Rezsibombán ülnek a hazai cégek, semmi jóra nem számíthatunk

bomba

Minden szektor meg fogja érezni az energiaválságot, a kialakuló recesszió hatására a munkanélküliségi ráta 4 és 4,5 százalék közé emelkedhet – osztották meg az Indexszel az ING Bank és a K&H Bank vezető elemzői.

A rezsiárak megugrásával megélhetési válság kezdett el kialakulni, mivel a reáljövedelmek nagyon gyorsan apadni kezdtek – világított rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek hátterében a hatalmas méreteket öltő infláció áll. Ebben a helyzetben a háztartások a fogyasztásukat elkezdik visszafogni, spórolnak a nehezebb időkre. 

Az energiaválság rendkívüli módon megviseli a szolgáltató szektort, azon belül is főleg a kulturális intézményeket. a szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások, a szálláshelyek és a vendéglátó egységek szenvedhetik meg leginkább a válság mélyülését.

A nem alapvető szükségleti cikkek fogyasztásának visszaesését valószínűsíti az elemző, aki szerint míg az élelmiszer-fogyasztás értéke emelkedhet is, addig a volumen enyhe mérséklődést mutathat. 

Az energiaválság hatására megemelkedik a vállalatok csődkockázata. A kis- és középvállalati (kkv-) szektor számára a Széchenyi GO-hitelek jelentenek kedvező megoldást, de csak akkor, ha ez idáig még nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Emelkedő kamatkörnyezet, borúsabb kilátások: a bankok egyre óvatosabbá válnak, hiszen emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya. A kockázatos területen működő vállalatok számára a korábbiaknál kevésbé szívesen adnak hitelt. A nagyvállalatok ennél sokkal jobb pénzügyi és finanszírozási helyzetben vannak, valamint külföldi cégek esetén az anyavállalatuktól is lehetőségük nyílhat újabb tőkéhez jutni, könnyebben juthatnak hitelhez. A hazai kis- és középvállalatok viszont csak a hazai forrásokra támaszkodhatnak. 

A vállalkozóknak új a jelenlegi helyzet, ismeretlen nekik a terep, hiszen a korábbiaktól eltérően magas a kamatkörnyezet. Viszont van lehetőségük költségeket csökkenteni. Nagyon sokan mehetnek csődbe, sok cég szűnhet meg, szűkül a piac, de amikor ennek vége lesz, jöhet a bővülés, a visszaigazodás korszaka.

Vannak nagyobb bajok a szórakoztató létesítmények bezárásánál

Hasonló véleményen van Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is, aki szerint a szállodák, a szórakoztatással foglalkozó vállalatok, valamint az éttermek lesznek a leginkább érintettek a válságban. Ezeknek a piaci szereplőknek jelentős az energiakitettsége, ezért számukra elkerülhetetlen a szolgáltatás árának emelése, de akadnak olyanok is, akik a bezárás mellett döntenek. A legnagyobb kérdés talán az, hogy a visszaesést csak keresleti vagy akár kínálati korlátok is okozzák-e. A kereslet biztosan visszaesik, de a kínálat is csökkenhet. 

Németh Dávid szerint is a tartós cikkek fogyasztása és termelése eshet vissza, az elemző idesorolja az ország GDP-jében számottevő részt vállaló járműgyártást is, amely eddig nagy megrendelésállománnyal operált, azonban az elemző szerint ennek hamarosan vége lehet a megrendelések korábbi volumenének elmaradásával. 

A bajba kerülő vállalatoknak megoldást jelenthet a termékpaletta szűkítése, a jobb marketingtevékenység, a hatékonyabb értékesítési procedúra bevezetése vagy bizonyos esetekben a nagyobb árréssel rendelkező termékek preferálása.

Az élelmiszeriparban pedig vélhetően a saját márkás termékek előállítását növelik majd. A válságot talán a vegyipar, ezen belül a műtrágyagyártás, valamint a gyógyszeripar kevésbé érezheti meg. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakoribbak lehetnek a vállalatok közti körbetartozások, amelyek volumene is nőhet. A cégek csődkockázata ezért jelentősen emelkedhet.

A kereslet visszaesése miatt bizonyos vállalatok akár fizetés nélküli szabadságra is küldhetik a munkavállalóik egy részét, munkahelyek szűnhetnek meg, és minden bizonnyal több elbocsátásra lehet számítani.

A munkanélküliségi ráta 4-4,5 százalékra nőhet

Keresleti oldalon egy munkaerő-hiányos állapotból szaladunk neki a válságnak. A legelső dolog, ami változni fog, az a munkaerő iránti igény, így lassan zsugorodni kezd a munkaerő-hiányos állapot. Az is kérdés, hogy akik végül elveszítik az állásukat, tudnak-e maguknak újabb helyet találni. 

Nem érdemes arra várni, hogy a piac teljes mértékben felszívja az elbocsátott munkaerőt. Válságkor ez általában nem tud teljes mértékben megvalósulni, ezért az ING Bank vezető elemzője szerint várható emelkedés a munkanélküliségi rátában. Emiatt a gazdaságpolitika oldaláról bértámogatási rendszer kidolgozására lehet szükség a munkahelyek megóvása érdekében. 

A kkv-k számára nyújt majd a kormányzat beruházási támogatást energiahatékonyság növelésére és egyéb fejlesztések megoldására, illetve egy három hónapra szóló, rezsifizetéssel kapcsolatos támogatást is kínál. Ennek feltétele az lesz, hogy a kiindulóállapot foglalkoztatotti létszámához képest annak 90 százaléka alá nem csökkenhet a foglalkoztatottak száma.

Virovácz Péter becslése szerint a hivatalosan regisztráltak számából kiindulva a válság csúcspontján 4 és 4,5 százalék közé szökhet a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottsági ráta 2022 augusztusában 74,6 százalék volt.

Az elemző szerint a várható recesszió következtében külföldön munkát vállalók jövőbeli arányának változása nehezen megbecsülhető. A gazdasági visszaesés növeli annak az esélyét, hogy valaki elhagyja az országot. Ezt akkor fogják megtenni az emberek, ha van biztos kilátásuk. Azt is hozzátette, hogy Európában máshol is válság lesz, ezért ez eléggé limitálja, hogy mennyire lesz érdemes külföldre menni. Az elemző ezért nem számít nagy elvándorlási hullámra.

A kölcsönzött munkaerőt könnyebben leépíthetik

A most meghirdetett munkahelyek egy részét betölthetik Németh Dávid szerint, másik részüknél elképzelhető a kiválasztási folyamat felfüggesztése. Az elemző is 4,5 százalékra becsüli a munkanélküliségi ráta emelkedését a válság mélypontján, azonban azokkal együtt, akik nem szerepelnek a hivatalos adatokban, elérheti az 5,5 százalékot. 

A K&H Bank vezető elemzője úgy látja, a foglalkoztatottsági ráta 74,6 százalékról 1-2 százalékponttal csökkenhet. A szakember arra számít, hogy  a kölcsönzött munkaerőt könnyebben leépíthetik, őket küldhetik el a cégek először, amikor a munkavállalók számát csökkentik. Az ebbe a körbe tartozókat nem védi olyan mértékben a Munka törvénykönyve sem, mint a vállalatok saját munkavállalóit. 

(Borítókép: Samuel de Roman/Getty Images)

Forrás: Index

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.