelentése jelentős átalakulást mutat be a FDI szerepében a kelet-közép- és dél-európai térségben (CESEE) az elmúlt 14 évben. Olyan országok, mint Albánia, Szerbia, Lettország, Lengyelország, Koszovó, Észtország és Szlovénia jelentős növekedést mutattak az FDI jelentőségében, az FDI állományának a GDP-hez viszonyított aránya több mint 10 százalékponttal nőtt 2010 és 2023 között. Ezzel szemben olyan országok, mint Bulgária, Montenegró, Oroszország és Magyarország csökkenést tapasztaltak ezen a mutatón.
FDI-beáramlás a GDP százalékos arányában. Az adatok a közvetlen befektetési statisztikákon alapulnak (irányadó elv), a különleges célú gazdasági egységek (SPE-k) nélkül. Források: wiiw FDI adatbázis az adott központi bankok közvetlen befektetési statisztikái alapján, wiiw számítások.
Észtország kiemelkedik az FDI vonzása terén, hiszen az FDI állománya egy főre jutóan 2023-ban közel 26 000 euróra emelkedett, ami jelentősen meghaladja más CESEE országok értékeit.
A balti államok, Csehország, Szlovénia és Horvátország gyorsan haladtak az egy főre jutó FDI felhalmozásában. Ezzel szemben Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Moldova és Törökország nem teljesítettek jól az FDI vonzásában.
Az éves FDI-beáramlás Magyarországon 2010 és 2023 között, millió euróban.
Ugyanakkor sok más országban a GDP-hez viszonyított arányuk csökkent: Bulgáriában 29 százalékponttal, Montenegróban 19 százalékponttal, Oroszországban 17 százalékponttal és Magyarországon 15 százalékponttal. A geopolitikai és háborús kockázatok miatt Oroszország, Törökország, Fehéroroszország és Ukrajna – teljesen kiszámíthatóan – a legrosszabbul teljesít a régióban az FDI-beáramlás terén: ezekben az országokban a közvetlen-tőkebefektetések állománya 2023-ban a GDP kevesebb mint 30%-át teszi ki.
Legújabb tendenciák: A befektetési teljesítmény gyengülése
A tanulmány kiemeli a CESEE térségében tapasztalt jelentős gyengülést a befektetési teljesítményben, mivel a 2024 januárja és szeptembere között bejelentett zöldmezős befektetési projektek száma éves szinten 44%-kal csökkent. E csökkenést a geopolitikai-gazdasági bizonytalanság növekedésére vezethetjük vissza, különösen az amerikai elnökválasztás előtti időszakban. A csökkenés a leginkább 2024 harmadik negyedévében volt érezhető, amikor a bejelentett zöldmezős projektek száma több mint 70%-kal esett vissza 2023 azonos időszakához képest.
Törökország tapasztalta a legnagyobb visszaesést a zöldmezős projektek bejelentéseiben, ezt követően jelentős csökkenések voltak az EU-CEE és a Nyugat-Balkán térségében is. Moldova volt az egyetlen ország, amely növekedést mutatott a zöldmezős projektek számában, bár ez mérsékelt volt. Az adatok vegyes képet mutatnak a vállalt tőkebefetés (ez olyan adatokat jelent, amelyeknél a tényleges beruházási összeg még nem jelent meg a statisztikákban, csak a szerződött FDI-tétel ismert – a szerk.) illetően, mivel egyes országok növekedést, míg mások csökkenést regisztráltak.
Itt érdemes hozzátenni, hogy az éven belüli FDI-becslések nagy bizonytalanságokat tartalmaznak, a tényleges beruházási összeg jellemzően alacsonyabb az ígértnél.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős növekedés volt tapasztalható a hagyományos energia szektorokban a zöldmezős befektetési projektek között, mivel ezeknek a szektoroknak a vállalt tőkebefektetésük 2024 januárja és szeptembere között meghaladta a 14%-ot. E növekedés elsősorban Kazahsztán projektjeinek köszönhető. Ezzel szemben a megújuló energia szektorában a vállalt tőke csökkent körülbelül 9 százalékponttal ugyanebben az időszakban.
Kína megerősítette pozícióját, mint a legnagyobb befektető a CESEE térségében, hiszen a zöldmezős befektetési projektekhez vállalt tőkéje több mint kétszerese volt Németországénak. Ugyanakkor a kínai és német befektetések csökkentek az előző évhez képest. Ezzel szemben Ausztria növelte a térségbe irányuló zöldmezős befektetési projektekkel tervezett FDI-kihelyezését.
Magyarország egy sajátos eset
Magyarország egy külön esettanulmányt a CESEE térségében a WiiW elemzése szerint: szerintük annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a kormányzás minősége romlott a nemzetközi felmérések szerint, valamint a politikai kockázatok növekedtek az elmúlt években az olyan rendkívüli intézkedések miatt, mint a különadók vagy a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás, Magyarország mégis megőrizte erős FDI állományát, amely 2023-ra meghaladta a 100 milliárd eurót. A tanulmány ezt az ellenálló képességet több tényezőre vezeti vissza, beleértve a stabil makrogazdasági alapokat, az alacsony vállalati adókulcsot és Magyarország EU-tagságát.
A WiiW jelentés a Világbank Worldwide Governance Indicators (WGI) mutatóit használja a politikai kockázat mérésére Magyarországon.
Az adatok az összes WGI kategóriában csökkenést mutatnak, kivéve a politikai stabilitást és a politikai erőszak hiányát.
A bécsi kutatóintézet kiemeli, hogy Magyarország összesített WGI pontszáma 2008 óta meredeken csökkent, és ezen a téren csak Lengyelország mutat hasonló trendet a régióbeli versenytársak között.
Magyarország WGI-pontszámai 2008 és 2023 között. A szürke a korrupció elleni fellépést, a kék a politikai instabilitást és a politikai indíttatású erőszakos bűncselekményeket arányát mutatja, míg az arány a szabályozói minőséget, a barna a közigazgatás hatékonyságát, a világos szürke a jogállamisági helyzetet, míg a világoskék az elszámoltathatóságot jelzi a grafikonon.
A kormány azon politikájának következményeként, hogy a bankszektorban a külföldi tulajdont 50% alá csökkentette, a „pénzügyi és biztosítási tevékenységek” beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 2015 és 2016 között a 14 milliárd eurós csúcsról 6 milliárd euróra esett vissza. Hasonlóképpen, a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás” kategória 4,1 milliárd euróról 2,2 milliárd euróra esett vissza a 2010-2016 közötti időszakban, amikor a kormány befejezte a gázágazat államosítását. 2023-ra a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás” területén a befelé irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya 918 millió euróra esett vissza.
Más ágazatokban, ahol a hazai tőke előnyben részesült a külföldivel szemben, nem tapasztaltak ilyen tendenciákat: míg az építőiparban 2010 és 2014 között csökkent a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya, azóta folyamatosan emelkedett, és a 2014-es 1 milliárd euróról 2023-ra 2,1 milliárd euróra emelkedett. Ennek egyik lehetséges magyarázata a magyar építőipari vállalatok azon tendenciája, hogy külföldi partnerekkel közös vállalatokat alapítanak – vélik a WiiW elemzői.
Hasonlóképpen, a „nagy- és kiskereskedelem” kategóriában is változatlan maradt az FDI-beáramlás mértéke. Az ágazatban hozott intézkedések (például a különadók és egyéb önkényes intézkedések) valóban a közvetlen külföldi befektetések visszaeséséhez vezettek, a nettó beáramlás 2016-ban negatívvá vált. Úgy tűnik azonban, hogy ezen intézkedések hatása csak átmeneti volt:
2021-re az ágazat visszaállt a 2010-es szintre, és 9,5 milliárd eurós beáramló állományt regisztrált, amely 2023-ban tovább nőtt, közel 11 milliárd euróra.
Mi mentette meg mégis a magyar befektetéseket?
Az adatok azonban arra is utalnak, hogy a külföldi befektetők az átfogó politikai kockázatok ellenére nagyrészt közömbösek maradtak. Az FDI állomány és a beáramlások továbbra is növekedtek, Magyarország teljesítménye pedig összhangban van a CESEE térség szélesebb körű felfelé ívelő trendjével.
A tanulmány ezt az ellenálló képességet Magyarország stabil makrogazdasági alapjaival, kedvező gazdaságpolitikai intézkedéseivel és az EU szabályozási és gazdasági irányítási struktúráiba való beágyazottságával magyarázza.
A kormány radikális munkaerőpiaci liberalizációra tett lépéseket, amelyek messze túlmutattak a regionális szomszédok erőfeszítésein. 2012-ben elfogadták az új Munka Törvénykönyvét, amely számos rendelkezést tartalmazott, például a kollektív szerződések decentralizálását, a szakszervezeti jogok csökkentését, a munkáltatói kártérítési felelősség korlátozását, valamint a méltánytalan elbocsátásért járó szankciók gyengítését. 2018 decemberében a kormány egy módosítást fogadott el, amely évi 250-ről 400-ra emelte a maximálisan végezhető túlórák számát, valamint meghosszabbította a munkáltatói túlóra-fizetési időszakot egy évről három évre.
A kormány emellett rendszerezte az egyéni külföldi befektetők számára biztosított privilégiumokat: 2012 óta stratégiai partnerségi megállapodásokat kínál, amelyek anyagi előnyöket, adminisztrációs könnyítéseket biztosítanak a nagyvállalatok számára, cserébe a befektetések és a foglalkoztatás növekedéséért – írják az elemzésben.
Harmadszor, az utóbbi években Magyarország a kínai érdekeltségű cégek jelentős befektetési célpontjává vált, mivel központjává válik az elektromos járművek és akkumulátorok gyártásának.
A becslések szerint a kínai közvetlen külföldi befektetések Magyarországon 16 milliárd euróra tehetők, ami körülbelül a teljes éves globális kínai FDI-kihelyezés 15 százaléka volt.
2023-ban Magyarország a kontinens egészében a teljes kínai FDI 44%-át vonzotta.
Negyedszer, a fokozódó politikai kockázat nem feltétlenül eredményez csökkentett FDI áramlásokat. A WiiW szerint a vállalatok elfogadhatják, hogy a fokozódó politikai kockázat problémát jelenthet, de egyszerűen költségként kezelhetik azt, amelyet beterveznek a könyvelésükbe. Mint megjegyzik, valóban van különbség a politikai kockázatok között, amelyek működési költségeket növelnek, és azok között, amelyek teljes mértékben megakadályozzák a külföldi befektetők profitjának visszavitelét, mint például a szankciók vagy a nyílt kisajátítás.
Az elemzésben megjegyzik, hogy a fenti tényezők miatt egy Magyarországról történő tömeges tőkekivonás valószínűsége – amely Oroszország 2022-es helyzetéhez hasonlítható –, alacsonynak tűnik. Ehhez a kimenetelhez a WiiW szerint Magyarország strukturális vonzerejének megváltozására lenne szükség – például ha az ország kilépne az EU-ból, vagy ha kulcsfontosságú tagsági jogait felfüggesztenék.
Nem túl fényes jövő vár a térségre
A WiiW jelentés előrejelzéseket ad a legfontosabb gazdasági mutatókról a CESEE térségében 2024-2026 között. A reál GDP növekedés a térségben országonként eltérő ütemben várható, Albániában, Koszovóban és Törökországban magasabb növekedés várható. Az infláció néhány országban továbbra is magas marad, különösen Törökországban, míg a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenésére lehet számítani.
A folyó fizetési mérleg és a költségvetési egyenlegek is országonként eltérőek lesznek, egyes országok többletet, míg mások hiányt mutatnak. A jelentés hangsúlyozza, hogy a geopolitkai-gazdasági bizonytalanság és a politikai kockázatok által jelentett kihívások kezelésére folytatni kell a gazdasági reformokat és a politikai intézkedéseket.
Forrás: portfolio.hu