Felfoghatatlan gazdagságban élt a Sárospatakról származó erdélyi fejedelem

erdelyifejedelem

II. Rákóczi György a városban született és ott is nyugszik.

Az egyetlen Sárospatakon született erdélyi fejedelemre emlékeznek ebben az esztendőben a városban. II. Rákóczi György 400 éve, 1621. január 30-án látta meg a napvilágot a városban.

Kissé sértett Bethlen Gábor

Dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója elmondta: szüleinek, I. Rákóczi Györgynek és Lorántffy Zsuzsannának – akik ugyancsak a fiatalasszony örökségéhez tartozó Patakon házasodtak össze – összesen hat gyermeke született, de csak ketten érték meg a felnőttkort, György és Zsigmond. Hozzátette: ez abban a korban nem számított különleges aránynak. I. Rákóczi György családközpontú gondolkodására jellemző, hogy fia születésekor hazasietett feleségéhez, ez akkoriban nem volt jellemző a nemesek körében.

Az igazgató beszámolója szerint ezt hosszú ideig sértetten is emlegette a hadjárat közepén faképnél hagyott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. II. Rákóczi György élete első kilenc évét töltötte Sárospatakon, majd szüleivel együtt Gyulafehérvárra költözött. Apját ugyanis erdélyi fejedelemmé választották. Györgyből fejedelmi utódot neveltek, I. Rákóczi György ugyanis már dinasztiában gondolkodott az erdélyi fejedelemségről – közölte dr. Tamás Edit. I. Rákóczi György fejedelem céltudatosan készítette elő idősebb fiának, Györgynek az örökösödését. Az utódlási terveket már az is jelzi, hogy az ifjabb Györgyöt apja 1640-ben Várad kapitányának nevezte ki, ami akkoriban egy kiemelten fontos tisztségnek számított.

1642. február 19-én az erdélyi országgyűlés megválasztotta fejedelemmé és apja utódának jelölte ki az ifjú, 21 éves Györgyöt. Nagyapja, apja után ő lett a harmadik Rákóczi, akit Erdély fejedelmévé választottak. Erdély történetében nem fordult elő korábban, hogy a fejedelem saját gyermekét akarja utódjául, s a hatalomba kerülést a törökkel előre elfogadtassa. Megválasztásakor kikötötték a rendek, hogy apja életében nem szólhat bele a kormányzásba. Amikor I. Rákóczi György személyesen kapcsolódott be a harminc­éves háborúba, idősebb fia, II. György maradt otthon, mint kinevezett kormányzó. Ténylegesen apja halála után 1648-ban lett fejedelem.

Mérhetetlen gazdagság

A sárospataki múzeum igazgatója a visszaemlékezés során azt is elmesélte, hogy II. Rákóczi György a fejedelemmé választását követő évben megházasodott, Báthori Zsófiát vette feleségül Gyulafehérváron.

Megemlítette, hogy mérhetetlen, mai ésszel szinte felfoghatatlan gazdagság tárul elénk IV. Ulászló lengyel király követének Ballaban Györgynek a naplójából, aki részletesen lejegyezte a történéseket. Példaként említette, hogy a fejedelmi asztal fölött négy szőnyegből összeállított baldachin volt, közte egy arannyal átszőve. Feltálaltak húsételeket, köztük vadat, halat, bőségesen adagolva hozzá a fokhagymát és tormát. Minden asztalra elegendő narancsot és citromot tettek. Az első asztalon egy marcipántorta állt, amely majdnem a mennyezetig ért. Készült marcipánból egy rózsa zöld viaszlevelekkel, köztük a fejedelmi címert két oldalról két griff tartotta. A tányérok mind négyszögletesek és aranyozottak voltak, zöld színű kínai selyem terítővel letakarva.

A forrást közreadó Várkonyi Gábor megjegyzi: ha ez igaz, akkor ismereteink szerint ez az első említése annak, hogy Erdélybe már az 1640-es években eljutott a kínai selyem. A tányérok mellett kis és nagy kések sorakoztak – idézte a múzeumigazgató. Megjegyezte, hogy gyakran ámuldozunk egykori főuraink gazdagságán, amikor például az Eszterházyak kastélyaiba látogatunk. Pedig az országnyi földterülettel és példátlanul szervezett és működtetett gazdasággal rendelkező Rákóczi-család is óriási vagyonnal rendelkezett. Csakhogy a fejedelmi família a Rákóczi-szabadságharc végéig játszott komoly szerepet a magyar történelemben, és az azóta eltelt 300 év alatt pedig szinte teljesen eltűnt az a gazdagság, amelyet képviseltek. Relikviáik – így II. Rákóczi Györgyé is – ma már csak töredékeiben mutathatók be a nagyközönségnek.

Dr. Tamás Edit végül beszélt arról is, hogy II. Rákóczi György fejedelemsége elején számos sikert ért el, főleg a Balkán irányában tudott terjeszkedni. Később azonban belekapcsolódott egy olyan lengyel hadjáratba, amelyet a török nem hagyott jóvá. Ez végül kudarccal végződött, ami fejedelmi székébe került.

(A borítóképen: II. Rákóczi György)

Forrás: boon.hu