Valamit vagy előre lát a kormány, vagy áfát kell emelni

idiota1

Több mint 30 százalékkal magasabb áfabevétellel számol a kormány 2023-ban, mint idén, miközben ebben az évben csúcsra pörgött a lakossági fogyasztás a választások előtti osztogatások miatt. A Pénzügyminisztérium vagy optimista, hogy fogyasztási boomot vár, vagy szélsőséges esetekben egyes termékeknél, szolgáltatásoknál kivezethetik az áfakedvezményeket.

Jövőre a kormány 7000 milliárd forintnyi áfabevétellel számol, miközben a 2022-es előirányzat 5100 milliárd volt csak. A több mint 30 százalékos növekedésre különösebb magyarázatot nem adott a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a 2023-as büdzsé tervezetében, a jövő évi adótörvények ismertetésével pedig egyelőre adósok maradtak, noha ezt jellemzően a költségvetéssel egyszerre szokták bemutatni.

A tétel több szempontból is érdekes, mivel az orosz–ukrán háború egyelőre nem tűnik úgy, hogy hamar kikopna az életünkből, másrészt a 2022-es évben a kormány bőségesen osztogatott, ami miatt csúcsra jár most a fogyasztás. Abban konszenzus van az elemzők között, hogy jelenleg a lakossági fogyasztás húzza a magyar gazdasági növekedést: a februárban elutalt teljes 13. havi nyugdíj, a családok szja-visszatérítése révén soha ennyi elkölthető pénzük nem volt az embereknek. 

A gyermekes szülők összesen mintegy 600 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót kaptak vissza 2022-ben, míg az idősek pluszjuttatása a költségvetésnek nagyjából 360 milliárd forintos pluszterhet jelentett. Amellett, hogy ez a GDP-adatot érdemben rántotta felfelé, úgy az államháztartás hiányát is erősen megdobta – mivel egyelőre nem érkeznek az uniós források és a kormány azokat is előfinanszírozta.

Mi okozhat plusz 30 százalékos áfabevételt?

A büdzsé tervezete viszonylag kevés támpontot ad arról, hogy honnan is lőne ki még jobban a fogyasztás, hogy ennyi általános forgalmi adó jelenjen meg a bevételeknél. Mivel megkerestük a Pénzügyminisztériumot, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre, végigvesszük, hogy milyen racionális magyarázatok lehetnek a tervre.

Ami valószínűtlennek tűnik, hogy a kormány szerint még jobban elszabadulna az infláció: májusban 10,7 százalék volt a pénzromlás mértéke a KSH friss adatai szerint, a maginfláció pedig az előző év azonos hónapjához viszonyítva 12,2 százalékot tett ki. Viszont idén 8,9 százalékos éves inflációra számít a kormány, legalábbis a költségvetés tervezésekor. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter azonban az elmúlt hetekben már azt sem tartotta kizártnak, hogy 10 százalék feletti éves infláció is lehet.

A költségvetést jövőre úgy tervezték meg, hogy a pénzromlás mértéke visszatérhet 5,2 százalékra is. 

Ezekből az adatokból még akkor sem valószínű a 30 százalék körüli áfabevétel, ha a nyugdíjasokat kompenzálják, vagy a közszféra dolgozóinál is reagálnának erre. (Egyébként ennek egyelőre nincs nyoma a költségvetésben.) 

Ráadásul az idei bázis nagyon magas, főleg, ha mellévesszük, hogy különösebb lakossági pénzosztás mellett 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáló makropályára tervezték a kiadási és bevételi oldalt.

Ha viszont egyszerre múlna el a háborús hatás, jönnének meg az EU-s források, kapna még nagyobb lendületet a gazdaság, visszaesnének a most magas energiaárak, akkor ebben a szerencsés csillagállásban akár ki is jöhet a több mint 600 milliárd forintos áfabevétel-növekedés.

Ehhez viszont paradox módon érdemi támogatást adna, ha az infláció lassabban kopna ki a gazdaságból. De a lakosságnak még így sem lenne szabad felhagynia a fogyasztással. 

Talán adóemelés is jöhet

A kormány állítja, hogy a lakosságot próbálja megóvni a kedvezőtlen gazdasági hatásoktól, így kicsi esély mutatkozik arra, hogy bármilyen adóemelésről döntenének. Van viszont olyan lehetőség is, amely viszonylag keveseket érint, viszont növelheti a költségvetési bevételeket: ha valamely áfakedvezményen kurtítanak jövőre.

Kézenfekvő lehet, hogy 2021-ben visszahozták az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát az új építésű ingatlanok értékesítésére. A kedvezmény eleve két évre szólt, tehát 2023. január 1-jéig nem tér vissza a 27 százalékos adókulcs, de jövőre már lehet, hogy nem hosszabbítják meg az intézkedést. Ez ellen szólhat, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank épp azt javasolta az elmúlt hetekben, hogy a kedvezményt 10 évre hosszabbítsák meg.

Más áfacsökkentett termékeknél valószínűtlennek hatna a kedvezmények eltörlése: mondjuk a vágóállatok, a sertéshús vagy marhahúskészítményeknél ez nagyjából teljesen ki is zárható, amikor az alapélelmiszerek egy részére is hatósági árat vetettek ki. A gyógyászati készítményeknél, segédeszközöknél pedig azért is értelmetlen lenne áfát emelni a jelenlegi 5 százalékról, mert érdemi bevételnövekedés ebből nem várható.

Az internet-hozzáférési szolgáltatásoknál vagy a kereskedelmi szálláshelyek biztosításánál akár megléphető lenne egy ilyen szigorítás, de egyelőre ennek jelét nem adta az Orbán Viktor-féle kabinet.

Forrás: Index

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.