Sárospatak: „A Báthoryak” címmel nyílt időszaki kiállítás a Rákóczi Múzeumban

A 2022. október 6-án megnyílt időszaki kiállítás a magyar történelemben jelentős szerepet játszott család emlékanyagából válogat, s bemutatja legfontosabb személyiségeit.

A kiállítást Dr. Virágos Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. Ő és a vendégeket köszöntő Dr. Tamás Edit, az MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója is megemlítette a Magyar Nemzeti Múzeum nyírbátori Báthori István Múzeuma jelenleg zajló felújítását.

A sárospataki kiállítás a Nyírbátorból érkezett műtárgyanyag mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és Információs Központja, a Váci Püspökség, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Báthory-családhoz kapcsolódó tárgyaiból kölcsönzött, de helyet kaptak az MNM Rákóczi Múzeuma különlegességei is. Látható többek között Nógrád várából, Vácról, Ecsedről, Nyírbátorból származó Báthori-címerkő és Báthori István vajda síremlékének töredéke. A sárospataki kiállításon van Dr. Virágos Gábor nyírbátori ásatásának csúcslelete, a címerpajzsos hatalmas sarokcsempe. Beleolvashatunk Bonfini híres művének a kenyérmezei csatát leíró soraiba. Cicero kötete Báthori Miklós váci püspök könyvtárát, a Vizsolyi Biblia a család reformátussá lett ecsedi ágát idézi. Bemutatunk Báthory István lengyel királyt dicsérő kötetet, a hagyomány szerint Báthory Gáborhoz kötött díszszablyát, Báthory Zsófia adományából kiadott „Három szép imádságos könyvecské”t. Utóbbi a katolizált fejedelemasszony öröksége, miként a Rákóczi-család katolikussá válása. Erre utalva került a kiállításba a felsővadászi Rákóczi miseruha is.

A szövegben váltakozó „Báthori” illetve „Báthory” írásmód, nem figyelmetlenség. Előbbi az 1317-ben két ágra szakadt család ecsedi ágára, utóbbi a somlyai ágára használt írásmód. A család korai alakjainak nevét „Bátori” alakban írjuk.

Kezdetben az ecsedi Báthoriak számítottak rangosabbaknak, ők viseltek magasabb tisztségeket.
Ecsedi Báthori (II.) István (1430-1499) országbíró, erdélyi vajda több hadjáratot vezetett a törökök ellen. Részt vett a kenyérmezei csatában, ahol Kinizsi Pállal együtt 1479-ben győzelmet aratott.
Testvére, Báthori (II.) Miklós (1435? – 1506) váci püspök a humanizmus jeles magyar képviselője, reneszánsz udvara a művészetek fellegvára volt. Nógrádi várát itáliai építész tervei alapján bővíttette, erődítette.
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – 1530) idejében készült el a nyírbátori templom, amelynek berendezését, híres stallumát annak feliratai szerint ő és két testvére, György főlovászmester és András szatmári és szabolcsi főispán készíttette.
Báthori (V.) István (1555-1605) szülei a kálvinizmus buzgó támogatói voltak. Udvara az országrész legjelentősebb szellemi központja, európai műveltségű humanisták és prédikátorok vették körül. Támogatta a Vizsolyi Biblia kiadását. Gyermekei nem lévén unokatestvére, somlyói Báthory István árváit – köztük Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelmet – fogadta örökbe. Halálával kihalt a Báthoriak ecsedi ága. Hatalmas vagyonát a somlyói Báthory-gyermekek örökölték.
A Báthoryak somlyai ága adta Erdély fejedelmeit. Báthory Istvánt (1533-1586) János Zsigmond halála után 1571-ben választották Erdély fejedelmévé. Személyében katolikus fejedelem került a nagyrészt protestáns Erdély élére. 1576-ban lengyel királlyá választották. Egy évtizedes uralkodását a lengyel történelem egyik legsikeresebb időszakának tartják. Mielőtt távozott Erdélyből, a fejedelemség élére vajdaként bátyját, Báthory Kristófot (1530-1581) nevezte ki. Testvére halála után unokaöccsét jelölte ki a tisztségre. Somlyai Báthory Zsigmond (1572-1613) uralkodását – mely egybeesett a tizenöt éves háború küzdelmeivel – háborús dúlások, zavaros közállapotok jellemezték. Az 1608-ban megválasztott Gábor (1589-1613) a Báthory-család utolsó fejedelme. Gyámapja hatására tért kálvinista hitre. Rákóczi Zsigmond lemondását követően szerezte meg Erdély trónját. Négyesztendős uralma Erdélyt bizonytalanságba taszította. Halála után, András (1597-1637) nevű testvére a Báthory-család utolsó férfi tagja. Az ő leánya, Zsófia (1629-1680) lett II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége. Az Ő unokája II. Rákóczi Ferenc, aki Emlékirataiban felidézte családja Báthory örökségét.
A kiállítás 2023. október 30-ig várja a látogatókat.

Dr. Tamás Edit beszámolója
Fotók: Gombos Levente

Forrás: sarospatak.hu

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.