Így doppingolt Magyarország, az Orbán-korszak árfolyamöröksége most ránk rúghatja az ajtót

Nagyon erős a forint, a befektetők pedig egyre nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra. Az erősödő deviza mögött a javuló kockázati megítélés, a magas kamatszint, az uniós forrásokkal kapcsolatos várakozások és az euró bevezetésének perspektívája áll. Miközben az erős forint mérsékli az inflációt és olcsóbbá teszi az importot, a történetnek van egy kevésbé látványos oldala is. Az elmúlt években számos vállalat a gyenge forint nyújtotta előnyökre építette versenyképességét, mondhatni így „doppingolt”, így a mostani árfolyam valójában azt mutathatja meg, mennyire állnak saját lábukon a magyar cégek. Az erős forint ugyanis nemcsak jutalom lehet a gazdaság számára, hanem egy olyan stresszteszt is, amelynek eredménye a külkereskedelmi adatoktól a jegybank következő döntéseiig számos területen visszaköszönhet.

Hétfőn már ötéves csúcsokat ostromolt a forint. A deviza egy év alatt 12 százalékot, közel 50 forintot erősödött az euróval szemben, míg a dollár esetében 14 százalékos, több mint 50 forintos erősödést mutatott. De nemcsak a világ vezető devizáival szemben teljesített jól, a lengyel zlotyhoz képest is látványosan felértékelődött, egyetlen év alatt több mint 11 százalékkal. A forint erősödésének okairól az elmúlt időszakban már számtalanszor írtunk. Röviden így lehetne összefoglalni:

• Magyarországon továbbra is magas az alapkamat, miközben a Magyar Nemzeti Bank óvatos és megfontolt monetáris politikát folytat.
• Emellett a Tisza Párt győzelme miatt a befektetők kifejezetten optimistává váltak. A kedvező nemzetközi befektetői hangulat, az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív várakozások, és az a nem titkolt célkitűzés, hogy megkezdődjön az euró bevezetésének folyamata, szintén a forint erősödését támogatják. A tervek szerint Magyarország akár már 2030-ban a közös valuta kapujában állhat.
• Összességében jelentősen csökkent Magyarország kockázati felára, ez pedig diagramokon is megjelent.

Arról is többször írtunk már, hogy milyen előnyökkel jár az erősödő forint, most azonban érdemes a történet másik oldalát is megvizsgálni. Mivel minden éremnek két oldala van, miközben az erős deviza számos pozitív hatással jár – elsősorban mérsékli az inflációt, csökkenti az importárakat –, egy olyan kicsi és nyitott gazdaság számára, mint Magyarországé, komoly kockázatokat is hordozhat magában. Nem véletlen, hogy Kármán András korábbi miniszteri meghallgatásán kiemelte: örvendetesebb lenne, ha az ország jelentősen javuló kockázati megítélése nem a forint további erősödésében, hanem a kamatszint csökkenésében tükröződne.

Ez az Orbán-kormány hagyatéka, de most elfogy az árfolyam-dopping

Nem lehet korlátlanul és következmények nélkül erősíteni egy ország fizetőeszközét. Magyarország esetében az erős forint leggyakrabban emlegetett kockázata, hogy egy idő után ronthatja a hazai vállalatok, jellemzően a kkv-k versenyképességét. A túlzott felértékelődés a külföldi vásárlók szemében megdrágítja a magyar munkaerőt és a hazai termékeket, miközben az import egyre vonzóbbá válik. Egy bizonyos ponton már nemcsak a vállalatok, hanem a fogyasztók is úgy érezhetik, hogy jobban megéri külföldről beszerezni egy terméket, mint azt hazai forrásból megvásárolni. Ez a jelenség különösen látványos lehet az online kereskedelemben.

Az erősödő forint folyamatosan olcsóbbá teszi a külföldről rendelt termékeket, ami idővel a magyar vállalkozások számára is komoly versenyhátrányt jelenthet. A kisebb vállalkozások számára pedig nehezebbé válhat az export. De a kép korántsem fekete-fehér. Az erős forintnak számos előnye van, a jelenlegi helyzet még mindig kedvezőbb lehet annál, mint amikor a piac tartósan a forint gyengülésére rendezkedett be. Ahogy arról Árokszállási Zoltánnal, az MBH Elemzési Centrum igazgatójával beszélgettünk, a hosszú időn át fennálló gyenge árfolyam könnyen elkényelmesítheti a vállalatokat.

Korábban Magyarországon a forint folyamatosan veszített az értékéből, így a cégek egy része fejlesztések és hatékonyságnövelés nélkül is versenyképes maradhatott az exportpiacokon. Ez rövid távon előnyt jelenthet, hosszabb távon azonban visszafoghatja a termelékenység javulását. A gazdaság alapvető érdeke végső soron nem az, hogy a vállalatok az árfolyam segítségével maradjanak versenyképesek, hanem az, hogy hatékonyabban működjenek. Vagyis ugyanannyi munkaórából és költségből több terméket vagy nagyobb hozzáadott értéket tudjanak előállítani.

Az árfolyam természetesen hatással van erre, de önmagában nem helyettesítheti a fejlődést. A helyzet talán egy sportoló példájával írható le a legjobban. Árokszállási Zoltán az Indexnek kiemelte: „Ha egy sportoló korábban doppingolt, könnyen érhetett el jó eredményeket komolyabb erőfeszítés nélkül. Amikor azonban megszűnik ez a kedvező környezet, és ráadásul emelkedőn kell továbbhaladni, már sokkal többet kell dolgoznia ugyanazért a teljesítményért.” Tehát azok a cégek, amelyek korábban nem fejlesztettek eleget, alacsony hatékonysággal működnek, vagy versenyhátránnyal rendelkeznek, így jóval nehezebben alkalmazkodhatnak az erős forinthoz.

Az első fontos megállapítás tehát az lehet, hogy egyfelől örvendetes fejlemény, hogy Magyarország kockázati megítélése javult, ami a befektetői bizalom erősödését is tükrözi, másfelől azonban az erősödő deviza versenyképességi kihívásokat is felszínre hozhat, hiszen számos vállalat hosszú éveken át élvezte a gyenge forint nyújtotta előnyöket, ez pedig kedvezőbbé tette az exportot, de olyan érzetet is adhatott, amely könnyebben elhitette, hogy ezek a vállalatok versenyképesek. Ebben az értelemben az árfolyam egyfajta „doppingként” működött, olyan előnyöket biztosított, amelyek részben elfedték a hatékonysági és termelékenységi problémákat.

A Váci utca Budapesten
Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images Hungary
______

Kármán András előtt nincs más út: csökkenteni kell a költségvetési hiányt

A nagyvállalatok esetében más jellegű problémák merülhetnek fel. Azok a külföldi cégek, amelyek az elmúlt években részben az alacsony magyar bérköltségek miatt hajtottak végre beruházásokat Magyarországon, az erősebb forint következtében árfolyamveszteséget szenvedhetnek el. Azonban itt ki kell emelni azt is, hogy ebben a korábbi gazdaságpolitikának is volt szerepe, ahogy arra a Portfolió is felhívta a figyelmet: Magyarországon hosszú éveken keresztül olyan környezet alakult ki, amelyben a vállalkozások számolhattak a forint fokozatos gyengülésével. Ez sok esetben nemcsak plusz lehetőséggé vált számukra, hanem ezzel ténylegesen kalkuláltak a külföldi vállalatok. Emellett az is kérdés, hogy az árfolyam erősödése milyen hatással lesz a bérek növekedési ütemére.

Egy olyan gazdaságpolitikai környezet, amelyben a forint tartósan erősödik, miközben a bérek továbbra is évi 10-12 százalékos ütemben emelkednek, hosszabb távon nehezen lenne fenntartható. Az erősödő forint jelentősen megdrágíthatja a magyar munkaerőt, ami tovább ronthatná a versenyképességet. Különösen akkor lenne problémás egy ilyen helyzet, ha Magyarország valóban az euróövezethez való közeledés útjára lépne. Árokszállási Zoltán szerint egy olyan környezetben, ahol az inflációs cél jellemzően 2 százalék körül alakul – ahogy az euróövezetben látható –, nehezen képzelhető el, hogy a gazdaság tartósan évi 6-8 százalékos reálbér-növekedést termeljen ki.

Kármán András 2026. május 12-én
Fotó: Tövissi Bence / Index
______

Ha az erősödő forint valóban egyre nagyobb nyomást helyez a gazdaságra, annak elsőként a külkereskedelmi adatokban kellene megjelennie. Az elmúlt hónapok számai pedig már elkezdtek ebbe az irányba mutatni. Áprilisban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 104 millió eurót tett ki, ami 1045 millió eurós romlást jelentett az egy évvel korábbi szinthez képest. Közben a kivitel volumene 4,9 százalékkal csökkent, míg a behozatalé 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import és az export közötti rés egyre szélesebbre nyílik, és ez már nem egyszeri jelenség. A tendencia hónapok óta megfigyelhető, a behozatal gyorsabban bővül, miközben az export teljesítménye gyengébb képet mutat.

A külkereskedelmi folyamatokkal kapcsolatos aggodalmakat erősíti, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2026-ban a külkereskedelmi mérleg már a negatív tartományba kerül, 0,2 százalékos hiánnyal. Bár ez nagyon enyhe mínusz, mindez egy jelentős, 6,2 százalékos államháztartási hiány mellett következhet be. Ez fontos fejlemény, mert a két hiány együttes fennállása technikai értelemben ikerdeficitet jelent. Vagyis egyszerre alakul ki hiány a külső egyensúlyban és a költségvetésben, ami a gazdaság sérülékenysége szempontjából rendszerint kiemelt figyelmet kap a befektetők és az elemzők részéről.

Hangsúlyozzuk: bár a kockázatra érdemes odafigyelni, korai lenne azt állítani, hogy Magyarország rövid távon valóban ikerdeficites pályára került. A tendencia kétségtelenül abba az irányba mutat, hogy a külkereskedelmi többlet folyamatosan csökken, de ennek nem kizárólag a forint erősödése áll a hátterében. A folyamatot több tényező is magyarázza. Az emelkedő energiaárak például árfolyamtól függetlenül növelik az importszámlát, hiszen Magyarország továbbra is jelentős energiaimportőr. Emellett a korábbi kormányzati transzferek és jövedelemnövelő intézkedések a fogyasztást is élénkítették, aminek jelentős importtartalma van.

Ezek a tényezők önmagukban is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a külkereskedelmi egyenleg romlik, még akkor is, ha az továbbra is többletet mutat. Árokszállási szerint az is fontos szempont, hogy a jelenlegi helyzet jelentősen eltér a 2022–2023-as időszaktól, amikor a magyar gazdaság átmenetileg jelentős külkereskedelmi hiánnyal szembesült.

A mostani folyamatok egyelőre inkább a külkereskedelmi többlet mérséklődéséről szólnak, nem pedig egy tartós és nagymértékű deficit kialakulásáról.

Az ikerdeficit kockázata természetesen növekedhetne, ha a forint tovább erősödne, a bérek továbbra is gyors ütemben emelkednének, miközben az infláció is magas maradna. Jelenleg azonban nincs olyan egyértelmű jel, amely arra utalna, hogy a gazdaság rövid távon súlyos egyensúlyromlás felé tartana. Ráadásul az ikerdeficit kialakulása nemcsak a külkereskedelmi folyamatoktól függ. A költségvetési hiány alakulása legalább ilyen fontos tényező.

„Ha Magyarország valóban az euróövezethez való közeledést tekinti stratégiai célnak, annak egyik elengedhetetlen feltétele a költségvetési hiány érdemi csökkentése. A fiskális egyensúly javulása pedig jellemzően a külső egyensúlyra, vagyis a folyó fizetési mérlegre is kedvező hatással van. Éppen ezért a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az lesz, hogy miként alakul a külkereskedelmi mérleg, hanem az is, hogy a költségvetési hiány csökkentése milyen ütemben halad tovább” – hívta fel erre a figyelmet Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A következő hónapokban a külső egyensúly szempontjából egy másik tényező is egyre fontosabbá válhat: az energiahordozók importja. Magyarországnak ugyanis nemcsak a gáztározókat kell feltöltenie a téli időszak előtt, hanem az olajtartalékok pótlása is napirenden van. Ez szükségszerűen növeli a devizaigényt és az importot, ami rövid távon tovább ronthatja a külkereskedelmi mutatókat. De éppen itt mutatkozik meg az erős forint egyik legfontosabb előnye, miközben a vállalatok versenyképességére nyomást gyakorolhat, az importált energia és nyersanyagok beszerzését olcsóbbá teszi. Tehát ami az exportőröknek hátrányt jelenthet, az az importőrök számára kézzelfogható előny lehet.

Már a kamatcsökkentés ideje jöhet?

Pontosan ezért az ikerdeficit kockázatát sem érdemes eltúlozni. Elméletileg elképzelhető olyan forgatókönyv, amelyben a forint tovább erősödik, a bérek gyors ütemben emelkednek, a fogyasztás tovább pörög, miközben az olcsóbb import fokozatosan kiszorítja a hazai termékek egy részét. Ebben az esetben a külkereskedelmi egyenleg tovább romolhatna, a jelenlegi helyzet azonban nem erre utal. Még egy mérsékelt, 1-2 százalék körüli negatív külkereskedelmi egyenleg sem jelentene önmagában kezelhetetlen problémát, különösen akkor, ha annak hátterében nem strukturális gazdasági gondok állnak.

Ugyanakkor a magyar export kilátásait nem kizárólag a forint árfolyama befolyásolja. A külső környezet legalább ilyen fontos tényező. A német gazdaság, amely a magyar ipar egyik legfontosabb felvevőpiaca, továbbra sem mutat látványos fellendülést. Németországban idén is csak minimális növekedést várnak, miközben a német gazdasághoz szorosan kapcsolódó országok szintén gyengébb teljesítményt mutatnak. Ez önmagában is visszafogja a magyar exportot, függetlenül attól, hogy milyen árfolyamon áll a forint.

Vagyis a külkereskedelmi adatok romlásának nem kizárólag az erős deviza lehet az oka. A képet árnyalja, hogy az elmúlt évek nagy ipari beruházásai fokozatosan termelésbe állnak. Az új gyárak indulása részben ellensúlyozhatja a gyenge külső keresletet, és hosszú idő után akár ismét pozitív tartományba fordíthatja a magyar ipar teljesítményét. Bár az elemzők korábban gyorsabb fordulatra számítottak, egy 2-3 százalékos ipari növekedés már érdemi javulást jelentene az elmúlt évek visszaesései után.

Az erős forint természetesen ezt a folyamatot sem segíti, azonban a nagy exportáló vállalatok helyzete összetettebb annál, mint amit az árfolyam önmagában sugall. Költségeik jelentős része ugyanis szintén euróban merül fel, ezért részben védettek a forint erősödésével szemben. Bár az árfolyamváltozás kétségtelenül hatással van a profitabilitásukra, a kapcsolat korántsem olyan egyértelmű, mint ahogyan azt első pillantásra gondolnánk

– összegezte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója 2025. március 8-án
Fotó: Szollár Zsófi / Index
_____

A forint erősödésével kapcsolatban nemcsak a vállalatok versenyképessége, hanem a monetáris politika mozgástere is egyre fontosabb kérdéssé válik – ahogy a cikk elején jeleztük, az erős forint elsősorban a magas alapkamatnak köszönhető. Nem véletlen, hogy több ismert gazdasági szereplő is úgy látja, a forint már megközelíthette azt a szintet, amely mellett a további erősödés egyre több versenyképességi kérdést vet fel. A témában korábban megszólalt Surányi György, valamint Sinkó Ottó is, akik szerint a jelenlegi árfolyam már közel lehet ahhoz a tartományhoz, ahol az erős forint negatív hatásai egyre hangsúlyosabban jelentkeznek:

• Surányi György két héttel ezelőtt, a Della podcastben még akkor beszélt a forint árfolyamáról, amikor az euró jegyzése 360 forint körül alakult. A volt jegybankelnök már akkor is túl erősnek nevezte a hazai devizát, és hangsúlyozta: az erős forint nemcsak az exportáló vállalatok számára jelent kihívást, hanem a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét is ronthatja azáltal, hogy egyre vonzóbbá teszi az importtermékeket. Véleménye szerint a 380 forint körüli euróárfolyam már kedvezőbb környezetet teremtene a vállalkozások számára. Arra ugyanakkor nem vállalkozott, hogy meghatározza, milyen árfolyamszint mellett lenne célszerű Magyarországnak csatlakoznia az euróövezethez.
• Hasonlóan látja a helyzetet Sinkó Ottó is. A vállalatvezető nemrég egy üzleti fórumon arról beszélt, hogy a Videoton a 2026-os üzleti évét 393 forintos euróárfolyammal tervezte. Azonban a forint ezt követő erősödése komoly kihívást jelent a vállalat számára, és megfogalmazása szerint gyakorlatilag elviszi a profitot.

Ezzel együtt nehéz pontosan meghatározni, hol található a forint úgynevezett egyensúlyi árfolyama. Az azonban több elemző szerint is valószínű, hogy az elmúlt hónapokban ez a szint maga is erősödött. Ebben szerepet játszik az ország javuló kockázati megítélése, valamint az a várakozás, hogy Magyarország a korábbinál nagyobb mértékben juthat hozzá az uniós forrásokhoz. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ugyanakkor az lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank mikor és milyen ütemben kezdi meg a kamatcsökkentéseket.

Bár a jegybank elsődleges célja továbbra is az infláció letörése, a monetáris politika nem működik vákuumban. A kamatszint hatással van az árfolyamra, a gazdasági növekedésre és a hitelezési környezetre is, miközben ezek a tényezők visszahatnak az infláció alakulására. A jelenlegi helyzetben több elemző arra számít, hogy a forint ereje és a javuló inflációs kilátások fokozatosan teret nyithatnak a kamatcsökkentések előtt. Az erősebb árfolyam ugyanis önmagában is mérsékelheti az inflációs nyomást, ami nagyobb mozgásteret biztosíthat a jegybank számára. Árokszállási Zoltán a Monetáris Tanács következő ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít.

Egy dolog azonban már most látszik, a forint erősödése nem csupán sikertörténet. Miközben javuló befektetői bizalomról, mérséklődő kockázati felárakról és kedvezőbb inflációs kilátásokról árulkodik, egyre több olyan kérdést is felvet, amely a vállalatok versenyképességétől kezdve a külkereskedelmi egyenlegen át egészen a jegybank következő lépéseiig meghatározhatja a gazdaság előtt álló hónapokat. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a magyar vállalatok mennyiben támaszkodtak a gyenge forint által az elmúlt években biztosított versenyelőnyre, és mennyire tudnak alkalmazkodni egy tartósan erősebb árfolyamhoz.

A gyenge deviza sokáig kedvező hátteret biztosított az exportőrök számára, most azonban egyre inkább az derülhet ki, hogy a versenyképesség mögött valódi hatékonyságjavulás áll-e, vagy az árfolyam elfedett olyan problémákat, amelyekkel most kell szembenézni. A forint erősödése így valójában egyfajta stresszteszt a magyar gazdaság számára. Megmutathatja, hogy a vállalatok mennyire képesek versenyezni kedvező árfolyami hátszél nélkül, miközben arra is választ adhat, hogy a gazdaságpolitika előtt valóban megnyílt-e az út az euró bevezetéséhez vezető következő lépések előtt.

(Borítókép: Az Országház épülete a Duna partján. Fotó: EyesWideOpen / Getty Images)

Forrás: Index