Évtizedek óta nem látott aszály pusztítja a termést az Alföldön

 alfold

A Dél-Alföldön negatív hozamrekordokról beszélnek, de kérdéses a kenyérbúza mennyisége is. A felvásárlási árak sosem voltak ilyen magasak, ami garantálja a magas húsárakat is. Gyakorlatilag a kukorica és a napraforgó is kipusztulóban van.

A Dél-Alföldet sújtó évtizedek óta nem látott aszály miatt Békés és Csongrád megyében a szokottnál korábban indult az aratás, mivel az őszi kalászosok kényszerérésben vannak. Ugyan az orosz–ukrán háború miatt minden korábbinál magasabban vannak a terményárak, azonban most is érződik, hogy a betakarítás megindulása – na és persze az orosz–ukrán gabonaszállításról szóló újabb egyeztetések híre – után kissé visszakorrigáltak: őszi árpára tonnánként 115-120 ezer forintos felvásárlási ajánlatok érkeznek a gazdákhoz, míg a búzára 140 ezer forintos indulóártól fordultak lefelé az ajánlatok.

Ez persze nem vigasztalja azt a gazdát, aki 5-6 tonnás árpatermés vagy 7 tonnás búzatermés reményében szórta ki a méregdrága műtrágyát a földekre, és csak 1,5-2-3 tonnát arat le. Már ha egyáltalán ki tudja küldeni a kombájnt, mert vannak hírek arról, hogy a csapadékhiány miatt egyes táblákon annyira kicsi a növény szára, hogy nem minden kombájn vágóasztala éri el.

Egy-két mázsás (vagyis 100-200 kilogrammos) hektáronkénti hozam esetében egyébként már nem gazdaságos betakarítani a termést, főleg a hektáronként átlagosan 40 ezer forintos kombájnozási költségek, árak mellett.

Az már a terméshozamokon is látszik, mennyire kettészakadt az ország. Míg az agrárkamara Békés megyei igazgatósága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a csaknem 31 ezer hektárnyi ősziárpa-vetésterület 95 százalékát már learatták a megyében, átlagosan 3,5 tonnás terméshozammal és gyenge hektolitersúllyal, addig Baranya megyében ugyan nem várnak rekordtermést, de annyira nem is panaszkodnak a gazdák.

Aggódik a kamara

Berki Gyula, a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. vezetője, a MOSZ Baranya megyei növénytermesztési szakosztályának vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a cégénél a 144 hektáros árpavetést csaknem teljesen learatták már, átlagosan 7 tonnás terméshozammal. Hasonlóképp jó termésátlaga volt a sörárpának is, és a minőségére sem volt panasz.

A búzával kapcsolatban már voltak aggodalmai, főleg amiatt, hogy bár a térségben június elején érkezett csapadék segített a termésen, azonban a hirtelen hőhullám miatt megszorultak a szemek, ami gyakorlatilag kényszerérést jelent:

a növény a potenciálisan elvárhatónál kisebb súlyú, és a malomipar szempontjából fontos alacsonyabb sikértartalmú szemeket nevel.

Országosan is érdekes lesz a sikértartalmat figyelni, mert ettől függ, mennyi kenyérkészítéshez szükséges jó minőségű, és épp ezért drágábban eladható gabona kerül a raktárakba. A termésátlagokról Berki Gyula egyelőre nem tudott nyilatkozni, mert csak a napokban kezdik meg az aratását, ahogyan a repcéét is. 

Békésben, ahol a megye területének jelentős részét az ország legjobb minőségű termőföldjei közt tartják számon, ezzel szemben a 100 ezer hektárnyi búzatermő terület 30 százalékán már végeztek a kombájnok. A NAK adatai szerint az össztermés eddig 90 600 tonna, az átlag hektáronként 3 tonna.

A kamara aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sok az apró szem raktárakba került termés között. Ez azért lényeges, mert számos gazda új, fémzárolt vetőmag helyett a betakarított termésből tervezi a következő évi vetőmagszükségletét fedezni, márpedig az utánvetésből többnyire a fajtára jellemző potenciálnál kisebb terméshozamokat produkál a növény.

Eddig nagyjából 150-160 ezer hektárra adtak be a termelők aszálykár-bejelentést, ami még emelkedhet a közeljövőben – mondta az Index érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Békésben a kamara szerint a kárenyhítési kérelmek rekordokat döntenek, az eddigi bejelentések mind mennyiségben, mind területben megközelítik a 2020-as évi kérelmek 90 százalékát. Jelenleg mintegy 1100 kérelmet adtak be a megyei gazdák, amelynek 95 százaléka aszálykár. 

Petőházi Tamás szerint a kárbejelentéssel kapcsolatos döntéseket az is befolyásolja, hogy a jelzést követően addig nem láthatnak neki az aratásnak, míg a biztosítók emberei a helyszínen fel nem mérték a károkat. Erre 15 nap áll rendelkezésükre. De az is növeli majd a kárbejelentések számát, hogy egyre jobban megviseli a szárazság a tavaszi vetésű növényeket, a térdig érő virágzó napraforgótábla aligha hoz érdemi termést, Békésben pedig a tapasztalatok szerint mind a kukorica, mind a napraforgó feleakkorára tudott csak megnőni egy átlagos évi mérethez képest.

Nagyobb baj, hogy már már nemcsak a leveleik, hanem a gyökereik is száradnak, ami sok helyen egyenlő a kipusztulással.

Újabb áremelést várnak a gazdák

Azt viszont megerősítette, hogy a felvásárlási árak a múlt héthez képest 10-15 százalékkal már mérséklődtek. Úgy vélte azonban, hogy az aratás előrehaladtával, ahogyan országszerte kiderülnek a valós terméshozamok, ez előbb-utóbb ismét emelkedni kezd majd. Egyelőre nincs komoly eladói szándék –  erősítette meg Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Ez pedig aligha jó hír a már most is megfizethetetlenül drága takarmányra panaszkodó állattartóknak – ráadásul arra is számíthatnak, hogy az aszály miatt kisebbre növő kalászosok szalmája is kevesebb és emiatt minden eddiginél drágább lesz. De a fogyasztóknak sem jó hír, mivel így biztosra vehető, hogy hosszú távon is barátkozhatnak a több ezer forintos kilogrammonkénti húsárakkal. 

A repce betakarítása épp a héten indul a legtöbb helyen az országban, azonban az aligha biztató az Alföldön várható termésmennyiséggel kapcsolatban, hogy Békésben a 8 ezer hektáros termőterület 40 százalékának betakarítása után 1,6 tonnás átlagos hozamot sikerült elérni.

Összevetésképp: tavaly országos átlagban 2,8 tonnás volt a repce átlaghozama.

Az árakat pedig az aratás beindulása mellett a keresleti oldal alakulása, a növényi olajok világpiaci elérhetőségével kapcsolatos hírek és az emiatti tőzsdei spekuláció mozgatja. Június harmadik hetének végére például 20 százalékot esett a repcemag ára a párizsi árutőzsdén ami miatt előfordulhat, hogy a termelők hiába reménykednek a betakarítás előtt várt tonnánkénti 245 ezer forintos árban. 

(Borítókép: Aratásra váró kombájn a karcagi határban 2012. július 12-én. Fotó: Mészáros János / MTI)

Forrás: Index

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.