Páratlan hegyvidéki panorámát kínál a Zemplén egyik hírneves orma, a Kerek-kő. A zárt, sűrűn tagolt hegységi terep központjából annak változatos völgyrendszerére és élesen felszökő csúcsaira látunk ki, ám ezért meg kell dolgozni: a Kerek-kő a településektől távol, az erdők ölelésében fekszik.
Köves aljú tölgyesben éri el az ösvény a Kerek-kő rózsaszínes riolitszikláját, ami büszke trónként, élesen tör elő az erdős középhegység szívében.
Kisétálva rá mellbevágó a panoráma: hegyek és hegyek mindenütt, az ország azon kevés pontjainak egyikéről szemlélődünk, ahonnan nem tűnik fel síkság egyik irányban sem. Végeláthatatlan, völgyekkel és meredeken felszökő csúcsokkal telt terepben gyönyörködhet az, aki elvetődik erre a világvégi pontra. A látvány mintha a rég feldúlt vadon elveszett világának darabkája, utolsó kis mentsvára lenne. Annak ellenére is, hogy sajnos nincs olyan irány, ahol ne az óriási tarvágások szabdalnák az erdőt.
Szemben a Csattantyús-hegy (egykori kitörési központ roncsa) magasodik, jobbra tőle, a háttérben a Milic-csoport gerince jegecesedik. Éppen feldereng a Hegyköz medencéje is, legközelebb pedig a Kemence-patak völgye ívelődik mélyen a hegység szíve felé. Csupacsúcs terep, meredek partokkal övezett völgyek jellemzik a tájat.
A sziklát felépítő riolit lávája alig folyik, a felszínre érve szinte azonnal megdermed, és meglehetősen ellenálló. A Magas-Zemplén sziklabástyáit az utolsó jégkorszakban uralkodott jégkörnyéki éghajlaton gyakori fagyás-olvadás váltakozása faragta ilyenné: a kőzet repedéseibe befolyva a víz újra és újra megfagyott, térfogata megnőtt, így lassan, apró darabonként szétpattintotta, felaprózta, visszabontotta a tömböket. Lábuknál kiterjedt törmeléklejtő tanúskodik a lassú, napjainkban csökkent intenzitással zajló folyamatról, mely lassan falakká, ha több oldalról hat, tornyokká fabrikálja a nyersen álló kőzetfelszíneket. A riolit anyagú Kerek-kő kivételes a hasonló keletkezésű társainak sorában, hiszen azok andezitből épülnek fel.
Szerző: Dömsödi Áron
Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség
Tömegközlekedéssel
- Ha Újhutáról hódítjuk meg a sziklát, a Háromhuta (Újhuta), autóbusz-forduló megállóhelyről kell nekivágni.
- Indulhatunk Kőkapu felől is, ebben az esetben a pálházi kisvasút végállomásáról, Rostallóról érdemes nekivágni. (A kisvasút csak szezonálisan és ritkán közlekedik.)
- Elérhető a szikla a pálházi kisvasút Komlósi-völgy megállóhelyéről is. (A kisvasút csak szezonálisan és ritkán közlekedik.)
Megközelítés
- Újhutáról a falu északi végéhez vezető K◼ jelzésen kell elindulni, és azt követni a Kéktúráig. A K jelzésen jobbra fordulva nincs messze az elágazás, ahonnan bal felé, a K▲ jelek vezetnek ki a Kerek-kőre (5,5 km, 249 m szintemelkedés).
- Rostallóról a S jelzésen kell követni az Ördög-völgyet, majd a Mlaka-rétnél balra fordulni a K jelzésre. Erről balra a K▲ jelzés vezet ki a Kerek-kőre (5,9 km, 304 m szintemelkedés).
- A Komlósi-völgy megállótól a Z jelzés vezet a Gerendás-rétig, ahol jobbra kell fordulni a K jelzésre. Erről a K▲ tér le jobbra, és kalauzol ki a Kerek-kő ormára (8 km, 323 m szintemelkedés).
Parkolás
- Újhután a falu szélén, vagy a község központjában találni parkolóhelyet.
- Rostalló felől közelítve a Kőkapu étterme előtt lehet parkolni.