Magyar Péter: évekre visszamenőleg is vizsgálódhat Magyarországon az Európai Ügyészség

Magyar Péter és Vitézy Dávid a HVG-nek adott interjúban részletezte az EU-s megállapodás feltételeit. Ezek közé tartozik az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az egyetemi alapítványok átalakítása, valamint a felszabaduló pénzek felhasználásának feszített tempójú terve. A miniszterelnök szerint az Európai Ügyészséghez 2027-től csatlakozhat Magyarország, a szervezet akár 2021-ig visszamenőleg is vizsgálódhat majd.

A helyreállítási és kohéziós források felszabadításának feltételeként a kormány több korrupcióellenes garanciát is vállalt. Magyar Péter elmondása szerint ezek közé tartozik a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. Szintén ide sorolható az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése, amely így valódi hatáskörökkel rendelkező intézménnyé válik. Kulcsfontosságú lépés volt emellett, hogy Magyarország hivatalosan is elindította a csatlakozási folyamatot az Európai Ügyészséghez (EPPO) - sorolta az interjúban.

A szervezet a tervek szerint 2027 elején kezdi meg magyarországi működését.

Fontos részlet, hogy az ügyészség jogosultságot kap a 2021-ig visszamenőleges ügyek vizsgálatára is. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megegyezésnek nem volt feltétele az adó- vagy nyugdíjrendszer átalakítása. A tárgyalások során nem kerültek szóba ideológiai kérdések, a migráció vagy Ukrajna ügye sem. A miniszterelnök az előző kormány felelősségét firtatva úgy fogalmazott, hogy a források hazahozatalának egyetlen ára a rendszerszintű korrupció felszámolása volt.

A brüsszeli egyeztetések egyik legnehezebb pontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) ügye jelentette. A felsőoktatás működőképességének megőrzése érdekében a kormány egy átmeneti időszakról állapodott meg a Bizottsággal. Ennek értelmében az alapítványi modell teljes körű átalakítása 2027 augusztusáig történik meg. Az Erasmus+ programmal kapcsolatban a kabinet azon dolgozik, hogy egy pótpályázati rendszer kialakításával már a 2026–2027-es tanévben esélyt kapjon néhány száz diák a külföldi tanulmányokra. A teljes körű részvétel a 2027–2028-as tanévtől állhat helyre.

Ezzel párhuzamosan a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programhoz való visszatérés is prioritást élvez.

A felszabaduló források gyors és hatékony felhasználása komoly kihívás elé állítja az államigazgatást. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a fejlesztéspolitikai intézményrendszer újjáépítése már megkezdődött. Ezzel párhuzamosan a már előkészített projektek megvalósítását felgyorsítják. Mivel a Helyreállítási Alap forrásait szoros határidőre kell lekötni, a kormány dél-európai és lengyel mintára speciális megoldásokat alkalmaz. Olyan többéves futamidejű fejlesztési alapokat és pénzügyi konstrukciókat hoznak létre, amelyekkel elkerülhető a forrásvesztés.

A 2029-ig rendelkezésre álló kohéziós forrásokból számos nagyszabású beruházást terveznek megvalósítani. Ezek közé tartozik a HÉV-szerelvények cseréje, az InterCity-hálózat korszerűsítése, valamint különböző kollégium- és bérlakásépítési programok indítása. Szintén kiemelt cél a kkv-szektor támogatása és az elektromos hálózat fejlesztése. A miniszter egyúttal cáfolta azokat a hazai állításokat, miszerint az Európai Bizottság a rezsicsökkentés eltörlését kérte volna. Rámutatott, hogy az uniós beruházások célja éppen egy energiahatékonyabb, megújuló forrásokra épülő és hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása, amely jelentősen növeli az ország energetikai szuverenitását.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert

Forrás: Portfólió