Beütött a rezsiemelés Magyarországon - Mindenki spórolt, aki csak tudott
A rezsiemelés első teljes évének látványosra sikeredtek az eredményei Magyarországon, amit a legjobban talán úgy lehet összefoglalni: ha érzi a lakosság a pénztárcáján keresztül a túlfogyasztás következményeit, akkor igenis spórol, aki csak tud. Márpedig nagyon sokan tudtak, azaz ha a piaci árakra kap valamilyen szignált a lakosság, akkor az igenis jócskán hat a fogyasztásra. Látványos, ritkán látható ábrákat mutatunk ennek bemutatására.
A közel egy évtizedig változatlan lakossági gáz- és áramárakból keserű volt az ébredés 2022. júliusában, amikor a kormány bejelentette az új rendszert, ami aztán augusztustól 7,5-szeres gázárat, illetve 2-szeres áramárat hozott az átlagfogyasztás feletti részre a háztartásoknak.
Az első három hónap tényadata az volt 2022 végén, hogy a gázszámlák 78 százaléka, a villanyszámlák 67 százaléka esett bele a rezsicsökkentett keretbe, a minap Orbán Viktor kormányfő a 2023-as évértékelő sajtótájékoztatón viszont már azt mondta: „a gáz esetében az összes fogyasztó 90%-a átlag alatt fogyaszt, áram esetében 75-80% ez az arány”. Ez azt jelenti, hogy
idővel egyre több háztartás fért bele a rezsicsökkentett éves mennyiségbe, miközben maga a kedvezményes mennyiség nem változott.
Így tehát egyre többen spóroltak a megemelt árakat látva, hogy elkerüljék annak hatását a pénztárcájukra. Erőteljes lakossági fogyasztási alkalmazkodás indult meg: spórolt, aki csak tudott.
Az alábbi ábrák jól érzékeltetik ezt még azzal együtt is, hogy a hőmérsékleti hatással (lényeges tényező például az idén áprilisi hideghullám, illetve a szeptemberi nyár a gázfogyasztásban) most nem korrigáltuk a számokat, hiszen közben azokban a hónapokban is látszik a fogyasztás visszaesése az elmúlt öt évi átlaghoz képest, amikor átlaghoz közeli volt a hőmérséklet. Az alábbi ábra azt jelzi, hogy a 7,5-szeres gázártól való félelem sok fogyasztót visszafoghatott az enyhe tavaly őszi-téli hónapok után is.
Ez a sokak által végrehajtott spórolás oda vezet, hogy
idén 9 éves mélypontra csökkenhet a lakossági gázfogyasztás Magyarországon, hiszen kevesebb, mint 3 milliárd köbméter lesz az egész éves adat.
A tartós spórolást az is motiválhatta a 7,5-szeres gázár elkerülése mellett, hogy az egyéb fűtési alternatívák ára is igencsak meglódult a rezsiemelés bejelentésének hírére 2022 nyarán, és azóta sincs érdemi visszarendeződés.
A brikett és a tűzifa ára valószínűleg azért sem csökkent érdemben, mert bár a tőzsdei gázár jócskán esett a 2022 nyári szintekhez képest, de a 767 forintos lakossági „versenypiaci költségeket tükröző” gázár megmaradt. Utóbbinak az volt a háttere, hogy durva számításaink szerint az állami egyetemes szolgáltató MVM nagyjából plusz-mínusz nullás eredményt produkált az utóbbi időszakban a 102 forintos rezsicsökkentett és a 767 forintos megemelt gázár kombinációjával, amit nem akart rontani a kormányzat azzal, azaz nem akarta növelni a rezsivédelmi alap kiadásait azzal, hogy levágja ezt a magasabb gázárat.
Emellett olyan megfontolás is lehetett a döntés mögött, hogy a magas ár fenntartásával továbbra is erősen ösztönözze a gázfogyasztás visszafogására azokat, akik az átlagfogyasztás fölé lógnak, és akik közülük tudnak spórolni (egy Kádár-kockás, födém- és falszigetelés nélküli, régi nyílászárókkal rendelkező ingatlannál ez igencsak nehézkes).
Mindenesetre nemcsak a fenti arányszámon, hanem az alábbi ábrán is látszik, hogy a kitartó spórolással egyre többen befértek az éves kedvezményes 1800-1830 köbméter körüli tényleges átlagfogyasztási limit alá, és így vagy a teljes gázfogyasztásuk 102 forint körül történt, vagy a kiszámlázott gázvolumenben egyre nagyobb arányú volt a 102 forintos ár aránya. Ezt jelzi az, hogy
miközben a rezsiemelés óta a kétféle gázár szintje nem változott, a KSH által a háztartások szintjére kalkukált átlagos ár jócskán csökkent a 2022 nyári megugrás óta 240 forint körülről 150 forintra, és ez is segített az infláció mérséklődésében.
Emiatt a számítási módszer miatt erős kritikák érték a KSH-t, de amint levezettük: meglátásunk szerint helyes ez a módszertan, hiszen a kétféle fogyasztói ár kombinációján keresztül méri az inflációt, és a valós aggodalmak gyökere máshol van.
A villamosenergia esetén a rezsiemeléssel 36 forintról 70 forintra ugró ár az évi 2523 kWh feletti fogyasztási részre szintén látványos fogyasztói alkalmazkodást hozott éppen a 2500 kWh felett fogyasztóknál, legalábbis ha a megelőző 5 évi átlagokhoz viszonyítunk.
Amint az alábbi ábrán bemutatjuk: a 2500-5000 kWh közötti, illetve az 5000-15000 kWh közötti éves fogyasztók látványosan, akár 20-30%-kal is, visszafogták a fogyasztásukat a tavaly téli hónapoktól kezdve. Ebben a magas infláció és az elhúzódó gazdasági recesszió miatti szűkösebb anyagi lehetőségek, illetve a háztartási napelemek gyors telepítése is szerepet játszhatott (ezt a statisztika kezdetben áramfogyasztás csökkenésként méri) az évi 2500 kWh-os fogyasztási szint közelítése érdekében. A kétféle kék vonallal nagyon összhangban mozgott a teljes lakossági áramfogyasztást leíró zöld vonal: az utóbbi hónapokban folyamatosan 10% körüli áramfogyasztás csökkenést produkált a lakosság a megelőző 5 évi átlaghoz képest.
Amint a fenti ábrán láthatjuk: nem minden fogyasztói csoport spórolt, hiszen az 1000 kWh alatti, illetve 1000-2500 kWh közötti éves fogyasztók kicsit inkább növelték a fogyasztásukat. Ez sokaknál összefügghet az elektromos fűtésre áttéréssel (pl. split klíma intenzívebb használata az átmeneti időszakokban a gázfogyasztás visszafogása érdekében, az elektrifikáció egyik útja) abban a hitben, hogy még ezzel együtt is beleférnek az éves kedvezményes árammennyiségbe. Az évi 15000 kWh felett fogyasztóknál viszont a rezsiváltozás alig hozott fogyasztói alkalmazkodást, inkább csak az utóbbi hónapokban látjuk ennek jeleit.
Ezek az eltérő magatartásformák, reakciók együtt vezetnek oda, hogy az első kilenchavi tényadat, és az utolsó háromhavi becslésünk alapján
idén négyéves mélypontra süllyedhet a teljes lakossági áramfogyasztás 11,3 TWh körüli szinttel.
A gázfogyasztáshoz képest kisebb a lakossági áramfogyasztás mérséklődése (a gáznál 7,5-szeres, az áramnál csak 2-szeres az árkülönbség, illetve zajlik az elektrifikáció is) és ezt jelzi a KSH adatsora is, amely tehát azt méri, hogy az egyes hónapokban mennyien fértek be a kedvezményes éves áramlimit alá, és így 70 forint helyett 36 forintot fizetnek. Az átlagár süllyedése sokkal kevésbé volt intenzív, mint a gáznál, hiszen 47 forint körülről csak 45 forintra süllyedt a lakosság által fizetett átlagos áramár, így ez kevésbé húzta le az inflációs statisztikát is.
Címlapkép forrása: Getty Images
Forrás: portfolio.hu