Fehér gólyák veszélyben

golyagolya

Negyedével csökkent a fészkelő fehérgólya-állomány a tavalyi országos felmérés alapján.

Akár 4800–5500 pár körül is volt a hazánkban fészkelő fehérgólya-párok száma a korábbi évtizedekben. A 2019-es adatok alapján ez a szám 3900–4200 párra csökkent.

Jelentős csökkenés tapasztalható megyénkben az elmúlt tíz évben a szlovák határ mellett fekvő járásokban. Ez alól egyedül a Gönci járás kivétel, ahol szerencsére gyarapodás mutatkozik – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által közölt adatokból.

Meg is eszik a gólyákat

– A fehér gólyák legjobb táplálkozási területe a nedves, üde gyep. A nagyüzemi mező­gazdaság az elmúlt évtizedekben jelentős részben csökkentette a természetes növénytársulásoknak a kiterjedtségét – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője. – A klímaváltozás hatására kialakuló szárazodás miatt egyre több élőhelyen indult be elsivatagosodás. Ezt egyelőre a gólyák még tudják ellensúlyozni, mert nagyon alkalmazkodóképes fajról beszélünk. Néha még át is telelnek, ami nem a betegség, hanem a bőséges táplálék jele, ezért ilyenkor sem szorulnak etetésre. Normál esetben hosszú távú vonuló madárfajról van szó. A Szaharától egészen Dél-Afrikáig is elrepül. Tavasszal és ősszel áthalad a mediterrán térségen, ahol, sajnos, az orvvadászok egyik legkedveltebb zsákmányállata. Egyszerre több százat is lelőnek. Afrika szegényebb vidékein el is fogyasztják. A BirdLife International hálózat, amelynek az egyesületünk is tagja, folyamatosan ügyel a költöző madarak biztonságára. De szankcionálni csak az adott országok tudják a mészárlást – tette hozzá a szóvivő.

Gólyakosarakkal védenek

Az egyesület 1974-es megalakulása óta egyik alapvető feladata a fehér gólyák védelme.

– A fehér gólya az egyetlen madárfajunk, amelynek már a fészke is veszélyes helyen található – folytatta Orbán Zoltán. – Az állomány kilencven százaléka a villanyvezetékek tartóoszlopainak fejszerkezetére fészkel. Az áramszolgáltatókkal közösen kidolgoztuk a gólyakosarat. Ennek lényege, hogy a fészkek így másfél méterrel a villanyvezetékek fölé kerülnek. Együttműködés keretében sikerült elérnünk, hogy Magyarországon a felújított vagy az újonnan épülő elektromos hálózatokra már csak madárbarát fejszerkezeteket lehet szerelni. Ezenkívül kidolgoztunk egy olyan lakossági űrlapot, amelyen bárki bejelentheti, hogyha áramütött madarat talál. Ezeket eljuttatjuk az illetékes hatósághoz és áramszolgáltatóhoz, hogy a még veszélyes vezetékszakaszokat mihamarabb szigeteljék le. Az áramütött madarakat legszakszerűbben az állatkertek tudják ellátni, de egy-két héten belül még így is elpusztul a jelentős részük.

Csapatban is tanulnak

A sérült fehér gólyák azonban fogságban is egészséges fiókákat nevelhetnek, amelyek később a természetben is megállják a helyüket. Ennek az az oka, hogy a fiatalabb egyedek a szüleiken kívül más idősebbektől is tanulnak, amikor csapatokban repülnek – tudtuk meg Orbán Zoltántól.

(A borítóképen: A védett fészkek fontosak, hiszen a szülőktől biztonságban tanulnak a fiókák)

Forrás: boon.hu