Láthatatlan válság: elöregedés és munkaerőhiány formálja át Magyarországot

A magyar munkaerőpiac lassú, de tartós átalakuláson megy keresztül: miközben a munkanélküliség még nem ugrott meg látványosan, a munkaképes korú népesség fogyása már most érezhetően formálja a gazdaság lehetőségeit – így összegezhető a KSH legfrissebb foglalkoztatásra és munkanélküliségre vonatkozó adatközlése. A foglalkoztatottság szintje látszólag stabil marad, a növekedés lendülete elapadt, és egyre több jel utal arra, hogy a munkaerőpiac elérte kapacitásának határát A cégek egyre nehezebben találnak hazai munkaerőt, a gazdaság pedig a stagnálás évei után sem tud új lendületet venni. A számok mögött így nem pusztán átmeneti hullámzás, hanem egy mélyebb demográfiai és szerkezeti átrendeződés rajzolódik ki – amely hosszabb távon újraírhatja a munka világát Magyarországon.

2025 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,669 millió főt tett ki. A munkanélküliek száma 218 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Foglalkoztatottság

A 2025. július–szeptemberi időszakban

• A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,4 százalékvolt. Ez az érték a férfiak esetében 78,8 százalékot, a nők körében pedig 71,9 százalékot mutatott.

Munkanélküliség

A 2025. július–szeptemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt.

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer, a nőknél 101 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak esetében 4,6 százalék, a nők körében 4,4 százalékos értéket mutatott, mely gyakorlatilag megegyezett az előző év július és szeptember közötti értékkel.

A munkakeresés átlagos időtartama 11,2 hónap volt, a munkanélküliek 45,6 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 29,3 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalékkal, 220 ezer főre mérséklődött.

Folytatódott a munkaképes korú magyarok fogyása

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái a piaci konszenzusnak megfelelően enyhén emelkedő munkanélküliségi rátát jeleznek 2025 szeptemberében. A modellbecslés adata 4,5 százalékot mutat, míg a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés a július–szeptemberi időszakra vonatkozóan ugyanekkora állástalansági arányt jelez. Mindez azt jelenti, hogy az év eleje óta egy enyhén emelkedő munkanélküliség trend körvonalazódik. A munkanélküliek számát illetően a két statisztika alapján a csoport létszáma 220 ezer fő körül alakult – mutat rá az ING Bank szenior közgazdásza.

A részleteket böngészve a havi adatok alapján azt látni, hogy

folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása.

Ez nagyobb részben az aktívak létszámát csökkentette, kisebb részben pedig az inaktívak számát mérsékelte. Eközben a foglalkoztatás hibahatáron belüli csökkenést, a munkanélküliség pedig minimális emelkedést mutatott. A szeptemberi mutatók alakulása beleilleszkedik a korábbi években megfigyelt szezonális mintázatba, így strukturális változásról nem árulkodnak – mondta Virovácz Péter.

„Mivel szeptemberben a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala is – lényegében kéz a kézben – csökkent, így az aktivitási és foglalkoztatási ráta stabilt maradt.

A munkaerőpiac ezáltal továbbra is feszes, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat, amelyek egy három éve stagnáló gazdaságban próbálnak egyre magasabb, és jövőre várhatóan ismét jelentősen megugró bérköltségeket kigazdálkodni”

– fogalmazott a közgazdász.

Virovácz Péter kifejtette: a munkaerőpiac kínálati oldalán nem vár érdemi változást a jövőben.

Demográfiai fordulat nem várható, miközben a megdráguló munkaerő és a gazdasági fordulat hiánya tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet.

Meglátása szerint a munkavállalók alkupozícióját az előirányzott 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelés erősíti, míg a gazdaság általánosan gyenge teljesítménye rontja.

„A legfőbb munkaerőpiaci kockázat jelenleg, hogy ha jövőre sem indul be a gazdasági növekedés, akkor valószínű, hogy a vállalatok a bérek elvárt emelését a bértömeg szinten tartása mellett próbálják meg kigazdálkodni, ami a foglalkoztatotti létszám csökkenéséhez vezetne. Emellett belép a képbe az árak újbóli jelentősebb emelése is a munkaerőköltségek kompenzálása érdekében” – mondta az elemző.

A friss adatok fényében az ING Bank nem módosítja munkaerőpiaci prognózisát, mely szerint 4,5 százalék körül mozoghat az állástalanok aránya az év hátralévő részében. Jövőre minimálisan csökkenő munkanélküliségi rátával számolnak a gazdaság általános teljesítményének javulása mellett, de ahogyan jelezték, eközben a kockázatok egyértelműen a munkaerőpiac érdemi gyengülésének irányába mutatnak.

Kedvezőtlen demográfiai helyzet, magyar helyett külföldi munkavállaló

Szeptemberben a munkaerőpiacot az elmúlt hónapokban megszokott folyamatok jellemezték: éves alapon mérséklődött a foglalkoztatás, havi alapon azonban nincs érdemi változás, azaz elmondható, hogy míg korábban az volt jellemző, hogy a foglalkoztatottak száma 4,7 millió fő körül, inkább egy kicsivel fölötte alakul, addig mostanra 4,65 millió fő és 4,7 millió fő között látszik stabilizálódni ez az érték. Szeptemberben ez konkrétan 4,669 millió fős foglalkoztatást jelentett, ami az egy évvel korábbitól 29 ezer fővel marad el – értékelte az adatokat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Regős Gábor szerint az elmaradásban továbbra is két fő tényező játszik szerepet: a munkaképes korú népesség számának csökkenése, illetve a munkaerőpiac feszességének csökkenése. Az előbbit bizonyítja, hogy a munkaképes korú népesség egy év alatt 69 ezer fővel csökkent, miközben az aktívak száma 31 ezer fővel lett alacsonyabb.

A stagnáló gazdaság, illetve a külső kereslet alacsony szintje több éve sújtja a gazdaságot. Ez legalábbis makroszinten nem járt jelentősebb elbocsátásokkal, de az látszik, hogy a munkaerőpiacról kikerülő munkaerő pótlását mostanában nem tartják szükségesnek a cégek. Fontos persze azt is hangsúlyozni, hogy a fent említett csökkenés az alkalmazotti statisztikában egyáltalán nem látszik, azaz a kieső munkaerő egy részét mégis csak pótolják a cégek, csak nem a belső munkaerőpiacról, hanem jellemzően harmadik országok munkaerő-állományát alkalmazva

– fejtette ki.

A munkanélküliségi ráta szeptemberben 4,5 százalékot tett ki – ez megegyezik az egy évvel korábbival. Ez tehát rámutat arra, hogy nincs jelentős bővülés a munkanélküliségben, de azért a mutató lehetne még alacsonyabb – ehhez viszont szintén az lenne szükséges, hogy a munkaadók inkább a hazai munkaerő-tartalékot vegyék igénybe a külföldi munkavállalók helyett – tette hozzá az elemző.

A külföldi telephelyen dolgozó munkavállalók száma a 3 hónapos mozgóátlag szerint 103 ezer fő volt. Egy évvel korábban itt a KSH még 108 ezer főt mért, azaz itt is inkább csökkenés látszik, ami vélhetően a fő felvevőpiacok (Ausztria, Németország) kedvezőtlen makrogazdasági folyamatainak tudható be – a recessziós környezet miatt ott sincs szükség akkora munkaerőre.

„A következő hónapokban nem számítok nagyon nagy változásra a munkaerőpiacon. Arra csekély esély van, hogy a foglalkoztatás ismét tartósan 4,7 millió fő felett legyen, tekintettel a demográfiai folyamatokra. A gazdasági konjunktúra és a nagy gyárak beindulása azonban tudja segíteni a foglalkoztatás bővülését – különösen is ha ez a foglalkoztatásbővülés a hazai munkaerőpiacról származik” – mondta Regős Gábor.

(Borítókép: Helen King / Getty Images)

Forrás: index.hu