Zemplén-hegység egyik gyöngyszeme - Boldogkő vára

A Hernád völgyének keleti oldalán, a Zempléni-hegység nyugati peremén emelkedik a vulkanikus eredetű Bodókő-hegy, mely a középkorban jelentős stratégiai fontossággal bírt, ugyanis a szikla fokáról kitűnő rálátás nyílt a folyóvölgyre és a Kassa felé vezető útra. A térség birtokosa ezért úgy döntött, hogy egy várat építtet a hegytetőre, melyet ma Boldogkő váraként ismerünk.

A hegy és a vár nevét a néphagyomány egy Bodó nevű asztalosmestertől eredezteti, aki IV. Béla királyt menekítette az üldöző tatár seregek elől. Írásos formában a vár egy 13. század végén kelt oklevélben jelenik meg először Castrum Boldua néven, építtetőjével és építésének idejével kapcsolatban azonban nincs konszenzus; egyes vélemények szerint a Tomaj nembeli Tyba emeltette a tatárjárás utáni kővárépítések idején, mások szerint az 1300-as évek elején Aba Amádé nádor, vagy valamelyik rokona parancsára készült el.

A boldogkői vár kivilágított falai

Bizonyosnak tűnik, hogy az Árpád-ház kihalása után kialakult hatalmi vákuum idején, a 14. század elején az Aba nemzetség birtokolta a várat, mely fellázadt I. Károly király ellen, aki az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte a lázadókat. A király elkobozta Boldogkő várát a legyőzöttektől, és a korona hűségén lévő Drugeth családnak adományozta. A vár és a hozzá tartozó falvak az évszázad utolsó harmadában újra királyi tulajdonban álltak, amikor Luxemburgi Zsigmond Czudar Péter országbírónak zálogosította el. Az 1400-as évek közepén Mátyás király Kassa városának adta át az erősséget, mely később a Szapolyaiak kezébe került.

Ferenc Tamás grafikája

Az 1526-os mohácsi csata után az ország két részre szakadt; az egyiket Habsburg Ferdinánd, a másikat Szapolyai János uralta. A kettejük között kitört hatalmi harcok alatt Boldogkő várát hol az egyik, hol a másik fél famíliárisai uralták. Végül az 1540-es években a Bebek család tagjai lettek a boldogkői vár urai, ahol a hírhedt tulajdonosok pénzhamisító műhelyt rendeztek be, melynek nyomait később feltárta a régészet. A 16. század második felében többször járt itt Balassi Bálint is, aki Boldogkő várában írta a Borivóknak való című versét.

A 17. században többek között I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, majd Szelepcsényi György esztergomi érsek birtokolta a boldogkői várat, melyet a kurucellenes harcok idején elfoglaltak a császári csapatok. A labancok a felperzselt föld taktikáját alkalmazva végül felrobbantották az erősséget, ezután évtizedekig gabonaraktárnak használták a lakhatatlanná vált várat. A későbbi tulajdonosok bár végeztek helyreállítási munkálatokat, már nem költöztek be Boldogkő várába, mely utoljára a Zichy család birtokában volt magánkézben, mielőtt 1945-ben államosították volna. A vár jelenleg a boldogkőváraljai önkormányzat kezelésében van.

A vár az 1890-es években, mely ekkor még a Zichyek birtokában volt

Boldogkő várában egész évben régészeti-, hadtörténeti-, és numizmatikai tárlat, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kollekciója várja a érdeklődőket, emellett magában a várban és a környező vendéglátókban középkori hangulatú gasztroélményekben lehet része a látogatóknak.

boldogkovara.hu

Képek: azutazo.hu, csodalatosmagyarorszag.hu, fortepan.hu, varlexikon.hu

Forrás: Borsod24