Mi mentheti még meg a forintot a történelmi mélyponttól? Tényleg hirtelen ilyen rossz lett a magyar deviza?

forintromlas 02

Nagyon rosszul volt tálalva a kormány kiigazító csomagja, aminek szerkezete sem nyerte el a piac bizalmát, közben pedig az MNB-nek lehet, hogy nem épp most kellene lassítania a kamatemelésen – mondták a Portfolionak hazai és nemzetközi piaci szereplők a forint utóbbi hetekben látott alulteljesítésével kapcsolatban. Abban szinte mindenki egyetért, hogy fundamentálisan nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik, a befektetők egy része most talán túlságosan „rászállt” a magyar devizára. A lehetséges megoldások között a legtöbben az uniós forrásokról való megállapodást említették, ami sokat dobhatna a magyar eszközök megítélésén. Amíg azonban megszületik az alku még bármi jöhet, akár új történelmi mélypontot is láthatunk a forinttól.

Csúnyán elszakadt a régiótól a forint

Az utóbbi napokban megint a 400-as szint került a célkeresztbe a forint piacán, szerdán reggel átmenetileg 398 felett is járt az euró jegyzése, vagyis kevesebb mint fél százalék hiányzott a március elején látott mélyponthoz. Ráadásul akkor, a háború kitörése után két héttel éppen csak érintette a lélektani határt az árfolyam, miközben most napok óta kicsivel alatta ingadozik.

grafikon 01

A háború kitörése óta a forint 10 százalékkal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona nagyjából fél százalékot veszített. Azonban egészen május elejéig együtt mozgott a három régiós deviza, az elmúlt egy hónapban szakadt el a forint a versenytársaktól.

grafikon 02

Ennek több oka is van, melyekről korábban már írtunk. Most elsősorban az utóbbi heteket érdemes vizsgálni, hogy kiderüljön, mi okozhatta a forint alulteljesítését:

  • Április végén indította el az Európai Bizottság a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Ez pedig egyrészt elhúzódó politikai vitákkal fenyeget, másrészt az eljárás végén akár az uniós források egy része is veszélybe kerülhet.
  • Egyre nagyobb veszély egy esetleges európai energiaválság, az utóbbi egy hónap az olajembargó jegyében telt. Magyarország pedig az EU-ban az egyik leginkább ráutalt az orosz energiahordozókra, éppen emiatt a szankciókkal kapcsolatos vitában is élen jártunk.
  • A dollár ugyan visszavett korábbi erejéből, májusban már több mint másfél százalékkal gyengült az euróval szemben, a szakemberek egy része szerint azonban ez csak átmeneti megnyugvás, hosszútávon továbbra is az amerikai deviza mellett szól az érvek többsége.
  • Az MNB hetek óta azt hangoztatja, hogy itt az ideje lassítani a kamatemelések tempóján, aztán kiderült ,hogy ezt inkább csak az alapkamatra, és nem az irányadó kamatra érti. Az alapkamat esetében a lassítás meg is történt kedden, az egyhetes irányadó ráta pedig változatlanul 30 bázisponttal emelkedett
  • A kormány múlt héten bejelentett költségvetési kiigazításának kettős az üzenete: egyrészt pozitív, hogy tartani akarják a hiánycélt, másrészt viszont az újabb különadók nem tűnnek piacbarát lépéseknek.

A forint utóbbi hetekben látott alulteljesítése nagyrészt hangulati alapú, a fő ok az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság, Magyarország energiafüggősége, illetve a laza fiskális politika, hiszen a régió országai közül Magyarországon a legmagasabb a pénzforgalmi hiány jelenleg, ami magas finanszírozási szükségletet is jelent – foglalta össze kérdésünkre Dan Bucsa, az Unicredit Bank régiós elemzője.

Őszintén szólva én csodálkozva nézem az eseményeket. Magasabb a kamatunk, mint a körülöttünk lévő országokban, kicsit javult a tőkepiaci hangulat is a világban, a cseh korona erős, a lengyel zloty három hónapos csúcson, a forint meg omlik

– érzékeltette a helyzetet Zsiday Viktor befektetési szakember, a Citadella Alap portfóliómenedzsere. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a magyar tőkepiacot külföldről figyelők nagy része "zöldfülű", nem tapasztalta meg a 2010-13 közötti időszakot, fogalmuk sincs arról, hogy mennek Magyarországon az események, és most óriási meglepetésben volt része a különadók miatt, ami megijesztette őket - pedig hónapok óta mindez teljesen kiszámíthatóan várható volt – tette hozzá.

Rossz volt a csomag tálalása

Már a választások előtt egyértelmű volt, hogy Magyarország ikerdeficittel szembesül, durván elszállt a költségvetési hiány, kiigazítás nélkül a GDP 7 százaléka körül lett volna, mindez 5-7%-os fizetési mérleg-hiánnyal párosulva – mutatott rá a Portfolionak Szabó Viktor, az abrdn londoni befektetési igazgatója. Szerinte várható volt, hogy jönni fog a kiigazítás a választások után, nagyjából a fő tételeket is meg lehetett tippelni, viszont

nagyon rosszul volt tálalva, a kormány kampányüzemmódban folytatta, amikor azzal indított, hogy szétadóztatja a vállalatokat.

A kiigazítás szerkezete nem túl jó, a kiadáscsökkentés nagyrészt beruházások elhalasztását jelenti, ami negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre – mondta Szabó. Ugyanakkor szerinte például az energiaszektor extra profitja máshol is téma, a bankszektor és a kiskereskedelem pedig klasszikusan az a szektor, amit „nehezen lehet elköltöztetni”.

Az abrdn portfóliómenedzsere szerint a vállalatok rendkívüli adóztatásának lesznek inflációs hatásai, nehéz elképzelni, hogy ne hárítanák át a terhek jelentős részét. Szerinte a mostani helyzetben, az év eleji jelentős vagyontranszferek után azért belefért volna, hogy a költségek egy részét a lakosság viselje, ráadásul az a fogyasztást is visszafogta volna, amire most szükség lenne.

Összességében meglépték, amit kellett, de nem jó szerkezetben és rosszul tálalva

- foglalta össze a kormányzati csomagot Szabó Viktor.

A különadók a 2010-es évek elejét idézik fel, amikor a magyar kormány megítélése a mostaninál sokkal rosszabb volt a piacon – mondta Dan Bucsa. Szerinte az, hogy a kormány újra ehhez az eszközhöz folyamodott azt mutatja, hogy az alacsony magyar társasági adókulcs gazdaságilag nehéz helyzetekben fenntarthatatlan.  

Az MNB kommunikációja sem volt szerencsés

Az MNB monetáris politikáját illetően kérdés, hogy amikor további inflációs nyomás van, akkor megfelelő-e az időpont a lassításra. Szerintem első lépésben nem 50, csak 75 bázispontra kellett volna visszafogni a szigorítási tempót – emelte ki Szabó Viktor.

A magyar gazdasággal kapcsolatban továbbra is komoly kockázat az uniós jogállamisági eljárás, ami a helyreállítási alap idei évre eső forrásainak elbukását jelentheti és az új ciklus forrásai sem tudnának elindulni – emelte ki a portfóliómenedzser. Szerinte mindegyik fél meg akar állapodni, csak még nagyon erős az alkudozás, leghamarabb a harmadik-negyedik negyedévben lehet alku. Ha viszont az megtörténik, akkor az erős pozitív tényező lesz a piacon.

Jöhetnek még nehéz pillanatok

A fentiek ellenére az utóbbi időben nem elsősorban belső tényezők okozták a forint alulteljesítését – véli Szabó Viktor. Szerinte most van megint egy kis dollárerősödés, ez fűthette a mozgást.

Ha lesz még egy globális eladási hullám például az amerikai recessziós félelmek miatt, akkor megint nyomás alá kerülhet a forint, akár a 400-as lélektani határt is átlépheti az euró jegyzése. Akkor pedig az MNB is nagyobb kamatemelésre kényszerülhet, amivel gyorsan átárazódhat a kamatpálya csúcsa is – tette hozzá Szabó.

Továbbra is nagyon nagy a bizonytalanság, nem tudni, jönnek-e további ársokkok. Ha például most az ukránok nem tudnak vetni és megmaradnak a fennakadások a műtrágya-ellátásban, akkor az élelmiszerárakban jövőre még durvább robbanás lehet – véli az abrdn szakembere.

A következő hónapok fontos kérdése az is lesz, hogyan reagálnak a hitelminősítők a romló gazdasági kilátásokra és a kormány gazdaságpolitikájára. Júliusban a Fitch, majd augusztusban a Standard & Poor’s vizsgálhatja felül a magyar besorolást. Szabó Viktor szerint az utóbbi években ugyan kicsit háttérbe szorultak a hitelminősítők, de még mindig van jelentőségük a piacon, hiszen amikor összehasonlítják az egyes országokat, akkor a besorolás egyfajta támpontot, halmazt jelenthet. Az igazi különbség ugyanakkor a bóvli (junk) kategória és a befektetésre ajánlott minősítés között van, ez pedig még egy esetleges leminősítéssel sem fenyegetne minket. Ráadásul a hitelminősítők általában szeretni szokták a szigorú fiskális és monetáris politika együttesét, kis negatívum lehet Magyarország szempontjából a devizaadósság emelkedése, de ott volt egy jelentős csökkenés előtte.

Szerintem a fő aggály most az, hogy a fizetési mérleg egyenlege nem fog elég gyorsan javulni. Ehhez a fogyasztás csökkenése kellene, a jelenlegi növekedés fenntarthatatlan azon a téren

- mondta Szabó Viktor.

tablazat

Elsősorban a geopolitikai helyzettől és az uniós forrásokkal kapcsolatos alkudozástól függhet az, látunk-e tartósan 400 forint feletti euróárfolyamot a közeljövőben – tette hozzá Dan Bucsa Az Unicredit Bank elemzője szerint ha ez megtörténik, akkor az MNB még mindig folyamodhat direkt piaci intervencióhoz, a kormány oldaláról pedig arra lenne szükség, hogy szigorítsanak a fiskális politikán és ismét csökkenő pályára állítsák az államadósságot, ami a legmagasabb a régióban.

Az esetleges negatív hitelminősítői lépés elkerülhető, ha a kormány tartja magát az ígéretéhez és szigorítja a fiskális politikát. Egy ilyen forgatókönyv támogatná a forintot is - véli Bucsa.

Azt gondoljuk, hogy a forint nyomás alatt maradhat az év hátralevő részében, aminek több oka is van. Egyrészt a növekedés lassul, a beszállítói láncok fennakadásai pedig ezen csak rontanak, a fizetési mérleg hiánya jelentősen emelkedett, illetve az MNB utóbbi hetekben látott fordulata sem segít – kommentálta a helyzetet Marek Drimal, a Societé Generale (SocGen) szakembere. Emellett az uniós forrásokkal kapcsolatos vita is negatívan hat a forintra, és

sajnos nincs túl sok pozitívum, ami most a magyar devizát támogatná

- tette hozzá Drimal a Portfolio kérdésére. Szerinte az EU-források elvesztésének lehetősége és a lassuló gazdasági növekedés akár a hitelminősítői kilátásunk rontását is elhozhatja.

Ezzel szemben Zsiday Viktor szerint „minden amellett szól, hogy a forintnak erősödnie kellene”, a különadókkal kapcsolatos kezdeti ijedség után ennek kellene következnie. Ugyanakkor kiemelte, hogy a jegybanknak most már agresszívebben kellene fellépnie,

azonnal, egy lépésben egyesíteni az alapkamatot és az egyhetes betéti rátát például 7,5%-on és deklarálni, hogy nem tűrik tovább a forint megalapozatlan esését, amely tovább gerjeszti az inflációt.

Zsiday szerint a forint stabilizálása most kulcsfontosságú, hiszen az utóbbi évek leértékelődése egyre inkább elvette a megtakarítók kedvét attól, hogy forintban fektessenek be. A fenti lépéssel szerinte elejét lehetne venni a további gyengülésnek.

A közelgő hitelminősítői döntésekkel kapcsolatban Zsiday Viktor kiemelte: a cégek évek óta az események után rohannak, nem releváns a véleményük,

a valódi hitelminősítő a piac maga.

Forrás: portfolio.hu

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.