Hitellázban az ország: dőlnek a rekordok, egyre gyorsabban adósodnak el a magyarok
Minden eddiginél több személyi kölcsönt vettünk fel júliusban, és a lakáshitelek új volumene is az eddigi rekordok közelébe érkezett. A vállalati hitelezés gyengébben muzsikál, eközben a betéteknél megtorpanást hozott a július. Az MNB kedden közzétett statisztikáiból szemezgettünk, a témával a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance konferenciáján is foglalkozunk, érdemes regisztrálni!
A piaci várakozásokkal ellentétben júliusban még nem fékezett le a lakáshitelezés: 137 milliárd forintnyi szerződés született, ez 2,7-szerese az egy évvel korábbinak, és csak 2022 április-májusában, az MNB Zöld Otthon Programja idején vettünk fel ennél több lakáshitelt.
A személyi kölcsönök már sokadik alkalommal állítottak be új rekordot: ezúttal 80 milliárd forintnyi személyi kölcsön talált gazdára, ami 63%-kal múlja felül az egy évvel korábbit.
A leszűkített igénybe vevői körrel rendelkező babaváró hitelek az idei átlagnak megfelelő hónapot zártak, az összes háztartási hitelkihelyezés 263 milliárdja pedig csaknem duplája volt júliusban az egy évvel korábbinak.
Elsősorban az átlagos hitelösszeg, és nem a darabszám emelkedése húzza felfelé a piacot, a hitelfelvevők száma azért így is emelkedett: az első 7 hónapban a lakáshiteleké 53%-kal 45 ezerre, a személyi kölcsönöké 26%-kal 176 ezerre.
A 25 millió feletti átlagösszegben felvett kamattámogatott CSOK Plusznak köszönhetően az új lakáshitelek átlagos összege 19,0 millió forintra emelkedett, eközben a személyi kölcsönöké 2,6 millió, a babaváró hiteleké 10,9 millió forint volt.
Alábbi két ábránkon jól látható, hogy a lakossági hitelezés összességében még nem érte el a korábbi nominális csúcsokat, de ütemesen közelít hozzájuk.
A piaci lakáshitelek és a kamattámogatott lehetőségek egyaránt motorjai a lakáshitelpiac bővülésének, de utóbbiak mutatnak nagyobb bővülést a tavalyihoz képest. Az év első 7 hónapjában az új lakáshitelek 26%-a volt kamattámogatott CSOK Plusz vagy falusi CSOK-hitel.
Változatlanul a használtlakáspiac a motorja a hitelezésnek, az új lakások aránya 15% körül van csak, és a felújítási célú hitelfelvétel sem nagyon indult be.
Paradox módon a kamatperiódus-statisztika árulja el a legjobban, mennyi CSOK Pluszt vettek fel a háztartások, ezek ugyanis éven belüli kamatperiódusúnak számítanak jelenleg a kamattámogatás működése miatt. Az adatok alapján csaknem 178 milliárd forintnyi CSOK Pluszt vehettek fel a háztartások, így meglehet a sokak által korábban előrejelzett 300 milliárdos volumen az új támogatott termékből. Egyébként a 10 éves kamatperiódus továbbra is a legnépszerűbb a piaci kamatozású lakáshiteleknél.
Miközben a CSOK Pluszt a legtöbb bank fix 3%-os ügyfélkamattal kínálja, a piaci lakáshitelek átlagkamata alig mozdul: júliusban 6,5%-on vették fel őket.
A személyi kölcsönök átlagos THM-e 17,6% volt júliusban, mérsékelten csökkent, és egy százalékponttal volt alacsonyabb, mint januárban.
10 657 milliárd forinttal tartoztak a háztartások a bankoknak július végén, ez egy év alatt 6,5%-os növekedést jelent. A lakáshitelek állománya 8,7%-kal 5374 milliárdra gyarapodott.
Eközben a háztartási bankbetétek állománya júliusban kissé csökkent, ami várható volt a júniusi, vélhetően elsősorban az osztalékjövedelmeknek köszönhető kiugrás után.
A tranzakciós illeték júliusban bejelentett emelésének sokkal kisebb hatása lehetett, a teljes háztartási betétállomány pedig évi 9,1%-os növekedést mutat a magas inflációval terhelt időszak visszaesése után.
Továbbra sem kényeztetik el a lakossági betéteseket a bankok: átlagosan 1,41%-ot fizettek egy lekötött lakossági betétre, az új szerződéseknél is csak 2,91% volt az átlagos forintkamatláb. A vállalatoknál ugyanez 5,6%, illetve 6,0%.
A vállalati hitelpiacot is megnéztük: néhány nagyvállalat devizahitel-törlesztése lehet az oka annak, hogy a nettó tranzakciók ezúttal negatívak voltak.
Az új szerződéskötések azt mutatják, hogy visszatértek a változó kamatozású forinthitelek, elsősorban a nagyobb hitelösszegek esetében, feltehetően a nagyobb cégeknél.
Átlagosan még mindig 8-9%-os kamattal vették fel a cégek a változó kamatozású, és még magasabb kamattal a fix kamatozású forinthiteleket. Az euróhiteleknél fordított a reláció, a változó kamatozású hitelek 5-6%-os kamattal, a fix kamatozásúak 3-4% között találtak gazdára.
Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a lakossági hitelezés továbbra is sokkal jobban dübörög a vállalatinál, ezt mutatja, hogy a lakossági hitelállomány 6,5%-os éves emelkedése közben a vállalati mindössze 2,8%-kal került feljebb. A betétállományok esetében is magasabb a háztartási 9,1%-os éves dinamika a 7,5%-os vállalatinál.
Forrás: portfolio.hu