Szerencs: Képeslapmúzeum

kepeslapmuzeum 02

A szerencsi Zempléni Múzeum képeslevelezőlap- gyűjteménye 1968-ban jött létre dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által. Az átadáskor 400 ezer darabos gyűjtemény napjainkra 1 milliós kollekcióvá gyarapodott, ezzel Magyarország legnagyobb képeslapokból álló közgyűjteményévé vált. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy ezt a nagyságában is jelentős, és tematikájában is rendkívül összetett és gazdag gyűjteményt őrizze, gondozza, fejlessze. A múzeumalapító Petrikovits László azzal a céllal adományozta a közösségnek a gyűjteményét, hogy az közkinccsé váljon. A mai korban akkor teljesülhet igazán ez a szándék, ha nemcsak fizikális formájában, hanem digitálisan is elérhetővé tesszük ezt a nagyszerű kollekciót. Ezért invitáljuk kedves Látogatóinkat, jöjjenek és tekintsék meg kiállításainkat és képeslapjainkat valóságosan a múzeumban, vagy itt, a virtuális térben.

kepeslapmuzeum 04

A képeslap

A képes levelezőlap érdekes kordokumentum. Megjelenésének idején nyomdai úton, nagy tömegben előállított postatermék, amely nem tekinthető se egyedinek, se különösebben értékesnek. A múló idő azonban - hasonlóan más tárgyakhoz - megritkítja mennyiségét és megnöveli az értékét. Ha összevetjük más múzeumokban őrzött használati tárgyakkal, megállapíthatjuk, hogy az alábecsült képeslap sokszor különlegesebb és informatívabb, mint azok. Egyrészt azért, mert felidézi és megőrzi saját korának képi valóságát. Képes oldala grafikai alkotás vagy fénykép alapján készül, a rányomtatott szövegből pedig arról is információt kapunk arról, hogy mit ábrázol a kép. Ráadásul a postán küldött lap megörökíti feladójának gondolatait, élményeit, így a tárgy mögött megjelenik maga az ember. Ha mindezeket figyelembe vesszük, máris érthető, hogy miért voltak a képeslapnak – szinte megjelenésének első pillanatától – szenvedélyes gyűjtői, és miért egyre népszerűbb a történelem iránt érdeklődők: a kutatók és a laikusok között is.

A gyűjtemény

Földrajzi lapok

kepeslapmuzeum 05

A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg azok a lapok, amelyek a különböző országok településeit, tájait, a városok, falvak egyes épületeit ábrázolják. A földrajzi lapokat kontinensenként, országonként, településenként alfabetikus rendbe csoportosítottuk. A legnagyobb egységet a magyar települések alkotják, itt megtalálhatóak mindazon lapok, amelyek a történelmi Magyarország tájegységeit, városait, falvait örökítik meg. Az e gyűjteményi részben szereplő darabokat további két nagy csoportba osztottuk: a megjelentetés időpontja szerint külön helyeztük el az 1945 előtt és az 1945 után kiadott képeslapokat. A földrajzi lapokat kontinensenként, országonként, településenként csoportosítva alfabetikus renden helyeztük el. Az 1945 előtti lapoknál a történelmi Magyarország településeit együttesen kezeljük. A nagyobb városok anyagát témánként csoportosítva tároljuk (pl. utcák, terek, intézmények, szobrok, mozaikos lapok, látképek stb.). Ez a rendszer jelentősen megkönnyíti a gyűjteményegység kutathatóságát, amelyet egy katalógus is segít. Az európai lapok feldolgozása is elkezdődött, Ausztria és Németország van településekre bontva, a többi földrajzi anyag még csak országonkénti bontásban található meg a képeslapok tárolására egyedileg készített fiókokban. Jelenleg a gyűjteményben kb. 320 000 külföldi tájképi lapot őrzünk. A magyar területekről készült lapjaink száma kb. 250 000-re tehető.

Tematikus lapok

kepeslapmuzeum 06

A tematikus lapok műfaja elsősorban a képeslapkiadás kezdeti időszakában volt népszerű. Ekkor a képeslap egyfajta tömegkommunikációs szerepet is betöltött, hisz minden jelentős és néha kevésbé fontos eseményről képeslapot is adtak ki. (pl. Rákóczi újratemetése Kassán, hadgyakorlatok, a királyi család tagjainak látogatásai, de még az edelényi rablógyilkosság színhelyét is méltónak ítélték a megörökítésre).
Szinte felmérhetetlen az a témagazdagság, amely ezt a gyűjteményegységet jellemzi. Csak a legfontosabb kategóriákat kiragadva itt tároljuk a történelmi, a különböző eseményeket bemutató (kiállítások, vásárok, tűzesetek, földrengések, katasztrófák), a gazdasági (mezőgazdaság, ipar, közlekedés), a néprajzi (külföldi, magyar – tájegységek, települések, jellemző tevékenységek - szántás vetés, szüret, hímzés stb.), természettudományi (állatok fajonként, nővények, barlangok, bányák), a híres embereket (írók, költők, zeneszerzők, színészek) ábrázoló képeslapokat.

Üdvözlő lapok

kepeslapmuzeum 07

A legnagyobb tömegben előállított képeslapok a társasági érintkezésben oly gyakran használt üdvözlőlapok voltak. A nagy egyházi ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, pünkösd), valamint a névnapokon szokássá vált, hogy a rokonok, ismerősök képeslapok által juttatták el egymáshoz üdvözletüket, jókívánságaikat.
E gyűjteményi egységben külön válogatva találhatóak meg az újévi, karácsonyi, húsvéti, pünkösdi és a névnapi üdvözlőlapok, az egyes jellemző motívumok alapján csoportosítva.

Képzőművészeti lapok

kepeslapmuzeum 08

A képzőművészeti lapok két nagy kategóriát alkotnak. Az egyikben azok szerepelnek, amelyek önmagukban is művészi alkotásnak tekinthetőek. Ritkaságnak számítanak, s keresettek a kis példányszámban megjelentetett (100-1000 db képenként) lapok, amelyek híres alkotók (pl. Oscar Kokoschka, Fritzi Löwl, Mehla Kohler, Maria Likarz) munkái. Hazai alkotók is (Kacziány Ödön, Margitay Tihamér, Tornay Gyula) jelentettek meg művészi lapokat.
A másik nagy kategóriát a művészi alkotások reprodukciói alkotják. Szinte a világ valamennyi híres művészi alkotásáról jelent meg képeslap, s ez a művészeti ismeretterjesztés egyik fontos eszköze volt.

Különleges technika

kepeslapmuzeum 09

A különleges technikával készült lapok esetében nem az ábrázolt tartalom a lényeges, hanem az a mód, ahogyan a képeslapot előállították. A kiadók a korabeli nyomdatechnika minden lehetőségét kiaknázták, hogy minél különlegesebb darabokat hozzanak létre. Nagyon gyakoriak az ún. domborított nyomással nyomott lapok, de a síkból a tér felé elmozdulást szolgálják az ún. zárt levelezőlapok, amelyek két lapból állnak, s szétnyitva különböző formákat képeznek. Gyakran nem a hagyományos papírt használták a lap alapanyagának. Ismerünk szarvasbőrből, nyírfakéregből, fenyőből, alumínium- vagy rézlemezből készült lapokat is. Az is divatos volt, hogy a papír alapanyagot különböző rátétekkel díszítették. A matricás, a hímzett, a selyem, a gyöngyporos, a csipkés, a tükrös, a haj- és szövetrátétes lapok mellett kedvelt volt az élő virágos, nem egyedi készítésű, hanem bolti forgalomban árult lap is. A századforduló újítása volt az ún. átvilágítható lap, amely a természetes állapotában és a fény felé tartva két különböző képet mutatott, pl. megtekinthető volt egy épület kívülről és belülről, vagy nappal és éjszaka különbözősége.

Forrás: kepeslapmuzeum.hu