A már felszabadított uniós forrásokat is bukhatja Magyarország

Jogi szempontból is, de a Magyarországnak járó uniós források szempontjából különösen érdekes ügy tárgyalását tartották az Európai Bíróságon. Az Európai Parlament ugyanis azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: 2023 decemberében az Európai Bizottság alaptalanul szabadított fel Magyarország számára 10,2 milliárd eurót. Ha a bíróság elfogadja a parlament érvelését, akkor a már felvett pénzt vissza kell fizetni.

Az Európai Unió különböző jogsértések, korrupcióval kapcsolatos aggályok alapján 2022-ben – a mezőgazdasági támogatásokat leszámítva – az összes Magyarországnak járó forrást befagyasztotta. Ez mintegy 21 milliárd eurót jelentett akkor, amelyhez később hozzájött a helyreállítási alapok 10,4 milliárd eurós kerete. A források egy része azóta felszabadult, az első – és legnagyobb – összeget, 10,2 milliárd eurót, 2023 decemberében tette elérhetővé az Európai Bizottság, arra hivatkozással, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében.

Az Európai Parlament azonban nem értett egyet ezzel és pert indított az Európai Bizottság ellen. A keresetnek három fontos összetevő van. A Parlament szerint

• a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibákat vétett azáltal, hogy 2023. december 13-án pozitívan értékelte a Magyarország által bevezetett igazságügyi reformokat,
• az indokolás pusztán a magyar jogszabályok elfogadott módosításainak felsorolására szorítkozik, de nem nyújt olyan lényegi magyarázatot, amely lehetővé tenné az indokok megértését,
• a Bizottság visszaélt a hatáskörével annak érdekében, hogy Magyarország a döntés bejelentése utáni napon rendezett EU-csúcson elálljon egy vétójától. (Ez konkrétan arra vonatkozott, amikor Ukrajna csatlakozási kérelméről döntöttek, Orbán Viktor viszont mégsem volt hajlandó elállni a vétótól, abba viszont igen, hogy a többi tagállami vezető nélküle döntsön, ezért kiküldték kávézni.)

A bírósági tárgyaláson a feleknek, vagyis az Európai Parlament, az Európai Bizottság és érintettként a magyar kormány jogi képviselőjének a Bíróság által korábban feltett kérdésekre kellett választ adniuk. Egy hat kérdésből és minden kérdés esetében számos elkérdésből álló csomag volt, amelynek tárgyalása során kiderült, hogy a felek nagyon alaposan ismerik a magyar jogrendet és az igazságszolgáltatás működését szabályozó jogszabályokat, illetve azok változásait.

A parlamenti érvelés szerint az Európai Bizottság akkor, amikor felszabadította a forrásokat, már tudomással bírt olyan tényekről, amelyek éppen az igazságszolgáltatás függetlenségét ásták alá Magyarországon. Illetve a Bizottság nagyvonalú volt akkor, amikor a magyar teljesítést megítélte, például az ügyelosztásokra, vagy a Kúria függetlenségére vonatkozó kérdéseknél.

Nem elegendő egy kötelezettségvállalás, ígéret, hogy majd valamikor rendbe fog jönni, hatályban kell lenniük és alkalmazni kell a jogszabályokat, mielőtt a hatékonyságát meg tudnánk állapítani

– kérte számon az EP jogásza a Bizottságot. Az is elhangzott, hogy az Európai Bizottságnak a jóváhagyás megadásakor tudatában kellett lennie annak, hogy a szuverenitásvédelmi törvény létezik vagy legalábbis szövegezték, s ennek hatása van a bírói függetlenségre nézve is.

Az Európai Bizottság ezzel szemben azzal védekezett, hogy a kohéziós alapok felhasználása szempontjából nem relevánsak a parlamenti kifogások, ráadásul korábban maga a Parlament is üdvözölte a Bizottság most kritizált döntését.

A magyar kormány nevében felszólaló Fehér Miklós Zoltán egyetértett az Európai Bizottság érvelésével, és egy kitért arra is, hogy a szuverenitásvédelmi törvénynek nincs köze a bírák függetlenségéhez, ítélkezési tevékenységéhez.

A tárgyalás nagy részében az eljáró bíró, illetve a főtanácsnok tett fel kérdéseket. A főtanácsnok a bírói tanács azon tagja, aki majd egy előzetes értékelést fog nyilvánosságra hozni, amivel kapcsolatban már lehet következtetéseket levonni a későbbi ítélettel kapcsolatban. A bírósági tárgyalásokon elhangzó kérdések is lehetnek irányadóak, legalábbis azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit a bírák az ítélet szempontjából fontosnak tartanak. A Bizottság képviselőit alaposan kifaggatták azzal kapcsolatban, hogy vajon minden részletre kiterjedt-e az értékelési tevékenységük.

Egy feljogosító feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha minden vonatkozó feltétel teljesül

– mondta az eljáró bíró, majd a nyomaték kedvéért ezt még egyszer megismételte. A Bizottság jogásza azt felelte, hogy

Nem minden apróbb hiányosság lett kiküszöbölve, de ez egy hipotetikus kérdés, az Európai Parlament túlságosan is az apróbb hiányosságokra összepontosít, ami kívül esik a határozat hatókörén.

A bíró erre a azt mondta, hogy “mi azt nézzük, hogy az apróbb eltérések elegendőek-e a határozat megsemmisítéséhez”.

Ugyancsak sok kérdés hangzott el a szuverenitásvédelmi törvénnyel és annak megítélésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy a bírákat igencsak érdekli ez a jogszabály.

Az eljárás következő szakaszában jön majd a főtanácsnoki vélemény, ami 2026. február 12-re várható. Ezt néhány hónappal később követheti az ítélet, amely az esetek túlnyomó többségében megegyezik a főtanácsnok indítványával.

Nem engedjük, hogy a Bizottság megússza Orbánnal kötött piszkos alkuit. Az uniós forrásokat csak akkor szabadna odaítélni, ha a jogállamiság működik. Komolyan kételkedünk abban, hogy Ursula von der Leyen tiszteletben tartja ezt az elvet Magyarországgal folytatott tárgyalásai során. Orbán Viktor 10 milliárd eurót kapott anélkül, hogy a szükséges reformokat végrehajtották volna

– kommentálta a tárgyalást Daniel Freund, a Zöldek európai parlamenti képviselője.

Forrás: Heti Világgazdaság