Navracsics Tibor: Ha rajtam múlna, lehívnánk az uniós hitelt

navracsics

Reális célnak tartja az uniós források felhaszálásáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy november-decemberig zöldre váltson a lámpa, és Magyarország hozzáférjen a 2021–2027-es kohéziós támogatásokhoz, illetve a helyreállítási alap neki járó részéhez. Navracsics Tibor az Indexnek adott exkluzív interjúban kijelentette: ha rajta múlna, lehívnánk az uniós hitelt, hiszen a folyamatosan változó gazdasági környezetben nehéz olcsó finanszírozáshoz jutni a piacról. A miniszter szerint jól haladnak a tárgyalások Brüsszellel, a következő kulcsfontosságú mozzanat pedig az Integritási Hatóság november közepi felállítása és uniós intézményi fogadtatása lesz.

Sok múlik a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalán. Strasbourgi tárgyalásai után közelebb kerültünk a megoldáshoz?

A mostani tárgyalásoknak inkább kiegészítő szerepük van, hiszen az Európai Parlamentnek közvetlen, döntő szava nincs azokban az eljárásokban, amelyekben érintettek vagyunk. Ugyanakkor az EP közvetve a véleményével nagymértékben befolyásolhatja a folyamatokat, amit a lengyelek példája is alátámaszt: amikor Varsó aláírta az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervre vonatkozó megállapodást, egy sor teljesítendő feladat mellett per is zúdult a nyakába Mateusz Morawiecki kormányának. Ebből is okulva, a finisbe fordulva azért jöttem ki Strasbourgba, hogy találkozzak néhány olyan európai parlamenti képviselővel különböző pártcsaládokból, akik Magyarországgal szemben sarkos véleményeket fogalmaztak meg. Jelentős részüket sehogy sem tudnám meggyőzni, arról azonban nem tettem le, hogy velük is egy bizalomerősítő folyamat vegye a kezdetét. Ebbe a körbe tartozik Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő, aki korábban azt vizionálta, hogy a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó jogállamisági eljárás az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bukását is okozhatja, amiért a testület hátráltatja a mechanizmus alkalmazását. De hasonlóan éles hangú kritikus a finn Petri Sarvamaa, a korábbi lengyel uniós biztos Janusz Lewandowski, valamint a német Michael Gahler is, miközben mindhárman az Európai Néppárt képviselői.

Mennyiben erősíti meg diplomáciai pozícióit, hogy a kormánynak már nemcsak ígéretei vannak Brüsszel felé, hanem időközben az Országgyűlésen is átmentek az EU-s vállalások?

Már a júniusi–júliusi tárgyalásaim sem voltak súlytalanok, most azonban erős alap volt azzal érkeznem az EP-be, hogy itthon a parlament kedden megszavazta azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottunk be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. Erre építve politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nemcsak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket.

A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia. Hiszünk az általunk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az Európai Bizottság pozitív elbírálásában.

Eközben azonban zajlanak a tárgyalások a partnerségi megállapodás megkötéséről, amely a 2021–2027-es operatív programok terén a finanszírozáshoz való hozzáférést teszi majd lehetővé. Nem kevesebb mint 21,7 milliárd euró kohéziós támogatás (MFF) a tét, de ugyanígy zajlanak az egyeztetések a színfalak mögött a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásairól. Az utóbbinál eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna a támogatás, ez azonban Magyarország kiugróan magas tavalyi gazdasági növekedése és a bizottság újraszámolási mechanizmusa miatt 5,9 milliárdra csökkent, amelyhez 9,6 milliárd euró visszatérítendő forrás, azaz kedvezményes hitel társulhat. Abban bízom, hogy novemberben-decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudjuk írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudjuk tenni az uniós forrásokat. Az operatív programok ügyében csak az Európai Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, tehát eljárási szempontból ez egy egyszerűbb folyamat, a helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az EB csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell.

Eddig nem döntött a kormány, hogy a helyreállítási alapból az uniós hitelt is lehívja, csakhogy nagyot fordult a világ az elmúlt hónapokban, lényegében már a nyakukban van a recesszió. Azóta megfontolandó lehetőséggé szelídült ez az opció?

Megfontolandó lehetőség. Jómagam mellette vagyok, ha rajtam múlna, felvennénk az uniós hitelt. Még nem járt le a határidő, amíg hivatalosan bejelenthetjük, hogy élünk-e a lehetőséggel, vagy sem, a kapu nyitva áll, 2023-ig kell csak nyilatkoznunk, ahogy ezt a kormány már többször is nyilatkozta. Érdemes mérlegelni, hogy folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra.

Elképzelhető, hogy az Integritás Hatóság felállításán túl menet közben újabb követeléssel álljon még elő az uniós intézményrendszer?

Nem számolunk ezzel a lehetőséggel. A jogállamisági feltételességi eljárásban ugyanis ez volt a bizottság kritériuma, amit elfogadtunk, ez volt a vállalásunk, ebben a tárgyalássorozatban az eljárási szabályok értelmében már nem hozhatnak elő újabb körülményt.

Azt ugyanakkor az EB jelezte, hogy a helyreállítási alap tárgyalásainál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekre is válaszolnunk kell majd, ezt is vizsgálat tárgyává akarják tenni.

Visszatérve az Integritás Hatóságra: önmagában a független szakemberekből álló személyzet és annak transzparens kiválasztási módja erős üzenet lesz arra vonatkozóan, hogy az új szervezet nemcsak a szavak szintjén, hanem a leghatározottabb tettekkel is fel fog lépni a visszaélésekkel szemben. Nem véletlen, hogy ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes EU-s szerveket is értesítenie kell, így az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.

A 2021–2027-es uniós ciklus beindítása mellett a 2014–2020-as programozási időszakot is le kell zárni, erre a jövő év végéig van lehetőség. Terveznek a közeljövőben nagyobb összegű fejlesztési számlát kiküldeni brüsszeli ellentételezésre?

Erre mindenképpen szükség van, hiszen mindaddig a központi költségvetést terhelik az uniós társfinanszírozású projektek, amíg a megvalósult beruházások, fejlesztések után le nem hívjuk az EU-s forrásokat. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az év végére ugorjon nyolcvan százalék fölé az abszorpciós rátánk, amit teljesíteni is fogunk. Miközben az állami beruházások jelentős részét átvizsgálja az Építési és Beruházási Minisztérium, az az érdekünk, hogy a vállalati fejlesztések gördülékenyen haladjanak tovább.

A támogatás euróban érkezik, a felhasználás viszont már forintban történik. Úgy tudjuk, korábban 350-es árfolyamon történt meg a váltás, amit 375-re terveztek emelni, de a mostani kurzusokat látva nem kellene inkább 400-as szintekben gondolkodni?

Egy korrekció már megtörtént az operatív programok benyújtásakor, azt azonban látni kell, hogy a forintgyengülés újabb hulláma óta fejlesztéspolitikai értelemben még csak nagyon rövid idő telt el. Mi is látjuk, hogy 400 forint felett látszik stabilizálódni az euró jegyzése, a támogatások felhasználására vonatkozó árfolyammódosítás azonban egy hosszabb folyamat eredménye az Európai Bizottsággal. A 2021–2027-es operatív programok vonatkozásában mindenképpen szükséges a fejlesztéspolitikában alkalmazott és a devizapiacon tapasztalt kurzusok közti különbség csökkentése, a még kifutóban lévő régieknél, 2014–2020-asoknál pedig meg kell nézni, hogy van-e még értelme, vagy már nincs.

Ha két ismerős összefut, már rég nem az időjárásról szólnak az első mondatok, sokkal inkább az energiaválságról. Az európai parlamenti képviselőkkel is érintette a témát?

Ez Strasbourgban sem volt másképp. Az energiaellátás minden országban nagyban határozza meg a politikát, egy portugál vagy svéd képviselőnek nyilván kevésbé húsba vágó kérdés az orosz gázszállítás helyzete, mint egy magyarnak vagy szlováknak. Ennek megfelelően a szankciók tekintetében is szabadabban és élesebben fogalmazhatnak.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. szeptember 18-án. Fotó: Szabó Réka / Index)

Forrás: Index

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.