Itt a sokk, amit már márciusban érezhetünk a boltokban
Néhány hét alatt gyökeresen megváltozott a gazdasági környezet: a februári kamatcsökkentés után még a lazítás folytatására számított a piac, ám a közel-keleti konfliktus, az emelkedő energiaárak és a gyengülő forint miatt hirtelen felerősödtek az inflációs kockázatok. Ebben a bizonytalan helyzetben ült össze a Monetáris Tanács, amely végül kedden nem változtatott az alapkamaton, és 6,25 százalékon tartotta azt, jelezve, hogy a jegybank egyelőre kivár a gyorsan változó környezetben. Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy az áremelkedés üteme márciustól a magasabb energiaárak begyűrűzése következtében emelkedni kezd, amit azonban átmenetileg tompít az üzemanyagokra bevezetett védett ár hatása.
A közel-keleti konfliktus néhány hét leforgása alatt gyökeresen átírta a magyar gazdaság rövid távú kilátásait. Ami február végén még a fokozatos enyhülés és a kamatcsökkentések időszakának ígéretét hordozta, az mára bizonytalansággá és újra erősödő inflációs kockázatokká alakult.
A forint gyengülése és az energiaárak hirtelen emelkedése ismét nyomás alá helyezte a gazdaságot, miközben a pénzpiacok gyorsan reagáltak a geopolitikai feszültségek eszkalálódására.
Pedig nem is olyan régen még egészen más narratíva uralta a kilátásokat: a csökkenő infláció, a stabilizálódó árfolyam és a februári kamatcsökkentés kiegyensúlyozottabb pályát vetített előre. Azóta azonban szinte minden megváltozott.
Újra kellett írni az optimista forgatókönyveket
A közel-keleti háború nemcsak rövid távú sokkot okozott, hanem az inflációs várakozásokat is felfelé tolta, ezzel pedig új helyzet elé állította a monetáris politikát. A korábban szinte biztosra vett további kamatcsökkentések eltűntek a napirendről, és már a szigorítás lehetősége sem tűnik elképzelhetetlennek.
Mindezek fényében különösen beszédes a jegybank legfrissebb döntése: a Monetáris Tanács keddi ülésén végül a kivárás mellett döntött. A Magyar Nemzeti Bank ezúttal nem változtatott az alapkamaton, amely továbbra is 6,25 százalékon maradt. A mostani döntés így azt üzeni, hogy a jegybank egyelőre nem kíván további kockázatot vállalni, és inkább időt hagy a piaci folyamatok tisztulására. A részletekről 15 órakor számolt be a sajtó képviselői előtt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Emberek gyűlnek össze egy földbe csapódott rakéta maradványai körül Ciszjordániában 2026. március 24-én Fotó: Mohamad Torokman / Reuters
Háború, dráguló energia, óvatos jegybank
A jegybankelnök arról beszélt, hogy az elmúlt hetek geopolitikai sokkja alapjaiban írta át a kilátásokat. Az iráni konfliktus nyomán az olaj ára megközelítette a 120 dollárt, az európai gázárak pedig több mint 70 százalékkal emelkedtek.
Varga Mihály szerint ez érdemben emeli a globális inflációs kockázatokat.
A nagy jegybankok közben kivárnak, ami szintén óvatosságra int. Az MNB ebből azt a következtetést vonta le, hogy most nem fér bele egy gyorsabb kamatcsökkentési ciklus.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a devizapiaci stabilitás kulcskérdés lett. Ennek érdekében a jegybank már extra devizalikviditást is biztosít az energiaimporthoz. A cél az, hogy turbulens helyzetben se boruljon fel a piac.
Nő a gazdaság, de nem egyenletesen
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság továbbra is kettős képet mutat. A növekedést főként a lakossági fogyasztás húzza, miközben a beruházások és az export gyengébb. A kiskereskedelem bővül, az ipar viszont visszafogott.
A jegybank úgy látja, hogy idén is a fogyasztás marad a fő motor, amit a reálbérek és a kormányzati intézkedések támogatnak.
Ugyanakkor a magas energiaárak a külső keresletet visszafoghatják. A korábbi nagyberuházások viszont segíthetik az exportot.
A jegybank előrejelzése szerint 2026-ban 1,7 százalékos növekedés jöhet.
A gazdaság 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.
Ezután gyorsulhat a gazdaság, de a kockázatok továbbra is lefelé mutatnak. Az élénkülés így törékeny maradhat.
Jön vissza az infláció, csak idő kérdése
Bár februárban alacsony volt az infláció, a jegybank nem dől hátra. Varga Mihály szerint az 1,4 százalékos adatot főként átmeneti tényezők húzták le.
Az energiaárak emelkedése viszont hamarosan begyűrűzik.
„Az áremelkedés üteme márciustól a magasabb energiaárak begyűrűzése következtében emelkedni kezd, amit azonban átmenetileg tompít az üzemanyagokra bevezetett védett ár hatása” – jelezte.
A jegybank úgy számol, hogy az infláció 2026 harmadik negyedévétől ismét a célsáv fölé kerül.
Tartósan csak 2027 második felében térhet vissza a célhoz. Idén átlagosan 3,8 százalékos inflációval számol az MNB. A jegybankelnök szerint a kockázatok inkább felfelé mutatnak. Ezért különösen fontos az inflációs várakozások horgonyzása.
Képünk illusztráció!
Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images Hungary
Kimondták: marad a szigor
A Monetáris Tanács 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot. Varga Mihály szerint „a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt”.
A jegybank továbbra is pozitív reálkamatot tart fenn, óvatos és türelmes monetáris politikát ígérnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ideig nem várható újabb kamatvágás.
Az MNB minden lépést az adatokhoz köt. A mostani üzenet az, hogy a jegybank kivár, és inkább a stabilitást védi, mintsem kockáztassa az infláció újbóli elszállását.
Varga szerint a mostani helyzet más, mint a 2022-es energiaválság idején, mert Magyarország erősebb fundamentumokkal rendelkezik most, acélosabb immunrendszerrel várja a kihívásokat.
Varga Mihály az Indexnek: Mutasson olyan országot, ahol ilyen inflációcsökkenés történt, mint Magyarországon!
Szabó Gyula, az Index gazdasági újsgáírója arra kérdezett rá, hogy a forint az elmúlt hónapban jelentősen gyengült, miközben a jegybank magas kamatszinttel próbálja stabilizálni az árfolyamot.
Varga Mihály erre azt mondta, hogy szerinte nem egyetlen időpillanat alapján kell értékelni a folyamatokat, hanem hosszabb távon. Úgy fogalmazott: „nem ebben a konkrét spotpillanatban kell ezeket elemezni, hanem egy időtartam alatt”, és szerinte az elmúlt egy évben a kamatpolitika egyértelműen működött.
Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt még 410 forint körül volt az euró, ehhez képest most stabilabb helyzet alakult ki.
Hozzátette, hogy a jelenlegi árfolyam messze van a 2022-es extrém kilengésektől, és a jegybank tartalékai is erősebbek.
A jegybankelnök szerint a mostani volatilitás természetes piaci jelenség, amit nem lehet teljesen kiküszöbölni. „Azt ne várjuk el, hogy rögzítjük az árfolyamot” – mondta, utalva arra, hogy alapvetően a piac határozza meg a forint értékét.
Szerinte ugyanakkor a kamatszint hozzájárult ahhoz, hogy a mostani geopolitikai sokk kisebb kilengést okozzon, mint ha gyengébb szintről indult volna a forint.
A jegybank tehát úgy látja, hogy a monetáris politika védőhálót jelentett a devizapiacon. Összességében azt hangsúlyozta, hogy a forint stabilabb pályán van, még ha rövid távon ingadozik is.
A kérdés másik része az inflációra vonatkozott, különösen arra, hogy jelenleg a célsáv alatt van.
Varga Mihály ezt nem tekinti tartós állapotnak, és több átmeneti tényezővel magyarázta. Kiemelte, hogy az árstop jellegű intézkedések és a védett árak lefelé húzzák az inflációt, de ezek időben korlátozottak.
Szerinte ha ezek kifutnak, az infláció ismét emelkedni fog. Emellett az energiaárak emelkedése is felfelé mutató kockázat. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a döntéshozatal továbbra is adatvezérelt.
Ugyanakkor kiemelte az elmúlt évek inflációs pályáját, és úgy fogalmazott:
„Mutasson nekem még egy olyan gazdaságot, ahol 25 százalék feletti inflációból 1,4 százalék lett. Díjat is adok érte, ha tud!”
Ezzel arra utalt, hogy a jegybank szerint a kamatpolitika kulcsszerepet játszott az infláció letörésében. A mostani alacsony inflációt tehát nem tartják végállapotnak, inkább egy átmeneti szakasznak. A jegybank szerint a következő időszakban ismét emelkedő pálya jöhet.
Nem követik, hanem kezelik a piacot
Kollégánk azt is felvetette, hogy a jegybank inkább követi a piaci folyamatokat, mintsem vezeti azokat.
Varga Mihály ezt visszautasította, és azt mondta, hogy a Monetáris Tanács mindig az adott helyzethez illeszkedő döntéseket hoz.
Emlékeztetett arra, hogy februárban sem egy új lazítási ciklust indítottak, hanem az akkori környezethez igazodtak. Hozzátette, hogy a mostani geopolitikai fordulatot előre nem lehetett látni.
A jegybankelnök szerint ezért is indokolt az óvatos, lépésről lépésre haladó megközelítés. Úgy fogalmazott, hogy „tényeket figyelembe véve döntünk ülésről ülésre”.
Szerinte ez nem követés, hanem felelős alkalmazkodás a gyorsan változó környezethez. A jegybank tehát nem egy előre kijelölt pályát követ, hanem folyamatosan reagál az adatokra.
(Borítókép: Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank [MNB] elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése után az MNB Teátrumában 2026. február 24-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Forrás: Index