Átláthatatlanul mennek az adófizetők százmilliárdjai állásteremtésre, és ezért már állást se nagyon kell teremteni

A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.

Van, amikor a propaganda nem túloz: a kormánynak semmi sem drága, ha munkahelyteremtésről van szó. Tavaly például 300 milliárd forintot költött el jelentős részben különféle multiknál 1918 új állásra – azaz egyenként 154 millió forintot. Ahhoz képest, hogy a költségvetési hiány még az emelt célnál is 1,2 ezermilliárd forinttal magasabb lett, ez igazán figyelemre méltó bőkezűség. A történelmi rekordot jelentő összeget a kabinet úgynevezett egyedi kormánydöntésekkel (ekd) osztotta szét; a korábbi csúcsév 2021 volt szűk 250 milliárd forinttal.

A munkahelyteremtési pénzekért cserébe a vállalkozásoknak eredetileg új állások teremtését – és megtartását – kellett vállalniuk, ám ez ma már láthatóan nem követelmény. A fordulópont 2020-ban volt, akkor jelentek meg az első „állás nélküli” állástámogatások, ma pedig már az ilyenek alkotják a szerződések többségét. Tavaly az Orbán-kormány összesen 203 ilyen típusú döntést hozott – néhányszor egyazon céggel vagy cégcsoporttal kapcsolatban –, és ezek közül mindössze 21 esetben kellett konkrét pluszlétszámot vállalni.

Forrás: Heti Világgazdaság