Szétszakadt a magyar társadalom

Több évtizedes rekordra emelkedett az egyenlőtlenség Magyarországon. A Gini-index ezzel már olyan magas szinten mozog, ami azt jelezheti, hogy az egyenlőtlenség negatív hatással van a gazdasági növekedésre. De miért éppen most szakadt szét a magyar társadalom?

Rekordon az egyenlőtlenség

Évtizedek óta nem volt olyan nagy a jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon, mint most. Tavaly a leggazdagabbak jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a legszegényebbeké, így a legszegényebb rétegek relatív helyzete romlott. A statisztikai hivatal friss adatai alapján

a jövedelmek eloszlása Magyarországon kevésbé egyenletes a korábbihoz képest.

A Gini-index 30-ra emelkedett az előző évben mért 28-ról, ami azt jelzi, hogy a jövedelmek elosztása egyenlőtlenebbé válik. Az index 0 és 100 között mozog, a szélső értékek a tökéletesen egyenletes eloszlást, illetve a teljes egyenlőtlenséget jelentik.

Mindeközben az S80/S20-mutató 4,8-ra nőtt, a megelőző években 4,2 és 4,4 között mozgott. Vagyis a társadalom leggazdagabb 20%-a (felső ötöd) mostanra már majdnem ötször akkora részt kap az összjövedelemből, mint a legszegényebb 20% (alsó ötöd).

Ahogy az alábbi ábrán látszik, a Gini és az S80/S20 sem mutatott olyan nagy egyenlőtlenséget az elmúlt évtizedben, mint most. Az egyenlőtlenség növekedése pedig trendjében valójában már 2021 óta tart.

De 2004 óta is csak egyetlen évben láttunk egyenlőtlenebb jövedelemelosztást, mint most.

Az egyenlőtlenség mérése

A jövedelmi egyenlőtlenség vizsgálatának széles körben alkalmazott mérőszámai a Gini-együttható és az S80/S20-mutató. Előbbi azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása, utóbbi az S80/S20 a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek jövedelmének arányát mutatja. Minél nagyobb a mutatók értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség.

Ez már visszaveti a fejlődést is?

Az egyenlőtlenség növekedése nemcsak a társadalmi kohézió szempontjából jelent problémát, de a gazdasági növekedésre is negatív hatással járhat. Bár a kutatók megosztottak abban a tekintetben, hogy milyen egyenlőtlenségi szint a leginkább optimális, az IMF szakértői igyekeztek becslést adni erre. Szerintük a jövedelmi egyenlőtlenség hatása a gazdasági növekedésre lehet pozitív vagy negatív is. Ha alacsony szintről kissé emelkedik az egyenlőtlenség, az nem feltétlenül gond, sőt, még olajozhatja is a gazdaságot.

Magasabb szinten azonban már más a helyzet. Az IMF tanulmánya szerint egy bizonyos egyenlőtlenségi szintnél – körülbelül a 27-es Gini értéknél – a kapcsolat megváltozik:

ekkor kezdi az egyenlőtlenség növekedése visszavetni a gazdasági fejlődést.

Ahogy az egyenlőtlenség növekszik, a negatív hatás felerősödik. És bár minden ország más és más, az IMF tanulmányában szereplő egyenlőtlenségi szintet éppen most haladtuk meg.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy milyen nagy horderejű makrogazdasági változás történt tavaly, ami ilyen jelentősen növelte volna az egyenlőtlenséget? Miért lett akkora az egyenlőtlenség, ami már hatással lehet az ország fejlődésére is? A kereseti és a munkaerőpiaci trendek nem feltétlenül indokolják, hogy 2023-ról 2024-re ilyen nagy változást lássunk, és azt sem, hogy az elmúlt 3-4 évben az egyenlőtlenség érdemi növekedését lássuk.

A kormányzat épp a napokban tett közzé egy grafikont, amely talán közelebb vihet minket a magyarázathoz. Ez azt mutatja, hogy

• a legalsó jövedelmi tized reálbére 2021 óta több mint 25%-kal nőtt,
• miközben a tizedik tized (legjobban keresők) keresetének vásárlóereje mindössze 7%-kal emelkedett.

Ezek az adatok az alacsony jövedelműek felzárkózását mutatják, vagyis éppen az ellenkezőjét sugallják az egyenlőtlenségi adatoknak, hiszen ott 2021 óta látszik növekvő trend. Bár a reálkereseti adatokból klasszikus egyenlőtlenségi mutatókat nem lehet számolni (mi több, sem a nyugdíjasok, sem a vállalkozói jövedelmek nincsenek benne), de nagyban meghatározzák a lakosság jövedelmét, és annyi látszik belőlük, hogy

• a legrosszabbul és a legjobban kereső dolgozók közötti bérkülönbség erőteljesen csökkent 2021 óta.
• A középosztály reálbére is több mint kétszer gyorsabban nőtt, mint a legjobban keresőké, ami szintén az egyenlőtlenség csökkenése irányába mutat.
• Ha pedig az alsó 50% bérnövekedését hasonlítjuk a felsőhöz, akkor is azt látjuk, hogy a szegényebbek bére jobban nőtt, tehát az egyenlőtlenség csökkent.

Összességében a reálkereseti adatok éppen az egyenlőtlenség csökkenését sugallják. Ezzel pedig még távolabb kerültünk a kérdés megválaszolásához, mint eddig. De akkor mégis hogyan nőhetett az egyenlőtlenség?

Újraosztott jövedelmi ötödök

Talán közelebb kerülünk a válaszhoz, ha megnézzük a háztartások életszínvonalának mérése mögötti jövedelmi folyamatokat. Ezek a statisztikai hivatal kiadványához kapcsolódnak. A KSH utoljára 2020-ra vonatkozóan közölt adatokat a jövedelmi decilisekre (tizedekre), így maradnak a jövedelmi ötödök. Ezek alapján hatalmas változásnak látszik:

az első jövedelmi ötödben lévő háztartások száma egyetlen év alatt 660 ezerről 925 ezerre nőtt.

Ilyen óriási növekedést gyakorlatilag lehetetlen egy év alatt makrofolyamatokkal magyarázni. A legfelső jövedelmi ötödből több százezren zuhantak ki, 1 millió 70 ezerről mindössze 800 ezer alá került a számuk, miközben a legalsóba több mint 250 ezer háztartás került be. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyes jövedelmi ötödökben mindig ugyanannyi személy van (mindegyikben a társadalom 20-20%-a), a háztartások taglétszáma befolyásolja azt, hogy végül hány háztartás lesz egy-egy ötödben.

Mindeközben az is látható, hogy a legszegényebbek (első jövedelmi ötöd) munkaviszonyból származó jövedelme is nagyot esett tavaly, ami azt sejteti, hogy sok nyugdíjas került be a körbe, miközben a gazdagabbaké hatalmasat emelkedett.

Az is látható, hogy az első és a második jövedelmi ötöd háztartásainak a taglétszáma óriásit csökkent, míg a negyediké és az ötödiké növekedett. Ebben a tekintetben pedig már egyértelműen módszertani változásra érdemes gyanakodni. Erre utal az is, hogy a hivatal adattáblái a 2024-es esztendőt egy vastag vonallal választják el a többitől, amivel jelzik, hogy a korábbi időszakkal csak korlátozottan összehasonlítható az adat.

Megkerestük a Központi Statisztikai Hivatalt is, hogy milyen tényezők játszhattak szerepet az egyenlőtlenség növekedésében. A hivatal szűkszavúan, módszertani tényezőkkel indokolt:

2024-ben módszertani változást hajtottunk végre a jövedelmi ötödök képzésében.

A jövedelmi ötödöket egy új skála alapján határozták meg. A háztartásban az első felnőtt egyet, minden további felnőtt 0,5-öt, minden 14 év alatti gyermek pedig 0,3-at "ér". (Ez a táblázatok megjegyzéseiben jelölt, ún. OECD2 ekvivalens skála.) Mindez tehát önmagában is megváltoztatja a háztartások taglétszámát.

Ahogy a fenti táblázatokban látható, a változtatásokat kizárólag 2024-re vonatkozóan végezte el a KSH. Így a megelőző évekkel valójában lehetetlen összehasonlítani a jövedelmi folyamatokat.

A változtatás hatására azok az alacsony jövedelmű, többgyermekes háztartások, akik az első jövedelmi ötödben voltak, pusztán a módszertani váltás hatására feljebb kerülnek (nő az egy főre jutó jövedelmük az ekvivalencia skála miatt). Ugyanakkor az egytagú háztartások nem kapnak "méretkedvezményt", így lejjebb kerülnek az új skálázással. Ez történhetett sok nyugdíjas háztartással, akik az első jövedelmi ötödbe kerültek. A logika alapján egy egytagú szegény háztartás nagyon szegénynek látszik, de egy alacsony jövedelmű nagyobb család kevésbé szegénynek tűnik, mint korábban, mert a gyerekek és további felnőttek kisebb súlyt kapnak. Mindeközben egy középosztálybeli, 4-5 fős család fajlagos jövedelme sokkal magasabbnak számít, mint korábban, így bekerülnek a negyedik vagy ötödik ötödbe, miközben mások (kisebb háztartásméret) kiszorulnak onnan.

Felfelé módosított Gini-együttható

Mindezek a hatások jelentősen befolyásolták az egyes jövedelmi ötödök összetételét, azonban nem feltétlenül kellett, hogy módosítsák a Gini-indexet vagy az S80/S20 értékét. Ezeket a mutatókat ugyanis a KSH a korábbi évekre vonatkozóan is OECD2-skála alapján számolta (miközben a jövedelmi ötödöket közlő adattáblákat nem). Rákérdeztünk a hivatalnál arra is, hogy 2024-ben miért nőtt rekordra a jövedelmi egyenlőtlenség, illetve arra, hogy a jövedelmi ötödök képzésének a módosítása befolyásolhatta-e a Gini-indexet vagy az S80/S20-at. A KSH erre a kérdésünkre mindössze az előző válaszát ismételte meg, amelynek lényege, hogy a jövedelmi ötödök képzésében változtatást hajtottak végre. Megjegyezték azt is, hogy a függőleges vonalak idősortörést jelentenek, vagyis ahol ilyen van, ott csak korlátozottan lehet összehasonlítani az adatokat. A válasz első fele azért is lehet zavarba ejtő, mert az egyenlőtlenségi mutatókat már korábban is az OECD2-skála alapján készítették, így nincs is törés az adatsorban 2023 és 2024 között.

Mindenesetre a Gini, illetve az S80/S20 adattábla alapján 2018-ig hajtották végre a revíziót, éppen addig, ameddig a szegénységi mutatók is változtak. Ezek alapján tehát 2018-ig teljes mértékben összehasonlíthatóak az egyenlőtlenségi adatok (de a jövedelmi adatok nem); a megelőző évekre vonatkozóan viszont látszik egy törés, ami korlátozza az összehasonlíthatóságot. Az idősortörést pedig az okozza, hogy a szegénységi mutatók revízióját is csak 2018-ig hajtották végre, így a Gini-együtthatót és az S80/S20-at is eddig számolták vissza. Ebben a tekintetben különösen furcsa, hogy az egyenlőtlenség alakulása "mögötti" jövedelmi folyamatokról szóló adattáblákat viszont nem számolták vissza egyetlen évvel sem, a töréspont ott 2023 és 2024 között van.

Megnéztük, hogy a hivatal korábban milyen egyenlőtlenségi adatokat közölt. Az idén április végén publikált, fenntartható fejlődésről szóló kiadványukban 27,9-es Gini-indexet publikáltak 2024-re vonatkozóan, a friss adatok pedig 30,1-es Gini-együtthatót mutatnak a tavalyi évre. Akkor még az elmúlt 10 év egyik legalacsonyabb Gini-együtthatója mostanra az elmúlt 20 év egyik legrosszabbja lett. Igaz, itt is érdemes hangsúlyozni, hogy a 2018 előtti adatokkal való összehasonlíthatóság korlátozott.

Összességében tehát a friss adatok alapján annyi egyértelműen látszik, hogy a KSH szerint az egyenlőtlenség 2021 óta nőtt. A helyzet furcsasága, hogy számos adattáblát 2018-ig visszamenőleg revideált a hivatal (a szegénységi adatok mellett az egyenlőtlenségi adattáblát), azonban van néhány, ahol 2023 és 2024 között látható a törés (jövedelmi adatok), pedig minden bizonnyal semmi akadálya nem lenne annak, hogy legalább az elmúlt 7 évre vonatkozóan konzisztens adattáblákat lássuk az egymással összefüggő (szegénységi, egyenlőtlenségi, jövedelmi) kérdésekben, ha már eddig az időpontig elvégezték a felülvizsgálatokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: Portfólió