Ha bejön Magyar Péterék mesterterve, akkor ezt receptre írják majd fel minden országnak
Többéves csúcsra erősödött a forint, és ezzel párhuzamosan évek óta nem látott mélypontra estek a magyar hosszú hozamok azt követően, hogy a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerzett a választásokon. A leendő kormány még csak formálódik, de az euróbevezetés ígérete máris nem várt piaci hatással van. Nem gondoltuk volna, hogy a régió kimaradó országai közül pont Magyarország fogja egyszer vinni a közös deviza zászlaját, de, ha a Magyar-kormány sikerre tudja vinni a projektet, akkor akár a lengyelek és a csehek is kedvet kaphatnak a bevezetéshez.
Egyelőre hatalmas piaci siker a Magyar-kormány
Még meg sem alakult az új kormány Magyar Péter vezetésével, de a befektetők máris kitörő örömmel fogadták a választási eredményeket. A forint jelentősen erősödött, a választás előtt látott 375 körüli szintről 360 közelébe esett az euró jegyzése. Ott egyelőre megtorpant az erősödés, de láthatóan a piac örül a választási eredménynek.
Legalább ennyire látványos az, ami a magyar állampapírok piacán történt az utóbbi napokban. A tízéves magyar referenciahozam hétfőn már 5,9%-ra esett, aminél alacsonyabb utoljára 2024 februárjában volt.
A rövidebb futamidejű állampapíroknál kisebb volt a csökkenés, azokat jórészt a jegybanki kamatpolitika mozgatja, kisebb bennük a várakozások súlya. A jelenlegi globális piaci környezetben pedig egyelőre nem gondolkodhat kamatcsökkentésen az MNB Monetáris Tanácsa, hiszen a közel-keleti helyzet továbbra is törékeny, szinte naponta változik, hol fegyverszünetről állapodnak meg a felek, hol pedig épp megsértik azt.
A magyar kötvények iránti befektetői érdeklődést jelzi az is, hogy az elmúlt napokban új csúcsra emelkedett a külföldiek forintkötvény-állománya. Már több mint 8500 milliárd forintnyi hazai állampapírral rendelkeznek a nemzetközi befektetők.
A napokban már írtunk róla, hogy a magyar állampapírok régiós összehasonlításban is jól teljesítettek, azóta ez csak fokozódott. A lengyel-magyar tízéves hozamkülönbség 54 bázispontra szűkült, amire szintén bő két éve volt utoljára példa. Vagyis a kedvezőbb makrogazdasági fundamentumok és sokkal jobb hitelminősítés ellenére
a magyar hosszú hozam majdnem ugyanoda esett, ahol a lengyel jár jelenleg, miközben eddig 2 százalék körül volt a különbség.
Még egy mutatót érdemes megvizsgálni: mostanában kevés szó esik a CDS-felárakról, de ebben a mutatóban is javult Magyarország helyzete az elmúlt napokban. A 87 pont körüli ötéves dollárban számított csődkockázati felárunk szintén több mint négy éve, az ukrajnai háború kitörése óta a legalacsonyabb. Vagyis a befektetők érezhetően egyre kevésbé tartják kockázatosnak az országot, ez tükröződik a hozamokban is.
Az euróbevezetés lehet a hívószó
A fenti piaci mozgások mögött nagyrészt az áll, hogy a piac a korábbinál piacbarátabb és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára számít az új kormánytól. Emellett a Tisza Párt programjában kulcsszerepet kapott az euró bevezetése, a választásokat követő nyilatkozatok alapján ezt továbbra is prioritásként kezelik. Múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyar Péter azt mondta, hogy 2031-32-re lehet reális a közös deviza bevezetése, néhány nappal később pedig Kármán András pénzügyminiszter-jelölt úgy fogalmazott, hogy Magyarország 2030-ra teljesítheti a bevezetéshez szükséges feltételeket.
Ez pedig a következő években fegyelmezett költségvetési politikát és csökkenő GDP-arányos adósságot feltételez, ami mindenképp pozitív a befektetők szemében. Ráadásul, ha a kormány egy hiteles euróbevezetési tervet és céldátumot tud megfogalmazni és a piac „elhiszi”, hogy Magyarországon belátható időn belül euróval fogunk fizetni, akkor a kamatoknak és az állampapírpiaci hozamoknak is konvergálniuk kell az eurózóna szintjéhez.
Rövidtávon persze az idei költségvetés rendbe tétele az első feladat, de középtávon egyáltalán nem teljesíthetetlen elvárás, hogy az 5,5% körüli hiányt négy év alatt 3% környékére lefaragja a kormány. Ebben egy kedvezőbb nemzetközi környezet is sokat tudna segíteni.
2025-ben a magyar költségvetés több mint 4000 milliárd forintot költött el kamatkiadásra, ha a hozamok csökkenni tudnak, akkor ez előbb-utóbb megjelenhet az adósságszolgálati költségekben. A magyar adósság átlagos hátralévő futamideje most mintegy 5,5 év, vagyis ettől az idén még korai lenne csodát várni. Viszont, ha az elmúlt napok több mint 100 bázispontos hozamesését meg tudná tartani a piac, akkor az
néhány éven belül százmilliárd forintokban mérhető megtakarítást jelenthetne a büdzsében.
Hosszabb távon pedig további jelentős hozamcsökkenés jöhetne, hiszen az eurózóna országainak tízéves hozama most jóval alacsonyabb a magyarnál. Jelenleg 3-3,5%-os finanszírozási költség jellemző a tízéves papírok esetében a valutaövezetben, vagyis a 6%-os magyar hozamban még lenne mozgástér lefelé, ha fokozatosan konvergálna ehhez a szinthez. Ez nem egycsapásra fog megtörténni, de éves szinten tartósan 50-100 bázispontot csökkenthet a hozamokon.
Ha ennyit számít az euróbevezetés, akkor más miért nem csinálja?
Az elmúlt években az euróbevezetés szinte teljesen lekerült a napirendről Magyarországon, az volt az általános vélekedés, hogy amíg a többi egyelőre kimaradó régiós ország nem szánja rá magát a bevezetésre, addig várhatóan nálunk sem lesz ez kiemelt kérdés. Most azonban a Tisza Párt kormányra kerülése ebben komoly fordulatot hozhat.
A régióban a lengyelek és a csehek továbbra sem rohannak belépni az eurózónába, pedig a makrogazdasági mutatóik alapján nagyobb esélyük lenne erre, míg Románia ugyan szeretne eurót, de náluk a feltételek még a magyarnál is rosszabbak. Ráadásul délkeleti szomszédunk épp újabb politikai válság küszöbén van, ami nehezíti a dolgukat.
Ha önmagában az euróbevezetés ekkora csodaszer, ahogy Magyarországon egyelőre látjuk, akkor mások miért állnak ellen? A legfontosabb különbség, hogy
a régióban nálunk a legnagyobb az euró társadalmi támogatottsága.
A 2025-ben készült Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett magyarok több mint 40%-a azt gondolja, hogy minél előbb be kellene vezetnünk a közös devizát, további 37% pedig azt támogatná, hogy egy előre meghatározott menetrend szerint csatlakozzunk. Vagyis összességében a magyar társadalom háromnegyede támogathatja az eurót. Lengyelországban és Csehországban ugyanez az arány 50% alatt van, vagyis ott a társadalom többsége megtartaná a nemzeti devizát.
A kormányváltással előállhat az a helyzet Magyarországon, hogy hosszú idő után
a politikai és a társadalmi akarat találkozik ebben a kérdésben.
Ez önmagában nem fogja meggyőzni a többi országot, de a régióban akár élharcosai is lehetünk a folyamatnak. Ha a lengyel és a cseh közvélemény azt látja, hogy a magyar kormány végre tudja hajtani a szükséges reformokat és már a csatlakozási folyamatból is profitál az ország a hozamok csökkenésén és a befektetői bizalmon keresztül, az akár náluk is növelheti az eurót támogatók arányát.
Címlapkép forrása: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
Forrás: Portfólió