Folyékony aranyunk a méz - Méhek Világnapja

mehek vilagnapja 02

„Fiatal” ünnep, pedig évtizedek óta halljuk, hogy nélkülük a Föld veszélybe kerülne.

Szlovén kezdeményezésre fogadta el az ENSZ és tűzte ki május huszadikára a méhek világnapját, amelyet csupán 2018-tól ünneplünk. Talán meglepő, hogy mindössze néhány éve kaptak egy napot a méhek a világnapok sorában, miközben régen tudjuk, hogy veszélyeztetettek és mással nem pótolható szerepük van az ökoszisztéma fenntartásában.

Az ő beporzó tevékenységük nélkül 30-35 százalékkal kevesebb növényi élelmiszert tudnánk előállítani. Ami komoly mennyiség, különösen ott, ahol az átlagnál jóval nagyobb a növényi élelmiszerek aránya a táplálkozásban. A méhek és munkájuk nélkül azonban minden ember bajban lenne. Még akkor is, ha sosem fogyaszt mézet. Ami a kis rovarok másik, igen hasznos tevékenységének „gyümölcse”.

Beporzás és mézkészítés

Ha a méhek csupán az egyiket csinálnák, már nélkülözhetetlenül hasznosak lennének számunkra. Ők persze nemigen tudják, hogy miközben ösztöneik hajtják a minél több élelem bespájzolására népes rajaikat, aközben elvégzik a gyümölcsfák és más haszonnövények megtermékenyítését is, a beporzás által. A virágport ők is, mint az „út porát” viszik magukon egyik virágról a másikra. Ezzel örök hálára kötelezve termő növényeinket és minket, embereket.

Ezerötszáz méhészet

A méhészkedés és mézkészítés azonban nem könnyű mesterség. Sem a méhészeknek, sem a méheknek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel ezerötszáz méhészet található, mintegy 83 ezer méhcsaláddal. A méhészek jelentős része más munka mellett, „hobbiként” űzi, kisebb-nagyobb állománnyal, de vannak főfoglalkozásúak is a megyénkben.

Ezek a számok más megyékhez képest is kiemelkedőek, a harmadikok vagyunk a rangsorban – tudtuk meg Farkas Jánostól a BAZ megyei Méhész Egyesület szaktanácsadójától.

Rossz év volt

Méztermés szempontjából attól függ, hogy jó volt-e az adott év, vagy sem, hogy milyen volt az időjárás. A begyűjtő méhek munkája nagyon időjárásfüggő, különösen a hőmérséklet határozza meg azt, hogy kirepülnek-e a kaptárból és mennyi nektárt gyűjtenek. Plusz tizenhárom fok alatt nem dolgoznak és természetesen esőben, rossz időben sem. A tavalyi évben szinte semmit nem termeltek, kiemelkedően rossz év volt. Ez a szezon sem indult jól, egyrészt sokáig és tartósan hideg volt az év eleje, még az április és a május is, másrészt nagyon sok állományban jelentős volt a méhpusztulás. A megmaradt családok egy része sem tudott termelőcsaláddá fejlődni. Az elhalás okai összetettek, volt, hogy napraforgótáblákról nem tértek vissza ősszel nagy számban – ami lehetett vegyszerprobléma ugyanúgy, mint időjárási –, és a rajtuk élősködő atkák elszaporodása is megtizedelte a családokat. Nem túl fényes a helyzet, pedig még a késésben lévő akácvirágzás előttünk van. Nem a virág volt kevés tavasszal, hanem az az idő, amit a begyűjtésre tudtak fordítani a méhek. Volt olyan időszak, amikor a rossz idő miatt hetekig ki sem repültek – tájékoztatott a szakértő.

Forrrás: Borsod Online