Új adónemet vagy módosítást kérnek a katakárosult ágazatok

ado

Új adónem bevezetését kérik a kata szabályainak módosítása miatt károsult ágazatok, így többek között 150 ezer kreatívipari dolgozó, a 26 ezres szakemberhiánnyal küzdő digitális gazdaság, az egészségügy, az oktatás, valamint a társasházi közös képviselők.

Az új katás adószabályok elfogadása annyira gyors volt, hogy beletelt némi időbe, hogy a szabályozás átírását méltatlannak tartó VOSZ, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, és a katázók számának 80 százalékos visszaesésétől tartó IPOSZ után sorra jelentkezzenek és tiltakozzanak az évközi adóemeléssel sújtott ágazatok is. A Magyar Orvosi Kamara egyenesen az új kataszabályok alkalmazásának felfüggesztését, és a régi szabályok alkalmazását kérte az egészségügyi dolgozók számára, különben sérülni fog az ellátás biztonsága. Egyébként még a jogszabály által kedvezményezett taxisok is elégedetlenségüket fejezték ki. 

Amint azt az Index megírta, a BKIK hat ponton javasolja módosítani az elfogadott szabályozást annak életképessége, illetve a feketegazdaság ismételt növekedésének megakadályozása érdekében. Emellett kezdeményezik, hogy a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók általányadózásának mértékét. Ehhez továbbra is várják a vállalkozói észrevételeket az online konzultációjukban. Ezzel egyébként számításaik szerint nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.

A művészek, designerek és irodalmárok is rosszul jártak

Nagyjából ennyire, 150 ezerre teszi egyébként a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó és támogató tevékenységeket végző művészeket és vállalkozásokat képviselő Music Hungary Szövetség azon kreatívipari dolgozók és alkotóművészek számát, akik az adóváltozás nyomán az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradnak.

Az érdekképviselet attól tart, hogy az eleve projektalapon működő szektorban, ahol a legtöbben nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket – a zene mellett a film, a képzőművészet, a design, a divat, az irodalom, a táncművészet és bizonyos értelemben a tudomány is ilyen – az új szabályok miatt ismét növekedni fog az adóelkerülés, miközben az általános szabályok szerinti adózásba kényszerülő iparági egyéni vállalkozások újra osztalékágon, illetve „elköltségeléssel” vennék ki a jövedelmet, az adó behajtási költsége növekedni fog, az alkotók pedig adminisztrációval foglalkoznak alkotás helyett. Az ágazatot ráadásul keményen megviselte az elmúlt két járvány sújtotta év.

Az érdekképviselet ezért megkereste a BKIK-t, és a helyzet rendezését célzó egyeztetések után arra jutottak, hogy a kamarai javaslatok megismerését követően elkészítenek egy javaslatot az érintett kör adózására vonatkozóan. Abban már most egyetértés van, hogy szüksége van a szektornak a kreatív iparágak munkavégzési sajátosságaira alapuló különálló adózási formára, amely adminisztratív terhektől és költségektől mentes. Azt elfogadhatónak tartják, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató katások 50 ezer forintos havi adótételéhez képest a kreatívipar szereplői akár magasabb, de még kigazdálkodható adót fizessenek, a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőség lehetne az is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó kerüljön megállapításra. Szintén egyetértés volt a felek között abban, hogy a szigorításoknak csak a katával szándékosan visszaélőkre kell fókuszálniuk.

Tovább mélyül a digitális szakadék az IVSZ szerint

Az adónem megváltoztatását az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja – szögezi le az érdekképviselet. Felhívják a figyelmet egyúttal arra is, hogy felmérések szerint

a szektorban már a következő két évben is 26 ezer főre emelkedhet a munkaerőhiány, amit súlyosbít, ha a kedvező adózási lehetőségtől eleső digitális nomádok, szabadúszók közül még többen döntenek a  magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett

– akár tényleges kiköltözéssel (amely esetben a magasabb jövedelmét nem itthon költi el), akár távmunkában. Az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a katáról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.

Ezért az IVSZ szorgalmazza, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónemet dolgozzon ki a kormányzat a rugalmasabb, atipikus foglalkoztatási formákhoz igazodva. Az érdekképviselet kész az azonnali egyeztetésre a módosításokról, hogy az adórendszer átalakítása ne vesse vissza Magyarország technológiai fejlődését.

Mélyül az oktatás válsága is a PDSZ szerint

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kifejezetten sérelmezi, hogy miután a közoktatásban az érdemi béremeléstől elzárkózott a kormány, ráadásul a pedagógusok sztrájkjogait is megnyirbálta, ellehetetlenítve a tiltakozást, most a katás adózás átalakításával még a mellékállásban oktatók jövedelemkiegészítését is elveszi a kormány. A szakszervezet szerint a törvény több tízezer oktatásban dolgozót is érint, akik a „nyomorbérüket” egészítették ki egyéni vállalkozói tevékenységgel, főként mellékállású kisadózóként.

A szakszervezet közleménye szerint az adózás év közbeni változtatása, ilyen mértékű átalakítása súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot. Idézik az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB határozatát, amely a jogbiztonságról szól, és rögzíti, hogy jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Valamint a 11/1992. (III. 5.) AB-határozatot is, és megállapítják, hogy

a katatörvény elfogadása esetén a jogalkotó megsérti a kellő felkészülési idő követelményét, amely a jogbiztonsághoz, ezáltal a jogállamiság Alaptörvényben foglalt követelményéhez kapcsolódik.

A szakszervezet szerint a jogszabály tartalmában és formájában is szedett-vedett – utalnak a benyújtó kizárólag helyesírási hibákat javító módosítókra –, és láthatóan nincs arra sem figyelemmel, hogy ennek év közbeni hatálybalépése milyen következményekkel jár mind az egyének, mind a társadalom egésze szempontjából.

És jön a lakossági rezsiemelés is a katás változás után

Azonnali közösköltség-emeléssel jár a társasházakban élők számára, ha a katás adózás a most elfogadott formában hatályba is lép – hívta fel a figyelmet a Társasházi Háztartás, vette észre a Napi.hu. A törvényváltozás szerint ugyanis a sokszor katásként adózó társasházkezelők kénytelenek lesznek árat emelni, de bármilyen javítás is drágább lesz a lakók számára, mivel a törvény szerint a társasházak a cégekhez hasonló kategóriába esnek, vagyis ha a kisvállalkozó lakatos, festő nem akar elesni a kedvező adózásától, akkor a lakóközösségektől sem fogadhatnak be számlát. Csak magánszemélyektől. 

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Forrás: Index

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.