Nyolcmilliárd forintot lapátoltak le a magyarok bankszámláiról, mi történik itt?

Összességében közel nyolcmilliárd forintot loptak el a csalók a hazai a banki ügyfelektől az idei második negyedévben - derül ki az MNB pézforgalmi statisztikájából. Ez még mindig nagy összeg, de végre már jó hírek is érkeztek a csalásokról. A kártyás mobilfizetés még mindig szélsebesen terjed, a fizetési kérelmek egyre népszerűbbek, az azonnali átutalások száma és értéke nő, a bankok pénzforgalmi bevétele hízik, a készpénz visszaszorul. 10 ábrán mutatjuk, hogyan fizet a magyar.

A hazai pénzforgalom egyik, ha nem a legnagyobb problémája az elmúlt két évben, hogy drasztikusan megnőtt a sikeres csalások száma és értéke. A bankok a hatóságokkal karöltve komoly energiát fektettek ezek kivédésére, de a statisztika negyedévről negyedévre magas csalási számokat hozott. Az utóbbi negyedévben is nagy összeget csapoltak le a csalók a számlákról, ám jó híreknek is örülhetünk. Az átutalásos (nem kártyás) csalások esetében

ÉVES ALAPON A SIKERES CSALÁSI KÍSÉRLETEK SZÁMA MÁR CSÖKKENT, A SIKERES CSALÁSOK ÉRTÉKE PEDIG MÁR "CSAK" NYOLC SZÁZALÉKKAL NŐTT. KÖZEL 5 MILLIÁRD FORINTNYI KÁRT KELLETT LENYELNIE A BANKI ÜGYFELEKNEK, míg 300 MILLIÓ FORINTOT A BANKOK ÁLLTAK.

Az MNB közlése szerint a vállalati csalások nélkül, tehát a lakossági oldalon az értéket tekintve is csökkenés látható, a nem kártyás visszaélések értéke 6 százalékkal csökkent.

A kártyás csalások esetében már kevesebb fejleménynek örülhetünk, ugyanis

egy év alatt 1,9 milliárd körülről 2,8 milliárd közeli értékre ugrott a sikeres kártyás csalások értéke, ez több mint 43 százalékos emelkedést jelent.

Az MNB megjegyzi, hogy a kártyás visszaélések között jelentősen növekedett a mobiltárcához közvetlen hozzáféréssel elkövetett csalások részaránya, ezek mellett továbbra is nagyon gyakoriak az adathalászattal történő visszaélések.

Iparági forrásainktól úgy tudjuk, hogy a korábban látott durva csalási hullám tetőzni látszik, és egyre többen bíznak abban, hogy az edukációs programok, az új csalásszűrő rendszerek és a jogszabályváltozások együttesen megfékezhetik a csalások terjedését. Emellett bízhatunk abban is, hogy azok, akik egyszer már megégették magukat, legközelebb óvatosabbak lesznek, így saját vagy ismerőseik kárán is tanulhatnak az ügyfelek.

A készpénz lassan de biztosan szorul vissza a hazai pénzforgalomban: a bankjegyek és érmék legnagyobb hazai versenytársa jelenleg a kártyás fizetés. A kártyák az MNB második negyedévre vonatkozó adatai szerint ismét hódítottak a boltokban és az online térben egyaránt:

10 százalékkal nőtt a bolti fizetések, 14 százalékkal az online kártyás fizetések száma éves alapon. A boltokban közel 9 százalékkal, az e-kereskedőknél közel 11 százalékkal több pénzt költöttünk bankkártyával.

Miközben a kártyás fizetési forgalom bővült, a plasztikok segítségével kevesebb készpénzt veszünk fel. Éves alapon 3,5 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek értéke és darabszáma is.

Összességében ma már kétszer több pénzt költünk kártyával, mint amennyit felveszünk velük. A fizetési szokások viszonylag lassan, de biztosan változnak: 10 évvel ezelőtt például még 2,5 szer több készpénzt vettünk fel bankkártyákkal, mint amennyit fizettünk velük.

A kártyás fizetés térnyerésén belül látványos, ahogyan a mobilfizetést megszerettük pár év leforgása alatt. Ez nem véletlen, hiszen jellemzően aki egyszer digitalizálja a kártyáját, és megtanulja a nem túl bonyolult folyamatot, ahogyan odaérintjük a telefont a POS-terminálhoz, az hosszú távon is szívesen választja a mobilos fizetést.

Egyetlen év leforgása alatt 32 százalékkal nőtt a mobilfizetések száma, értéke pedig 36 százalékkal emelkedett.

A második negyedévben már közel 2,6 millió magyar kártya lapult a mobiltárcákban.

Szeptemberben elindult qvik márkanév alatt az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő új elektronikus fizetési megoldás, amely új fizetési módozatok megjelenését hozhatja el az online térben és a fizikai boltokban. Ennek hatása még nem látszódhat a számokban (és egyhamar nem is okoznak majd földindulást a pénzforgalomban), ugyanakkor az látszik, hogy az azonnali rendszert egyre többször és több pénz mozgatására használjuk:

Az instant rendszer forgalma közel 11, az azonnali átutalások értéke több mint 28 sszázalékkal nőtt egy év alatt.

Szeptemberben elindult qvik márkanév alatt az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő új elektronikus fizetési megoldás, amely új fizetési módozatok megjelenését hozhatja el az online térben és a fizikai boltokban. Ennek hatása még nem látszódhat a számokban (és egyhamar nem is okoznak majd földindulást a pénzforgalomban), ugyanakkor az látszik, hogy az azonnali rendszert egyre többször és több pénz mozgatására használjuk:

Az instant rendszer forgalma közel 11, az azonnali átutalások értéke több mint 28 sszázalékkal nőtt egy év alatt.

A csoportos beszedés tipikusan egy kényelmes módja a rezsidíjak, előfizetések rendezésének, és annak ellenére, hogy a számlák befizetésére ma már digitális módozatok sokasága áll rendelkezésre, még mindig sokan használják ezt a megoldást. Ám mégis úgy néz ki, hogy szép lassan ki fog menni a divatból ez a fizetési módozat: míg a csoportos beszedések darabszáma nagyjából stagnált éves alapon, az így beszedett összeg nyolc százalékkal csökkent.

Az elektronikus fizetési forgalom felpörgésével a bankok pénzforgalmi bevételei is szépen híztak ismét, a negyedév végéig tartó 12 hónapos időszakban

879 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a bankok.

Az ezt megelőző 12 hónapos időszakhoz képest ez több mint 13 százalékos növekedést jelent.

Forrás: portfolio.hu