Varga Mihály: Magyarország vállalta az euró bevezetését, de ez nem garancia semmire

A Magyar Nemzeti Bank ezúttal sem változtatott az alapkamaton, miközben a gazdasági kilátások romló inflációs várakozásokat és lassabb növekedést vetítenek előre, a politikai környezet pedig a választások után új helyzetet teremtett. Így a várakozásoknak megfelelően az alapkamat mértéke továbbra is 6,25 százalékon maradt.

• Ez egy folyamatosan frissülő cikk volt, Varga Mihály 15 órakor tartotta meg tájékoztatóját, amelyről élőben tudósítottunk.

Varga Mihály, a jegybank elnöke a sajtótájékoztató elején elmondta, hogy a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak, az iráni konfliktus hatásai bizonytalanságot szülnek. A kedvező elmozdulásokról meg kellett győződnie a tanácsnak, az alapkamaton azonban nem változtatott. Az óvatos megközelítés továbbra is indokolt

Az iráni háború hatásainak megítélése folyamatosan változik, az inflációs kilátások számára felfelé mutató irányt vehet, a globális infláció jelentősen emelkedhet elhúzódó háború esetén. Az energiaárakban nagy a volatilitás, a háború körüli fejlemények nagy bizonytalanságot okoznak. Az olaj és gázárak magas szinten ragadhatnak, különösen rosszul érintheti ez az energiaimportra szoruló országokban. Az élelmiszerárak tekintetében is magas kockázatot állapítottak meg.

Az inflációs hatások miatt szorosan követi a nyersanyagpiaci folyamatokat. A globális befektetői hangulat javult, a számos indikátor a háború előtti szintre csökkent. A dollár gyengült, az arany árfolyama emelkedett. A külső kamatkörnyezet magasan alakult, a két jegybank irányadó rátája közötti különbség mérséklődhet, ezeket is figyelemmel kíséri az MNB.

A hazai deviza jelentősen erősödött az euróval és a dollárral szemben, az erősebb forint mérsékli a drágulás mértékét. Hazai kockázati felár csökkenésének hatására hozamcsökkenés figyelhető meg, a német hosszú hozam nem változott. A 2033-as devizahozam 50 bázisponttal csökkent.

A foglalkoztatás mérséklődött Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban alacsony a munkanélküliség. Kis mértékben emelkedhet a foglalkoztatás. Költségvetés tekintetében is vannak kockázatok, teljesült a pénzforgalmi hiány 81 százaléka. Fegyelmezett költségvetési politikával ez fenntartható.

Infláció 1,8 százalékra nőtt márciusban, fogyasztói árindex emelkedését a benzin árának növekedése eredményezte. Márciusi előrejelzés szerint a harmadik negyedévben a toleranciasávban alakul, jövőre csökkenhet. Folytatódik rövid távon az infláció növekedése, de az erős forint ezt mérsékli. A lakossági inflációs várakozások is mérséklődtek, az év elején az árvárakozások emelkedtek, de az árstabilitáshoz szükséges a további mérséklés, ehhez járult hozzá a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, de fenntartják az óvatosságot. A bizonytalan környezetben körültekintően hozzák meg döntéseiket.

Magyarország még nem tűzött ki pontos céldátumot az euró bevezetésére

Lapunk kérdésére Varga Mihály elmondta, hogy a választások óta egyszer beszélt telefonon Orbán Viktorral, aki megköszönte munkáját. Magyar Péterrel még nem beszélt, Kármán Andrással egyszer találkozott. Az EU és az Európai Központi Bank okmányai garantálják a jegybank függetlenségét, de ezt a magyar jogszabályok is lehetővé teszik. A kölcsönös felelősségi jogviszonyok mellett minden szereplővel együtt kívánnak működni.

Nemzetközi tanulmányok rámutatnak arra, hogy a leendő kormány is tiszteletben tartja a monetáris politika függetlenségét, amely kifizetődik a piacokon is. A Tisza Párt programjából nem indul ki, ezért nem fűz hozzá politikai kommentárt. A Kármán Andrással való egyeztetés csak egy informális beszélgetés volt, a jegybank támogatja a leendő kormány gazdaságpolitikáját, de ehhez azt ismerniük kell. Az árstabilitás fenntartása a cél, de ismerni kell a kormány gazdaságpolitikáját is, ehhez jár a bizalom feléjük.

Az euró bevezetéséről nem a jegybank dönt, az árstabilitás elérése a cél, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A lakosság többsége támogatja az euró bevezetését, komoly munka vár viszont minden szereplőre, hogy Magyarország bevezethesse a közös fizetőeszközt, de pontos dátumot még nem tűzött ki. A Kármán Andrással való egyeztetést követően a jegybank továbbra is tájékozódik a fejleményekről, az első találkozón tisztázták a legfontosabb kérdéseket. Minden munkatársával ezért jó kapcsolatra törekszik.

Bizonytalan a nemzetközi környezet, ezért nem változtattak a jegybanki alapkamat mértékén. Más pénzintézeteknél csak egy bank hajtott végre kamatcsökkentést, a többi óvatosságra törekszik. A Monetáris Tanács is tárgyalt az euró bevezetésének feltételeiről, de nem ők hozzák meg a döntést, hanem a kormány.

Varga Mihály szerint az euró esetében a kormány döntésére kell várni, az inflációs cél módosítására van szükség, amely reálgazdasági következményekkel járhat. Ehhez a monetáris politikához kell igazítani a gazdaságpolitikát. A márciusi inflációs jelentésben a kormány bejelentésével számoltak, legközelebb júniusban revideálhatják. Az infláció mértéke változna az árrésstop kivezetésével, viszont ebben már nem biztosak, ezért ki is vették ezt az elemet az előrejelzésből.

Bonyolult tervezési munkát igényel az euró bevezetése, több feltételnek kell hozzá teljesülnie. Az euró bevezetése nem öncél, nem minden ország sikeres, de mindenki arra törekedett, hogy a gazdasági lendülete gyorsuljon. Az alapkamat mértékéről egyhangú döntés született a Monetáris Tanács ülésén.

Varga Mihály 2026. április 28-án
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Lezajlott a választás, összeült a Monetáris Tanács

Kedden ismét összeült a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és a választások óta most először döntöttek a kamatszintről. A várakozásoknak megfelelően nem nyúltak hozzá az alapkamat mértékéhez, így az továbbra is 6,25 százalékon maradt. Ez azt jelenti, hogy a februári 25 bázispontos kamatcsökkentés után a jegybank egyelőre kivár, most nem látott indokot arra, hogy lazítson a jelenlegi monetáris politikán.
QP | Quality Placement

Ennek alapvetően két oka van:

• A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi Inflációs jelentésében borúlátóbb képet vázolt fel a gazdaságról. A jegybankban arra számítanak, hogy a vártnál gyorsabban emelkednek majd idén az árak, miközben a gazdasági növekedés a várakozásokhoz képest lassabb lehet.
• A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. A nyersanyagpiacok jelenleg is feszesek – a Brent típusú olaj világpiaci ára 100 dollár környékén ragadt –, a problémák főként a kínálati oldalon jelentkeznek. Ez azért fontos, mert ebben a helyzetben már egy kisebb fennakadás is gyorsan begyűrűzhet a gazdaságba, ha akadozik az ellátás, az szinte azonnal áremelkedést, inflációt okozhat.

A Tisza Párt győzelmére azonnal reagált a forint

Legutóbbi adatok szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Tehát jelentősen a jegybank célsávja alatt helyezkedik el, de az éves infláció alakulását illetően egy irányba mutatnak a várakozások: mind a jegybank, mind az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban gyorsulhat az áremelkedés. Ha csak az előző hónaphoz nézzük, akkor látszik némi drágulás: februárhoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek az árak.

A legutóbbi kamatdöntő ülés óta jelentős politikai fordulat történt. A Tisza Párt nagy fölénnyel megnyerte a parlamenti választásokat. A piacok kedvezően reagáltak az eredményre. A forint érezhetően erősödött, közben a magyar állampapírok hozamai csökkentek, vagyis az ország finanszírozása olcsóbbá vált. Fontos azonban, hogy ez egyfajta megelőlegezett bizalom, a befektetők még abban a tekintetben várakozó állásponton vannak, hogy hogyan alakul majd a kormány gazdaságpolitikája a gyakorlatban.

Az biztos, hogy a választási győzelem után gyors egyeztetések is indultak. Varga Mihály, az MNB elnöke meghívta a jegybankba Kármán Andrást, a pénzügyminiszteri poszt várományosát. A hivatalos tájékoztatás szerint abban állapodtak meg, hogy a jövőben rendszeresen egyeztetnek majd. Emellett hangsúlyozták, az euró bevezetése felé vezető út több szempontból is előnyös lehet a magyar gazdaság számára.

Kármán András már az első megszólalásai között jelezte, hogy elindítaná az euró bevezetéséhez vezető folyamatot. Már önmagában ez a jelzés is számottevő hatással volt a piacokra és a forintárfolyamra.

A befektetők pozitívan fogadták a bejelentést. A szakértők szerint pedig az euró bevezetése nemcsak gazdasági szempontból lehet indokolt, de stratégiai értelemben is jó irányt jelent. Az euróhoz vezető út fegyelmezettebb gazdaságpolitikát, nagyobb kiszámíthatóságot és hosszabb távú stabilitást hozhat. Másképp fogalmazva: éppen azokat az alapokat erősítheti meg, amelyek nélkül nehéz tartósan felzárkózni a fejlettebb gazdaságokhoz.

Magyar Péter a választási győzelem után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol több fontos kérdésről beszélt. Kitért például arra is, mi várható a Magyar Nemzeti Bank élén. Elmondta, hogy a Fideszhez köthető politikusok közül egyedül Varga Mihály maradhat meg, a jegybank elnöki posztján, de csak bizonyos feltételek mellett.

MAGYAR PÉTER SZERINT akkor tudnak együtt dolgozni, ha az MNB valóban a törvényben meghatározott feladatát végzi, és nem próbálja akadályozni az új kormány gazdaságpolitikáját.

Hasonlóan fogalmazott korábban, április elején a Partizánban. Akkor úgy nyilatkozott, a jegybank elsődleges feladata az árfolyam stabilitásának biztosítása. Ha ezt megfelelően ellátja, és nem gördít akadályokat a kormány pénzügyi döntései elé, akkor szerinte nincs feltétlenül szükség a rendszer átalakítására.

(Borítókép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón az MNB épületében 2026. április 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Forrás: Index