Állandó szomszédaink a farkasok

 farkasok

Az elmúlt hat évben négyszer igazolódott be, hogy juhokat, kecskéket farkas támadott meg.

A nagyragadozók megfigyeléséről rendezett online konferenciát a WWF Magyarország. Az esemény kiemelten érintette megyénket, hegységeink jelentős eurázsiaihiúz- és szürkefarkas-állománya miatt, amiről a nemzeti parkok szakemberei számoltak be. Barna medvével még mindig inkább csak átutazóban lehet találkozni hazánkban.

Bűnbakfajok

„Európa országaiban különböző az egyes populációknak a természetvédelmi helyzete, sőt akár egy államon belül is lehet változatosság – mondta Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferense. – Uniós törekvés, hogy az érintett fajok kedvező természetvédelmi státuszt érjenek el, és a védettségüket meg tudják tartani. Az általános közbeszédben a nagyragadozók bűnbakfajok, hiszen gondatlanság esetén valós károkat is okozhatnak. Távlati cél, hogy a lehető legkisebb konfliktusokkal éljünk együtt velük.”

Növekvő állomány

Mint őshonos csúcsragadozó a farkas egyedszáma az elmúlt évtizedben megnövekedett.

„A szürke farkas viszonylag nagy távolságok megtételére képes, és szinte bármilyen élőhelytípushoz tud alkalmazkodni. Mind a hazai, mind
az európai növényevő-állomány jelentős növekedést mutat, így a farkas táplálékbázisa adott. A hazai farkaspopulációba Szlovákia területéről is érkezik utánpótlás, és más környező országok szintén potenciális élőhelyek lehetnek majd később. Északi szomszédunknál, a magyar határhoz közeli Pannonikum nevű területen a farkas vadászata tiltott, de az ettől néhány tíz kilométerre élő kárpáti forrás­állomány már vadászható” – ismertette a szakember.

Öt bükki territórium

Főként az Északi-középhegységben és a határ mentén szinte mindenhol találkozhatunk farkassal.

„A Bioregio Carpathians Project feltárta az optimális farkasélőhelyeket és -útvonalakat. Érdekesség, hogy az Alföld déli részét is idesorolta. A farkas és a hiúz esetében élőhelymegőrzési program is működik hazánkban. 2019-re meghaladtuk az ezres nagyságrendű adat­állományt a farkasok elterjedésével kapcsolatban. Az állatokat 2007 óta folyamatosan dokumentáljuk. Fő életterük a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység. Bár a Börzsönyben még nem szaporodnak, de oda is átjárnak. Az elmúlt években szórványosan előfordultak a keleti, déli és nyugati határok irányából. Öt állandó territóriumot feltételezünk csak a Bükki Nemzeti Parkban” – emelte ki a szakreferens.
Kamerás megfigyelés

A Bükki Nemzeti Park saját működési területén monito­ringtevékenységet folytat.

„Ötven kamerát működtetünk hálózatos rendszerben azért, hogy az állományok alakulását hitelesen lehessen követni. Valamint reális képet tudjunk kialakítani a nagyközönség felé, és megelőzhessük az esetleges konfliktusokat. Igyekszünk azonosítani a mortalitás okait is. Történnek autós elütések és illegális vadászati módszerekkel, mint a mérgezés szintén találkozunk. A csalifalatokon keresztül kutyabetegségeket is behurcolhatnak a falkákba” – tudtuk meg a nemzeti park munkatársától.

Segítik a gazdálkodókat

Sok olyan bejelentést kap a Bükki Nemzeti Park, amiről kiderül, hogy téves.

„Természetvédelmi őrszolgálatunk révén adatvalidálást végzünk, és ellenőrizzük a riasztások hitelességét. 1996-tól 2020-ig 25 általam ismert bejelentést vizsgáltunk. Ezekből kilencről kiderült, hogy róka vagy kutya volt a tettes. 16 esetben még a ragadozó támadását sem lehetett bizonyítani. Az elmúlt hat évben mindössze négyszer igazolódott, hogy ténylegesen farkas okozta a kárt, amelyek közül kettőben a gazdálkodó kutyája is rájárt a tetemre. Alapvetően a juh- és kecskeállományok adják a problémakör zömét, ahol megelőző védelmi intézkedéseket javaslunk. Bár tudunk olyanról, hogy rendszeresen használt legelőket a farkasok is látogatnak, még sincs direkt konfliktus. Kockázati tényező lehet, ha dögöket tárolnak a legelők határában. 2015-től igazgatóságunk 20 gazdálkodót segített nagy értékű villanypásztorral. Némelyeket tanulmányi kirándulásra vittünk Erdélybe. Tíz gazdálkodónak pedig a Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program nyújt segítséget működési területünkön” – hangsúlyozta Gombkötő Péter.

(A borítóképen: A farkas egyedszáma az elmúlt évtizedben megnövekedett)

Forrás: boon.hu