Éld át az ősi hangulatot a Zemplén rejtekében! A titokzatos gönci pálos kolostor

A gönci pálos kolostor a Zemplén rengetegében Gönc és Telkibánya közt bújik meg. Olyannyira, hogy nemcsak az ország távoli vidékéről érkezők, de még a megyében lakók zöme sem ismeri. Pedig alig akad romantikusabb látvány. A romtemplom magas falaival, nyitott tetejével szinte kiált az ég felé, bánatát a felé hajló fák takarják.

Templom és kolostor

Az elzárt templom romjai fantasztikus épségben maradtak meg

A néhol még eredeti magasságban álló 5-7 méter magas falak, a nagyjából 30 méteres templomhajó az elhagyott szentéllyel csendre inti a túrázót. A szentély és a hajó találkozásánál egy hajdani torony romjai állnak még, a déli oldalon viszont csak kőhalmok mutatják a kolostor helyét. Méretéből ítélve többemeletes, kerengős, belső udvaros lehetett.  A templom főbejárata fölött a kerek rózsaablak helye, a megmaradt gótikus díszek, vagy az évszázadok alatt idevésett „graffitik” markáns emléket hagynak bennünk.

Remetékből alakult a magyar szerzetesrend

A remeteség épp 1000 éve „jött divatba” Európában, nálunk a Mecsekben jelentek meg először, főleg a rendet elhagyó szerzetesek. 1250-ben aztán az esztergomi kanonok, Boldog Özséb megkapta az engedélyt, hogy összefogja őket, és rendet alapítson. Létrejött az első és egyetlen, máig működő, magyar alapítású nemzetközi szerzetesrend: a pálosok rendje.

A kolostor főbejárata fölött egykor díszes rózsaablak volt

Maga Özséb is csatlakozott a pilisi remetékhez, s aztán népszerűségük csúcsán Nagy Lajos idején kezdtek épülni a szebbnél szebb templomok és rendházak. Valahol mégis mindig is remeték maradtak: távol a városoktól, falvaktól rendezkedtek be a fehér csuhás szerzetesek.

A gönci pálos kolostor végnapjai

Tokaj-Hegyalja és a Zemplén története összefonódik. Az, hogy ma csak romot talál itt a túrázó, „köszönhető” egyrészt II. Józsefnek, aki a Habsburg Birodalom területén, a tanító rendeket kivéve, minden szerzetesrendet feloszlatott 1786-ban. Másrészt pedig Serédi Gáspárnak. Serédi  – az 1500-as évek derekán felvidéki kapitány, Tokaj várának birtokosa, I. Ferdinánd hűséges embere – szinte minden megyei pálos kolostort lerombolt.  Így a göncit is. Persze a vallásháborúk és a török elleni küzdelmek zilálta, három részre szakadt országban egyébként sem volt könnyű remetének lenni.

Göc és Telkibánya közt a Dobogó-hegy könnyű túrát ígér

Amadé-vára: túra a kolostoron túl

A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt kolostor romjait Gönc és Telkibánya közt a Dobogó-hegyen találjuk. Mindkét település felől megközelíthető: vagy Gönc után jobbra, egy mellékútra fordulva indulhatunk el felé, vagy Telkibánya irányából a piros jelzésen. A két út az úgynevezett Potácsháznál találkozik, innen indulunk a hegyre föl.  A túra nem fárasztó, ha pedig valaki többet kíván, gyalogolhat tovább a hegytető felé. A sziklaszirten valaha vár állott, a tatárjárás után épült Amadé-vára. Az Aba család ősi fészke ugyan ma már csak néhány alig felismerhető kőhalom, de a patak völgyét körbeölelő 700 méternél magasabb csúcsok, a jó időben feltáruló Kárpátok látványa csodálatos. De ami ennél is megkapóbb: a titokzatos, ősi hangulat.

Gótikus díszek a templomromon és a gönci Huszita-házban is láthatók

Jó tudni: A gönci Huszita-ház (tájházként működik, látogatásához bejelentkezés szükséges!) pincéjében a pálos kolostortól elhordott és másodlagosan befalazott gótikus bordaíveket láthatunk, a kiállításon pedig, számtalan más érdekesség mellett, a főbejárat faragott, csúcsíves ablakát.

Mélyebb tudnivalók a pálos építészetről, köztük a gönci pálos kolostor részletes leírása, ezen a honlapon találhatók.

Forrás: aszutime.hu