Kolera-oszlop (Erdőbénye)

A kolera egy baktérium által terjesztett betegség, amely hasmenést és hányást okoz, végső soron pedig a kiszáradás miatt hunynak el a betegek. A kór Európában a 19. századig ismeretlen volt, bár Indiában már másfél évezreddel korábban lejegyezték tüneteit. Az 1826-ban a Gangesz mentén kitört járvány azonban nem maradt lokális esemény: a térségben jelen lévő idegen hadseregek magukkal hurcolták a betegséget a világ más részeire is. Ami Magyarországot illeti, hozzánk Galícia felől érkezett a pusztító baktérium, I. Miklós orosz cár ugyanis az 1830-ban kitört lengyel felkelés leverésében ázsiai hadtesteket is bevetett, amelyeknek katonái magukkal hozták a kolerát is. (A korábban elszigetelt betegség 1829-ben egyébként Perzsiában, Egyiptomban és Kaszpi-tenger partján is megjelent.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia északkeleti határán lezárták ugyan a Kárpátok határátkelőit, de a zárlatot túl korán, 1831 tavaszán fel is oldották, így a kór bejutott Magyarországra. Annak érdekében, hogy a járvány terjedését megakadályozzák, immár az országon belül kellett korlátozni a szabad mozgást, ami rövidesen elégedetlenséget okozott országszerte: leállt a közlekedés, a kereskedelem, és a Felvidéken élők sem tudtak eljutni az Alföldre idénymunkákat vállalni. Bár 1831. július 17-én a polgárok áttörték a lezáratott hajóhidak kordonját, a koleralázadás Zemplén megyében robbant ki, és hamarosan átterjedt Abaúj, Sáros, Szepes és Gömör megyére is, részben a fent emlegetett okok, részben pedig amiatt, hogy úgy vélték, az „urak” mérgezik a parasztokat. (A kutakba ugyanis – a betegségre semmilyen hatással nem bíró – bizmutport szórtak, így a fertőzött víz éppúgy terjesztette a járványt, mint az intézkedést megelőzően.)

A koleralázadást augusztusban leverték, a kolerazárlatot október 3-án feloldották, de addig a korabeli feljegyzések szerint 536 517 ember betegedett meg, akik közül 237 641 fő meg is halt (köztük Kazinczy Ferenc is széphalmi birtokán). A járvány erdőbényei áldozatainak emlékére 1832-ben állítottak egy emlékoszlopot, a következő felirattal: „A / COLERA / GYÁSZ EMLÉKÉRE / MELLY / 1831IK ESZ:BEN / JUL. 6 TÓL 12 K SEP.RIG / E=BÉNYE / VÁROSSÁBÓL / 203 / HALANDOKAT / TETTE / ÁLDOZATTYÁVÁ.”

Az emlékoszlop ma is áll, de környezete elhanyagolt, felirata alig olvasható. A párkányos posztamensen álló, obeliszkkel koronázott hasábot vaspántok fogják össze, hogy megpróbálják megóvni az enyészettől.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel

A helyközi autóbuszjáratokról Erdőbénye, Mátyás király utca megállóhelyen célszerű leszállni.

Erdőbénye, Mátyás király utca megállóhelyen leszállva a Kossuth úton indulj el déli irányban, majd a templomot elhagyva rögtön térj balra, a Petőfi utcára, amely egyenesen a Mulató-hegy oldalában található emlékműhöz vezet (kb. 750 méter séta).

Parkolás

Autóval a Petőfi utca aszfaltozott részének végéig lehet a legközelebb kerülni az emlékműhöz; parkolni a Petőfi vagy a Dózsa utcán lehet.

Koordináták

DD - 48.264164, 21.362936
DMS - 48°15'51.0"N 21°21'46.6"E
UTM - 34U 526934 5345725

(térkép)

Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség