Fájdalmas adatok érkeztek: három millió magyarnak csupán álom a tisztes megélhetés
A magyarok harmada szegénységben él egy új uniós módszertan szerint, ami nem csupán a létminimumot, hanem a tisztes megélhetést vizsgálja – hívta fel a figyelmet a Defacto. Míg Európa és a régió nagy részében az anyagi nélkülözők aránya a legutóbbi időszakban is – a Covid-19 járvány és a globális infláció ellenére – tovább csökkent, addig Magyarországon a szegénység 2019 óta ismét folyamatosan növekszik.
A szegénységnek sok különböző mérőszáma létezik. Nemrég a súlyos adatminőségi problémák kapcsán sokat hallhattunk a relatív jövedelmi szegénységről, ami a mediánjövedelem (Magyarországon jelenleg nettó 420 ezer forint) 60 százalékában határozza meg a szegénységi küszöböt. Szó volt még egy ennél eggyel szofisztikáltabb mutatóról, az AROPE-ról, amely emellett a súlyos anyagi deprivációt és a munkaszegénységet is figyelembe veszi. Ezen indexek azonban önmagukban nem tudnak teljes képet mutatni. Mivel a jövedelmek szóródása a legtöbb tagországban hasonló, a hivatalos szegénységi ráták Európa-szerte és időben is meglepő stabilitást mutatnak – jelezte Menyhért Bálint kutató. Az Eurostat adatai alapján például a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázata (AROPE) Magyarországon és Németországban megegyezik.
Egy új uniós módszertan erre a problémára szeretne választ adni azzal, hogy megméri: mennyire van szükség nem a puszta létminimum, hanem a tisztes megélhetés és európai életszínvonal eléréséhez. Ennek megfelelően magasabb sztenderdeket vesz alapul, mint amilyen például a kiegyensúlyozott és egészséges étrend, komfortos lakhatási körülmények.
Ha így vizsgáljuk a szegénységet, akkor gyökeresen más képet kapunk a Magyarországon megélhetési nehézséggel küzdők arányáról, mint a korábbi vizsgálatok során.
Eszerint 2024-ben egy egyedülálló felnőtt havi teljes megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forintot tett ki, míg egy házaspárnak már 474 ezer forintra, egy kétgyermekes családnak pedig jellemzően 677 ezer forintra volt szüksége. Ezt a megélhetési szintet mintegy 3 millió magyar nem éri el.
A 31,9%-os rátával uniós összevetésben sem állunk jól: 2022-es adatok alapján hátulról az ötödikek vagyunk.
A grafikon jól mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa számos országában az emberek jóval nagyobb hányada nélkülöz, mint a nyugati tagállamokban. Az is látszik, hogy több szomszédunk (pl. Csehország vagy Lengyelország) lényegesen sikeresebbnek bizonyult a szegénység csökkentésében, mint Magyarország.
Ha az első ábrán látható időbeli változásokat vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyarországi trendek az időszak nagyrészt az európai folyamatokkal összhangban, de azoknál nagyobb kilengésekkel alakultak: a 2008-as pénzügyi válság következtében a szegénység meredeken emelkedett, majd – a foglalkoztatás és a jövedelmek dinamikus növekedésével – a 2010-es évek második felében látványosan esett. Rossz hír azonban, hogy míg Európa és a régió nagy részében az anyagi nélkülözők aránya a legutóbbi időszakban is tovább csökkent, addig Magyarországon a szegénység 2019 óta ismét folyamatosan növekszik.
A hazai szegénységről alkotott képünk már tavaly ősszel is jelentős változásokon ment keresztül. A KSH egy revíziót hajtott végre, aminek nyomán kiküszöböltek olyan, az adatokban fellelhető furcsa hibákat, mint hogy például az emberek egy jelentős részének jövedelme adózás után magasabb volt, mint előtte.
Címlapkép forrása: EU
Forrás: Portfólió