Megvan, mit kell tennie Magyarországnak! Gyökeres változásokat kérnek tőlünk

Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette a Going for Growth című jelentésének idei kiadását, amelyben a korábbi évekhez hasonlóan országspecifikus ajánlásokat fogalmazott meg olyan gazdaságpolitikai intézkedések, reformok megvalósítására, amivel a szervezet szerint elő lehet segíteni az erőteljes és fenntartható gazdasági növekedés biztosítását, valamint a minél versenyképesebb, innovatív gazdaság kialakítását.

Az idei jelentés négy témakör

• a termék- és munkaerőpiacok;
• a digitális átállás;
• az inkluzivitás, a szociális védelem, a társadalom elöregedése;
• valamint a klímavédelem és a zöld átállás

köré csoportosította a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásokat.

Termék- és munkaerőpiacok

A hazai termék- és munkaerőpiacok vizsgálata kapcsán az OECD arra jutott, hogy

• nagyok a termelékenységi különbségek a tőkeerős, beruházás-intenzív, külföldi tulajdonú, a globális piacon versenyző vállalatok,
  valamint a tőkeszegény és alacsony termelékenységű, kis beruházási tevékenységgel jellemezhető, a magyarországi piacra összpontosító, a nemzetközi ellátási láncokhoz kevéssé kapcsolódó hazai cégek között.
• Az OECD által közölt tavalyi adatok szerint a hazai munkatermelékenység mértéke (egy foglalkoztatottra jutó GDP terén) több mint 20%-kal marad el az OECD átlagától, míg az OECD e téren legjobban teljesítő öt tagállama szintjének még a felét sem éri el a magyar mutató.

Az OECD emellett úgy véli, hogy a versenyt ösztönző szabályozási kereteket kevéssé használják ki Magyarországon, és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem lép fel elég aktívan a cégek közötti magas összejátszási kockázatokkal jellemeztető ágazatokban.

A vállalkozások piacra történő be- és kilépése tartósan alacsonynak tekinthető, ami a piaci verseny gyenge szintjére utal.

- emeli ki az OECD. Emiatt vált lehetővé, hogy alacsony termelékenységű cégek aránytalanul nagy piaci részesedésre tettek szert – jegyzi meg a jelentés.

Az OECD e területen négy konkrét ajánlást fogalmazott meg a hazai döntéshozók számára:

csökkenteni kellene a forgalomalapú ágazati különadókat, amelyek akadályozzák a termelékeny cégek piacra lépését és terjeszkedését;
fokozni kellene a korrupcióellenes felügyeletet a közforrások jobb felhasználásának biztosítása érdekében;
növelni kellene a GVH rendelkezésére álló forrásokat a versenyjogi szabályok megfelelő végrehajtása és a magasan képzett szakértők megtartása érdekében. Felül kellene vizsgálni a nemzetstratégiai érdekek alapján biztosított versenyfelügyelet alóli ágazatspecifikus mentességeket;
meg kellene reformálni a költséges és hosszadalmas fizetésképtelenségi eljárásokat.

Digitális átállás

A gazdaság digitális átállásával kapcsolatban az OECD azt állapította meg, hogy a kisebb cégek és a közszféra digitális technológiákhoz való alkalmazkodása terén lemaradás mutatható ki, továbbá a nagysebességű szélessávú internet általános használata a vállalkozások körében alacsony szintű.

A cégek digitális felkészültsége alacsony, ami akadályozza az új technológiák alkalmazását és a nemzetközi ellátási láncokba történő integrációt

– fogalmazott a jelentés.

Az OECD által közölt 2021-es adatok szerint a hazai vállalkozások alig kétharmada rendelkezik saját honlappal, miközben ez az OECD átlagában a cégek közel négyötödére igaz. Az OECD e téren legjobban teljesítő öt tagállamában pedig a ráta közelíti a 93%-ot.

Az OECD jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy magasak a hazai mobilinternetárak, ami a szervezet szerint akadályozza a szélessávú mobilinternet használatát. A szélessávúinternet-elérhetőséggel rendelkező hazai háztartások aránya mindamellett a 2021-es adatok szerint meghaladja a 90%-ot, ami valamivel felülmúlja az OECD átlagát, miközben az OECD öt legjobban teljesítő tagállamában ez a ráta közelíti a 100%-ot.

Az OECD három ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára a digitális átállás terén:

• a digitális technológiák adaptálásánál a közszféra élvezzen prioritást, hogy vezérszerepet kapjon a gazdaság más területein történő digitális átalakulásban;
• csökkenteni kell a magas mobilinternetárakat, amelyek akadályozzák a mobil szélessávú internet használatát;
• a telefonhívásokra percenként kivetett, valamint a szöveges üzenetekre kirótt adót (távközlési adó) fokozatos ki kell vezetni.

Inkluzivitás, szociális védelem, idősödő társadalom

A fiatal anyák körében a foglalkoztatottság alacsony szintű, amit az OECD szerint az okozza, hogy korlátozottan állnak rendelkezésre az országban bölcsődei, óvodai férőhelyek. A jelentés megállapítja azt is, hogy a helyi vasúthálózat nem elég fejlett, valamint az alacsonyabb rendű közutak karbantartása sem megfelelő szintű, ami akadályozza a munkaerőpiaci integrációt és fokozza az ország különböző régiói közötti gazdasági egyenlőtlenségeket. Továbbá azt is megjegyzi a jelentés, hogy

a nyugdíjrendszerben nagy eltérések mutathatók ki a juttatások terén, és magas az időskori szegénység kockázata.

E területen az alábbi javaslatokat tette az OECD a magyar döntéshozók számára:

• bővíteni kell a megfizethető, jó minőségű bölcsődei, óvodai ellátások elérhetőségét;
• növelni kell a helyi vasúthálózatok fejlesztését célzó beruházásokat, valamint a másod- és harmadrendű közutak karbantartását szolgáló forrásokat;
• állami alapnyugdíjat, illetve egy rugalmas nyugdíjrendszert kellene bevezetni. (Utóbbi a nyugdíjkorhatárt elérők esetében a teljes nyugdíjazás alternatívájaként lehetővé tenné a munkavállalás és a nyugdíjjogosultság ötvözését.)

Klímavédelem, zöld átállás

Az ország zöld átállása kapcsán az OECD arra a következtetésre jutott, hogy további intézkedésekre van szükség az EU új és ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzésének teljesítéséhez, amely szerint 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A 2019-2021 közötti időszak átlag adatai szerint a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben csupán 11%-ot tesz ki Magyarországon, ami az OECD-átlagnak csupán a felét jelenti, miközben az OECD öt élenjáró tagállamában ez a ráta meghaladja az 55%-ot.

Az állami támogatások és az eltérő adókulcsok kombinációja az OECD szerint azt okozza az energiaszektorban, hogy a széndioxid-kibocsátás után kivetett tényleges adókulcs viszonylag alacsonynak tekinthető, valamint magasak a szennyezés elhárításának költségei (abatement costs).

Az OECD az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a zöld átállás kapcsán:

• a környezetszennyező tevékenységek adóztatását és állami támogatását úgy kellene kiigazítani, hogy azok közvetlenebb módon legyenek összhangban a környezeti károkkal, és a fenntartható gazdasági növekedéselősegítése érdekében megfeleljenek a szennyező fizet elvének;
• fokozni kell a lakásállomány energia- és hőhatékonyságának javítását célzó programokat az épületek energiateljesítményéről szóló uniós irányelvvel összhangban.

Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: portfolio.hu