Tourinform Sárospatak

Cím: 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 3. (térkép)
Telefon, Fax: +36-47/513150, +36-47/311854
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Facebook oldal: facebook.com/Tourinform.Sarospatak

Sárospatak a magyar műemlékvárosok gyöngyszeme, a festői szépségű Zempléni-hegység lábánál, a Bodrog folyó partján fekvő kulturális és idegenforgalmi központ. Neve a magyar történelem fényes napjait, a szabadságharcok oroszlánjait, a Rákócziakat idézi.

A város jellegzetes arculatát a patinás műemléképületek és a modern építészet remekeinek szerencsés ötvözete határozza meg. A történelmi múltú városképbe jól illeszkednek a Makovecz Imre építőművész nevével fémjelzett épületek.

Rákóczi-vár

Patak a XI. századtól királyi birtok, melynek központja a Bodrog átkelőhelyénél épült Patak. A korábban Patak nevéhez kötött erődítések nem ezen a helyen álltak. Perényi Péter építi fel itt családja új székhelyét 1534 és 1541 között, miként levelei bizonyítják. A középkori város központjának déli felét vették körül fallal és árokkal. Ennek délkeleti szegletén rezidenciául hatalmas, torzult négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek. A városfalnak a torony falába bekötött csatlakozásai és a lőrések tanúsítják, hogy a torony a városfallal egyidőben és összehangolva épült. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616 fordulópont: Lórántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot köt II. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. így Patak lett a Rákóczi birtokok fejedelmi központja és összekötő híd a királyi Magyarország és Erdély között. 1640-től rangjukhoz méltóan bővítették a várat: erődítették és felépült a déli, Lórántffy-szárny, 1646-ban a loggia, 1645-ben az ágyúterasz. 1660-tól I. Rákóczi Ferenc, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc birtokosa a várnak, amelynek erődítéseit az osztrák császár parancsára 1702-ben lerombolták, később tűzvészek is pusztították. 1711-től 1776-ig a Trautson hercegek barokk, 1807-től a Bretzenheim hercegek romantikus, eklektikus ízlésben újították meg, megőrizve a XVI-XVII. századi reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

Református Kollégium

A pataki Kollégium történetének kezdeti szakaszában kiemelkedő az iskola alapításakor - 1531-ben - mecénási szerepet játszó várúrnak, Perényi Péternek, s a későbbiekben I. Rákóczi Györgynek és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának a bőkezűsége. Ők gondoskodtak az iskola számára megfelelő épületekről, jeles tanárokról, színvonalas könyvtárról, nyomdáról és készítették el az intézmény működését szabályozó törvényeket. A Kollégiumban alsó-, közép- és felsőfokú oktatás épült egymásra, mely koronként különböző iskolatípusok együttesét alkotta. Patakon a teológiai oktatás mellett a bölcsészet és a jog, majd a pedagógia és a gyakorlati képzés kapott hangsúlyt. Az elmúlt évszázadok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. A magyar írók tollán - mint a klasszikus műveltség fellegvárát - "Bodrog-parti Athénnek" nevezik, Csokonai a "Múzsák székhelyének" mondja, később az angol nyelven megszerezhető diplomájának köszönhetően érdemli ki a "magyar Cambridge" elnevezést.

Irodánk az alábbi településeken lévő turisztikai szolgáltatók adatait gyűjti, így az ott elérhető turisztikai szolgáltatásokról is kész Önnek naprakész információt adni. Keressen minket bizalommal!

• Bodroghalom
• Bodrogolaszi
• Cigánd
• Dámóc
• Erdőhorváti
• Györgytarló
• Háromhuta
• Hercegkút
• Karcsa
• Karos
• Kenézlő
• Kisrozvágy
• Komlóska
• Lácacséke
• Makkoshotyka
• Nagyrozvágy
• Olaszliszka
• Pácin
• Révleányvár
• Ricse
• Sárazsadány
• Sárospatak
• Semjén
• Tiszacsermely
• Tiszakarád
• Tolcsva
• Vajdácska
• Vámosújfalu
• Viss
• Zalkod
• Zemplénagárd