Lassan a 10 százalékos kamat sem elképzelhetetlen – A 400 forintos euró miatt is főhet a feje az MNB-nek

 10

Jelentősen emelkedtek az elemzők kamatvárakozásai egy hónap alatt, az év végére már megjelentek a 9 százalék feletti előrejelzések – derül ki a Portfolio szokásos körkérdéséből. Kedden a Monetáris Tanácsnak az inflációs pályát is értékelnie kell, ebből a szempontból pedig a kormány különadói és a 400 forintos euróárfolyam további kockázatot jelentenek. Éppen ezért a kamatemelés mértéke is kérdéses lehet, van olyan szakember, aki szerint a gyenge forint miatt vissza kell térnie a 100 bázispontos tempóhoz a jegybanknak.

Lehet, hogy korai volt a kamatemelés lassítása

Kedden ismét dönt az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa, mely a múlt hónapban a korábbi 100-ról 50 bázispontra csökkentette a szigorítási tempót. Ennek persze most kisebb a jelentősége, hiszen az egyhetes betéti kamat az irányadó. Ezt 30 bázisponttal emelgette az MNB havonta, egészen addig, amíg június közepén nem kényszerült egy rendkívüli 50 bázispontos kamatemelésre a gyengülő forint miatt még bizonytalanabbá váló inflációs pályára reagálva.

 101g

A Portfolio által megkérdezett szakértők most megosztottak: hárman újabb 50 bázispontos emelésre számítamak az alapkamatban, hárman pedig úgy gondoják, hogy óvatosságból vissza kell térnie az MNB-nek a nagyobb emeléshez. Ezt pedig csütörtökön egy újabb 30 bázispontos effektív kamatemelés követheti az egyhetes betéti tenderen.

102g 

Jelen helyzetben több lehetséges forgatókönyvet látok az MNB előtt – emelte ki Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint az alábbiak közül választhat a jegybank:

  1. Amennyiben készpénznek vesszük azt az állítást, miszerint a monetáris politika szigorítása „kiszámítható és folyamatos” lesz legalább őszig, úgy belehallhatjuk ebbe az elmúlt hónapok lépései iránti elkötelezettséget. Ebben az esetben tehát az alapkamat újabb 50 bázispontos emelését csütörtökön az egyhetes betéti kamat 30 bázispontos emelése követi majd. Aztán persze, majd a piaci reakció fényében eldől, hogy szükség lesz-e esetleg egy újabb rendkívüli kamatemelésre, amellyel a jegybank a piaci volatilitásra reagál. Ugyanakkor a piaci várakozásokkal szembesítve a mindösszesen 30 bázispontos effektív kamatemelés meglehetősen csekélynek tűnik. A háromhavi Bubor már most is közel 7,7 százalékon áll, szemben a 7,25 százalékos effektív kamattal. A rövidtávú határidős kamatláb-megállapodások (FRA) alapján a piac további 60 bázispontos kamatemeléssel számol mindösszesen egy hónapon belül. Ha így tekintjük, azt is mondhatnánk, a piac már előre belekalkulálja az esetleges következő soron kívüli szigorítás szükségességét a megállapodásokba.
  2. Így tehát adódik egy olyan lehetőség a jegybank előtt, hogy ennek elébe menve, a piacot meglepve akár 50-60 bázisponttal is szigorítja az effektív kamatkörnyezetet és ehhez igazítja az alapkamat emelés mértékét oly módon, hogy továbbra is folytatódjon az alapkamat felzárkózása az egyhetes betéti kamathoz. Egy ilyen lépés esetében azonban aligha lenne „kiszámítható és folyamatos” a szavak szoros értelmében ez a kamatemelési ciklus.

Az elmúlt hetekben az is világossá vált, hogy a nemzetközi befektetői környezet számára ez a kettős kamatrendszer és az azt övező kommunikáció túlságosan komplex

- emelte ki Virovácz.

Éppen ezért szerinte a júniusi kamatdöntés a friss inflációs prognózissal „lehetőséget teremtene egy tiszta laphoz”. Ebben az esetben a jegybank egy huszárvágással leegyszerűsíthetné a dolgát: egy lépésben egy szintre hozza az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot. Habár kommunikációs oldalon ez hozhatna nyereséget a jegybank számára, a rugalmasságot fel kellene áldoznia. Hiszen innentől kezdve aligha lenne hihető a „fenyegetés”, hogy az egyhetes betét bármikor újra változhat. Kérdés, hogy ez az áldozat egy ilyen rendkívül kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben megérné-e a monetáris politikai döntéshozók számára. Az ING elemzője inkább afelé hajlik, hogy nem, vagyis marad az eddigi kettős kamatrendszer.

Mivel mind növekedési, mind inflációs oldalon továbbra is arra utalnak a jelek, hogy a korábban gondoltnál magasabb kamatpálya szükséges, így végeredményben akár 9 százalék felett is tetőzhet majd a kamatkörnyezet a ciklus végén – emelte ki Virovácz Péter.

A jegybanki kommunikációból az szűrhető le, hogy - például a cseh jegybankkal ellentétben - az MNB továbbra is kevésbé orrnehéz, inkább elnyújtott ciklusban gondolkodik, ráadásul a kettős kamatrendszerben az alapkamatnak nincs tényleges szerepe. A tovább romló inflációs kilátások, a kilátásokat övező erős felfele mutató kockázatok és a rendkívül törékeny piaci helyzet bőven indokolhatna egy nagyobb lépést, még akkor is, ha ennek maximum kommunikációs értéke lenne a duális kamatrendszerben – foglalta össze Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

Bár az MNB korábban hangsúlyozta, hogy csökkenti a kamatemelések ütemét – úgy téve, mintha az alapkamatnak lenne bármi jelentősége a piac számára - a külső környezet alakulása, a szigorúbb hangvételt megütő EKB, a meglepő mértékben emelő cseh jegybank és persze a tovább emelkedő infláció megmagyarázhatják az újabb esetleges nagyobb lépést, a 100 bázispontot – tette hozzá a fentiekhez Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakembere. Szerinte is javítaná az MNB hitelességét, ha nem maradna már sokáig ez a komplikált kamatrendszer, illetve nagyjából láthatóvá válna, hogy meddig tarthat a két kamatláb elkülönítése. Az ezekkel kapcsolatos esetleges utalásokra kiemelten figyelhet a piac kedden.  

Figyelemre méltó, hogy a piaci elemzők egységesen mennyire nem elégedettek a kettős kamatrendszer hatékonyságával. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője úgy látja, hogy célszerű lenne már jövő héten megszüntetni a kettős kamatszisztémát. Véleménye szerint előnyei már tavaly ősszel sem voltak és azóta sincsenek, hátrányai viszont annál inkább, hiszen nem segítik a hatékony kommunikációt és a jegybanki hitelesség építését – hanem ellenkezőleg. A kettős rendszer előnyének gondolt kamatpolitikai rugalmasság egyfelől másképpen is biztosítható lenne, másrészt ezt a “rugalmasságot” nem igazán érti a piac egy része, tehát kontraproduktív.

Át kell értékelni az inflációs pályát

Említettük már, hogy a keddi kamatdöntést követően az MNB friss inflációs- és növekedési előrejelzése is megjelenik. Az inflációt illetően márciusban 7,5-9,8%-os sávot becsült a jegybank 2022-re. Ezzel nem is lenne komolyabb gond, a sáv felső széle még elérhető, az elemzők 10 százalék körüli éves átlaggal számolnak. A 2023-as 3,3-5 százalékos prognózis is „határeset”, a Portfolio legutóbbi polljában 5,7%-ra számítottak az elemzők. Ráadásul azóta a májusi 10,7%-os érték meghaladta a várakozásokat.

103g

Vagyis a friss előrejelzésben

jó eséllyel valamivel magasabb pályát vázol majd fel az MNB is.

A növekedést illetően sokkal több a kérdőjel, hiszen az idei 2,5-4,5%-os előrejelzés még tartható, viszont az elemzők szkeptikusak, hogy képes lehet-e jövőre 4-5%-ra gyorsulni a gazdaság, ahogy arra az MNB legutóbb számított.

A 400 forintos euró csak növeli a gondokat

Az utóbbi hetekben már láthattuk a forintgyengülés hatását a monetáris politikára, hiszen június közepén emiatt kellett megemelni soron kívül az irányadó kamatot.

A jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, azonban a gyenge forint az importárakon keresztül az inflációs cél teljesülését is megnehezíti.

2022. 03. 24.2022. 04. 17.2022. 05. 10.2022. 06. 02.365375385395405

És a forintgyengülésnek egyáltalán nem biztos, hogy vége van, a héten már megjelent az első 430-as euróárfolyamra vonatkozó prognózis. Kérdésünkre Virovácz Péter is azt emelte ki, hogy egyelőre nem látszik, hogy a 403-as eddigi történelmi csúcs mennyire képes majd ellenállásként működni.

A piaci szereplők jelentős része ugyanis lélekben már felkészült arra, hogy a 400-as szinttől akár érdemben is eltávolodjon az euró/forint keresztárfolyam, így sokkal hamarabb áttörhető ez az ellenállási szint

- emelte ki az elemző.

Az elmúlt hetekben az EKB és a Fed üzenetei, bejelentései alaposan megrángatták a piacokat, a továbbra is gyenge forint pedig szükségessé tette a soron kívüli kamatemelést, mivel a további gyengülés tovább rontotta volna az inflációs kilátásokat – kommentálta kérdésünkre Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője alapesetben arra számít, hogy

az MNB igyekszik megakadályozni, hogy tartósan 400 fölé kerüljön az euró árfolyama

Forrás: Portfolio

 

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.