„Olyan egy számjegyű inflációt várunk, amitől nyugatabbra pánikrohamot kapnak”

Rosszul hasznosuló beruházások, túlzott külső kitettség, valamint a költségvetés rossz prioritásai okozhatnak súlyos problémákat rövid- és középtávon is Magyarországon. Bár az infláció lassul, annak szintje még világszinten is magas, és megakadályozza, hogy a kormány visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához – ezeket a kockázatokat látják a legnagyobb kihívásnak rövid távon Bod Péter Ákos és Surányi György korábbi jegybankelnökök, valamint Oszkó Péter, volt pénzügyminiszer, az OXO Holdings vezérigazgatója. Mint az a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén elhangzott, több lefelé mutató kockázatot látnak a közel jövőben, ami miatt nem mernének egy komolyabb fellendülésre fogadni.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár a beszélgetés alaphangját azzal adta meg, hogy szerinte nehéz megítélni, hogy az idei évünk jobban sikerült, mint a tavalyi: a 17-18 százalékra várt éves magyar infláció továbbra is nemcsak az európai rangsort vezeti, de a világ egyik legmagasabbja. Miközben valóban megfigyelhető, hogy lassul a pénzromlás üteme, számos külső hatás felfelé mutató kockázatot jelent. Elmondta, hogy bár a magyar gazdaság láthatóan javult a tavalyi egyensúlyvesztés után, de a magas költségvetési hiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Az MTA doktora szerint bár egymásra mutogatnak a hazai monetáris és fiskális politikai döntéshozók, de a tavalyi problémákban egyszerre volt komoly szerepe a jegybank beavatkozásainak, valamint a kormányzati gazdaságpolitikának is. A két fél közötti feszültség pedig továbbra is kockázat van jelen.

Surányi György, az MNB korábbi elnöke úgy látja, hogy nem érdemes szétválasztani a 2022-es és a 2023-as éveket, hanem azokat egyben kell vizsgálni, és azok alapján meghatározni a jövő évi kilátásokat. Kiemelte, hogy tavaly „a felszínen a növekedés jól nézett ki, idén ez nem igaz”, és a két évet összehasonlítva a cserearányoknál is ellentétek látszanak: tavaly nagyon rossz volt az összkép, idén javult a helyzet.

Úgy látja, hogy a belföldön rendelkezésre álló jövedelem 2022-ben nem nőtt, tehát lényegében stagnált a magyar gazdaság, míg '23-ban nőtt a magyar gazdaság rendelkezésre álló jövedelme, de csak alig.

Ennek következtében a két év alatt átlagosan azt lehet mondani, hogy egy nagyon szerény, 1 százalék körüli növekedés valószínű

– vont mérleget az egyetemi tanár.

Surányi kijelentette, hogy az infláció ilyen mértékű megugrásáért szerinte nem a most elkövetett hibák a felelősek, hanem azt „hat év konzekvens költségvetési és monetáris politikája, és azok hibái okozták”. A korábbi jegybankelnök arról is beszélt, hogy fontos elem a mostani inflációs lefutásban, hogy emögött rettentő nagy feszültségek vannak a rendszerben, amik továbbra is kockázatot jelentenek: példaként a rezsicsökkentést, a kamatsapkákat és a kötelező árcsökkentést emelte ki, mint olyan intézkedések, amelyek kontraproduktívak lehetnek.

Oszkó Péter, az OXO Holding alapító vezérigazgatója szerint tavaly azért lehetettek optimista várakozásokat megfogalmazni az idei évre, mert annyira rossz volt a helyzet, viszont most egy általános bizonytalanság vált dominánssá. A két év közötti fontos különbséget abban látja, hogy tavaly sokáig volt még mozgástér a büdzsében, miközben az elhúzódó hatások erőteljesen átterjedtek az idei évre a tavalyi kiköltekezés után. Ráadásul itt sem látok túl sok jót:

A költségvetési gazdálkodás egy folyamatos szorongatásról és forráshiányról van szó: nőttek a kiadások, főként a magas kamatok miatt, miközben csökkentek a bevételek.

Kijelentette, hogy tavaly minden várakozás jobb volt, mert bizonytalan volt a helyzet, most a várakozás bizonytalan. „ Nem mernék arra fogadni, hogy egy stabil konszolidációs pálya következik” – jelentette ki a korábbi gazdasági miniszter.

Súlyponttévesztések a költségvetésben?

A költségvetési hiány kapcsán Surányi György arról beszélt, hogy nem azt látja katasztrófának, ha a Pénzügyminisztérium nem tudja tartani a most módosított 5,2 százalékos idei, vagy a jövő évi 3 százalék alatti hiánycélját. „Egyrészt azért nem látom ezt problémának, mert ez a jövedelemszemléletű hiány, és alapvetően a pénzforgalmi hiányt kellene nézni, ami viszont négy éve már 7-8-9 százalékon van, ami nagyon magas” – tette hozzá a korábbi jegybank elnök.

Végzetesnek azt tartom, hogy ebben a költségben egy ekkora költségvetési hiány mellett a legfontosabb strukturális, társadalmi, gazdasági, szerkezeti problémákat egyáltalán nem kezelte a magyar gazdaságpolitika

– mondta Surányi György, aki szerint később súlyos válságot okozhat az, hogy az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a kutatás-fejlesztés, a termelékenység javulása nem került napirendre.

Kiemelte, hogy a legkomolyabb probléma, hogy a magyar gazdaság termelékenysége az elmúlt tizenhárom évben szinte semmit nem javult, egy százalék alatti a fejlődés. Úgy ítéli meg, hogy ebből a helyzetből rendkívül nehéz kijönni. Nem lehetetlen, de ehhez az értékválasztáson kellene változtatni, amely a beruházások ösztönzése helyett a termelékenység fokozására irányul.

„Még ebben a költségvetésben is lehetne körülbelül 2-3000 milliárd forintot úgy találni, hogy annak az átcsoportosítása nem kezdené ki a társadalmi stabilitást, ellenkezőleg, a társadalmi és a gazdasági stabilitást segítené” – tette hozzá.

Oszkó Péter is hasonlóan látja, hozzátéve, hogy bár amikor ő válságkezelési helyzetben volt miniszterként, akkor a költségvetés stabilizálását választotta, de egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegihez hasonló feszes környezetben is beruházásösztönzést folytasson a kormányzat.

„Elképzelhető olyan gazdaságfejlesztési program, amely nem ész nélkül önti a pénzt a gazdaságba, hanem azt megfelelő fejlesztési célokra fordítja” – fogalmazott az OXO Holdings vezérigazgatója.

Úgy látja, hogy a termelékenység fokozása kifejezetten fontos, ezt pedig akár magas deficit mellett is el lehet érni. Példaként említette, hogy az Egyesült Államok is évek óta 5 százalékos GDP-arányos hiány mellett működik, de más prioritások mentén. Oszkó Péter szerint kifejezetten fontos lenne az oktatás finanszírozása, mert ez a jövőben megtérülő kiadást jelent, közép- és hosszútávon fejleszti a gazdaságot.

A szakértő szerint ráadásul számos kockázatot lát, ahol a jövő évi költségvetés is elcsúszhat: jövőre választási év lesz, ami mindig költekezési kockázatot jelent. Eközben a nemzetközi tendenciákat sem látja kedvezőnek: rizikófaktort jelentenek a deglobalizációs folyamatok, az energiapiac bizonytalanságai, de a ragadósabb pénzromlás is.

Az egy számjegyűi infláció az egy olyan egy számjegyű infláció lesz, amitől nyugatra még pánikolnának

– jelentette ki Oszkó Péter. Úgy látja, hogy még egy 7 százalékos szint is olyan magas, ami egy külső behatás – például az energiaárak esetleges emelkedése miatt – könnyen azzal járhat, hogy tartósabban magasabban maradhatnak a kamatok, amely visszafogja a gazdaságot.

Sok a külső kihívás, vége a magasnyomású gazdaságpolitikának

Bod Péter Ákos az infláció kapcsán megjegyezte, hogy amikor 2023-at vizsgáljuk, hogy milyen jó év, mert lassul a pénzromlás üteme, akkor azt is számba kell venni, hogy az év végére várható magyar szint az három hónappal ezelőtt volt az uniós átlag, ami addigra tovább csökken majd.

„Ne gondoljuk azt, hogy az infláció ügyét ezzel a recesszióval megoldottuk. Tehát a magyar recesszió nem igazi recesszió, hiszen a tavalyi egy teljesen mesterséges év volt egészen nyárig: egy soha nem látott pénzköltés eredménye” – jelentette ki az MTA doktora. Saját számításait idézve azt mondta, hogy jövőre ugyan 2 százalék feletti növekedés várható, de ezt a 2023-as zsugorodás bázisán kell értelmezni. A szakértő attól is tart, hogy túl korán indulhat meg a lazítás, ami miatt beragadhat az infláció, ez pedig kikezdi a növekedést.

Surányi György szerint a magyar gazdaság talpra állításához a kulcs a tartós árstabilitás megteremtése: amit szerinte csak a fiskális és a monetáris politika összhangjával lehet elérni. Itt problémákat is lát, mivel a gazdaságfejlesztési kabinet már most arról beszél, hogy jövőre kétszámjegyszű, 15 százalékhoz közeli béremelésekre van szükség.

„Én olyat még nem láttam, hogy egy gazdaságban a termelékenység tartósan egy százalék alatt van, de a bérek tartósan úgy emelkednek, hogy az infláció nem gyorsul” – jelentette ki a közgazdász.

Ráadásul úgy látja, hogy ha az állami beruházásösztönzés újraindul, akkor az tartósíthatja a már meglévő strukturális problémákat a magyar gazdaságban. „Nem exportvezérelt, nem pedig piaci alapon kiválasztott magánberuházások által vezérelt növekedés volt 2016 és 2019 között, hanem az állam öntötte a pénzt a gazdaságba” – mondta el Surányi György, aki szerint ehhez a fajta magasnyomású gazdasághoz már több okból sem lehet visszatérni.

Egyrészről a költségvetés helyzete, a magas infláció sem teszi ezt lehetővé, de már nincs 400 ezer fős tartalék a munkaerőpiacon, nincs 6 százalékos külső egyensúlytöbbletünk, és az uniós pénzek is hiányoznak a gazdaságból, miközben a jegybank is relatív szigorú politikát folytat, tehát nem árasztja el a gazdaságot likviditással.

„A gazdasági miniszter büszkén hangoztatja, de én szégyellném, hogy 26-28-30 százalékos beruházási rátával működik Magyarország. Egyrészt ilyen beruházási ráta az ötvenes években volt, aminek tudjuk, mi lett a vége. Másrészt ekkora beruházási rátával tudunk csak ilyen alacsony termelékenységnövekedést elérni” – jelentette ki Surányi György, aki szerint ez azt mutatja, hogy rosszul hasznosult a gazdaságba öntött pénz az elmúlt évtizedben.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos.

Forrás: portfolio.hu