Március 15., Tippek ünnepi kiránduláshoz Tokaj-Hegyalján

Történelem, látnivalók, finom ételek, italok – nemcsak ifjaknak

Ha az egyik legszebb nemzeti ünnepünket, március 15-ét és az első kikeleti kirándulást összekötjük, miért ne tennénk Tokaj-Hegyalján? Valóban, Tokaj-Hegyalja történelméről általában a Rákócziak jutnak eszünkbe, de ez a föld Kossuth Lajos földje is. S ha nem is az 1848-as forradalom kitöréséhez, a szabadságharchoz több helyszín kötődik Tokaj környékén.

Félreértés a ködben – Terézia kápolna, Tarcal

Az ikonikus, s lassan Tokaj-Hegyalja egyik szimbólumává váló kápolna mellett 1848 január 22-én állították meg a honvédek az osztrák sereget. A „lengyel magyar két jó barát” mottó jegyében sok lengyel harcolt Klapka seregében. Igen ám, de az osztrák oldalon, egy bizonyos Schlick generális udvarhű csapatában is voltak lengyelek.

Tarcal határában a Terézia kápolna igazi szelfimágnes

Itt, a kápolna mellett történt meg először, hogy lengyel találkozott szembe lengyellel, s ez megrendítette lelküket. Egy pillanatra zavar keletkezett, abból szünet a harcban, amiből meg félreértés, ami végül a szabadságharcos honvédek győzelméhez vezetett.

Másfelől ahogyan egy honvéd leírta, akkora köd volt aznap, hogy „akárki pofon vághatott és azt a tenyeret, amelyik a pofont adta, meg se láttad volna”.  A sűrű ködben a császáriak jóval nagyobbnak vélték a honvédcsapatot, akik ráadásul a szokásos veres pántlika helyett fehér szalagot viseltek csákójukon, így azt hitték, békét akarnak kötni. Egy szó, mint száz: a tarcali csata a magyar honvédek győzelmét hozta.

Praktikus: a falu elején a Tarcali Csárda biztosan jó ebéddel szolgál.

Bónusz:

Aki bírja, még egy magaslat várja Tarcalon – a bányató melletti dombon áll Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobra.

Házfalakba csapódtak az ágyúgolyók – Tokaj és Bodrogkeresztúr

Két ház is van, ami tanúsítja, milyen komoly harcok folytak erre. Mindkettő falában máig ott a becsapódott ágyúgolyó. Az egyik Tokaj főutcáján, a Rákóczi utca 30. szám alatt. A szépen felújított házon emléktábla hirdeti, Klapka Györgynek 1849. január 1–27. között Tokajban volt a főhadiszállása, ekkor vette át a hadsereg fővezérletét, s verte vissza a környékről a császári csapatokat. Később honvédtábornok, sőt helyettes hadügyminiszter lett, de ekkor még ezredesként szolgált. S ki hinné, hogy mai szemmel szinte gyerek, egy 28 éves fiatalember volt!

A pincészet hajdanán a Hunyadiaké volt, így valószínű Mátyás is járt itt

Egy másik ágyúgolyó a Dereszla Pincészet falába csapódott. Ugyanis 1849 januárjában Bodrogkeresztúron zajlott a szabadságharc egyik legvéresebb, de a magyarok győzelmét hozó csatája, aminek beljebb, a faluban emlékoszlopa is van. Meghatóan szép a Vinotéka falán a nemzeti színű keret, amelyet kokárdaként a golyó köré festettek.

Praktikus: a tokaji ágyúgolyós ház a Prés Borbárnak ad otthont, a bodrogkeresztúrival szemben pedig a folyó kanyarulatában vár minket a Dereszla Bisztró.

Bónusz:

Bodrogkeresztúron a nemrég felújított katolikus templomot semmiképp sem szabad kihagyni!

Az iskola, amit egy 15 éves hősről neveztek el, Mád

A véres, de dicsőséges bodrogkeresztúri csata után a honvédek Mádra vonultak. Az alig 14 éves Koroknay Dani úgy döntött, szülei engedélyével csatlakozik hozzájuk kisdobosként. A fürge eszű fiú hamar megtanulta az ágyúk kezelését, már első nagy ütközete, a hatvani csata után főtüzér lett. Végigharcolta szinte az egész tavaszi hadjáratot Tápióbicskétől Komáromig, míg aztán kolerában elhunyt.

Mád központjában az iskola őrzi a kiskamasz hős emlékét

A beteg fiút ápoló ácsi család a császáriak zaklatása ellenére gondozta a fiú sírját, s mikor a temetőt felszámolták, a fiatal diáktüzér sírját meghagyták. Szülőfalujában az általános iskolát 2000-ben nevezték el róla. Ez talán a világ egyetlen iskolája, amely egy iskolásról kapta a nevét. Kopjafa, emléktábla és az iskola pici kiállítása is őrzi emlékét.

Praktikus: Mád határában az Első Mádi Borház teraszáról a szemben lévő szőlők mellett a faluba érkezőket is szemmel tarthatjuk.

Bónusz:

A zsinagóga és a rabbiház kiállítása felemelő élmény bárki számára.

Kossuth Lajos szülőháza… Monokon (?)

Kossuth Lajos szülőházát 1780-82-ben Andrássy István gróf építtette a település közepén, uradalmi tisztilakként. A Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott itt, házuk 1949 óta múzeum, s egyben nemzeti zarándokhely. Az épületbe belépve jobbra található az a szoba, ahol egy korabeli bölcső emlékeztet rá, hogy ebben a szobában született Kossuth.

Kossuth szülőházában ma múzeum működik

Miközben egy ország ezt a hivatalos véleményt ismeri, az olaszliszkaiak azt gondolják, az ő falujukban jött a világra. Mégpedig Wéber András postamester házában, azaz a nagypapánál. A család oldalági leszármazottai állították (és néhai Téglássi István postakocsissal bizonyították is!), hogy Kossuth szülei épp Sátoraljaújhelyről tartottak haza Monokra, mikor a szülési fájdalmak megkezdődtek. Szerencséjükre épp Olaszliszka előtt jártak, ezért úgy döntöttek, az édesanya, Wéber Sarolta szüleihez mennek, ahol aztán megszületett a baba.

Praktikus: Monokon a Kossuth szülőházával szemben lévő pici Levendula Kávézóba érdemes egy kávéra betérni.

Bónusz:

a múzeum munkatársai kérésünkre elkísérnek a régi általános iskolába is, ami valójában az Andrássyak egykori kastélya.

Kossuth Lajos keresztelő temploma, Tállya

Kossuth Lajos családja Tállya épp most megújult, gyönyörű evangélikus templomának gyülekezetéhez tartozott. 20 éve állt a templom, mikor 1810-ben nagy szélvihar tört ki a faluban, s abból hatalmas tűzvész kerekedett. A lángok martaléka lett a pici templom anyakönyve is. Ezért is élhet a legenda Olaszliszkán, hogy az ő falujukban született Kossuth, illetve ezért ír bizonytalanul születésnapjáról is: „Úgy rémlik előttem, hogy szeptemberben, 16 és 19 közt, alkalmasint 19-én, de nem merném rá szavamat adni”.

Tállya evangélikus templomában keresztelték Kossuth Lajost

Bent a templomban márványtábla emlékeztet:

„E templom, melyben 1802. september havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790-ben, megújultatott országos közadakozásból 1892-ben s újból felszenteltetett u.a. évi september 19-ikén Kossuth Lajos 90-ik születésnapján.”

Praktikus: Az Oroszlános Borvendéglő kiváló hely a pihenésre egy séta után.

Bónusz:

Ha már sétálunk, nézzük meg a temető melletti ligetben álló Szent György kápolnát is!

Sárospatak a vörössipkás diákok városa

Görgey azt javasolta még 1849 áprilisában, „Adjunk vörös sapkát mindazon zászlóaljaknak, s másnemű hadrészeknek, melyek folytonos vitézségök által e világ tiszteletét, bámulatát, a haza köszönetét megérdemlik…”. Ilyen zászlóalj volt a híres 9. kassai zászlóalj is. A sárospataki református kollégium diákjai közül sokan csatlakoztak hozzájuk, de még előtte levélben udvariasan kérték az egyházkerületet, a harcok után had térhessenek vissza osztályaikba.

A Református Kollégium udvara

A pataki diákok bátorsága sosem volt meglepő, hisz Petőfi még 1847-ben ezt írta úti jegyzeteibe: „E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáznak a magyar forradalmak oroszlánjai.”. A református kollégium kapuja alatt emléktábla emlékezik a bátor diákokra, a szemben lévő iskolakertben magasodik Kossuth Lajos szobra. A vörössipkás fiúkról az iskolatörténeti kiállításon tudhatunk meg többet.

Praktikus: Bőven lehet vendéglők közül válogatni Patakon, a mi ajánlatunk most “A Boros” a főutcán.

Bónusz:

az ismert és kvázi „kötelező” látványosságok mellett érdemes a Pataki Kerámia Manufaktúrába is ellátogatni.

Forrás: aszutime.hu