Kiderült: a magyar felzárkóztatási EU-forrásokat is visszatarthatja Brüsszel

vera jourova 02

Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a tagállamokban hogyan érvényesülnek az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogok és ezek alapján a magyar és lengyel 2021-2027-es uniós felzárkóztatási (kohéziós) források kifizetése is veszélyben van – tudta meg a Financial Times névtelen forrásoktól, illetve az Európai Bizottság uniós értékekért felelős alelnöke, Vera Jourová is nyilatkozott a lapnak (címlapképünkön) éppen aznapra időzítve, amikor a lengyel alkotmánybíróság kulcsfontosságú döntést tervez hozni az EU-s, illetve nemzeti jog egymáshoz képesti viszonyában. A cikk új megvilágításba helyezi a múlt heti hatalmas magyar devizakötvény-kibocsátások ügyét is, mert a jelek szerint nemcsak a helyreállítási források (kb. 7 miliárd euró) első kifizetéseinek potenciális csúszása miatt ment ki hirtelen az állam a nemzetközi piacokra, hanem amiatt is, mert a 38 milliárd eurót elérő 2021-2027-es kohéziós források (vagy azok egy szűkebb része) kifizetése is csúszhat, sőt akár a 2014-2020-as kifizetésekből fennmaradt kb. 8 milliárd euró (vagy annak egy részét) kifizetése is.

Fontos és a Financial Times is hangsúlyozza, hogy egyelőre még nem született döntés a Bizottságban arról, hogy valóban visszatartják-e például a Magyarországnak járó 38 milliárd eurónyi 2021-2027-es uniós kohéziós kifizetéseket, vagy sem. Az egyik szenior forrás egyébként is azt mondta névtelenül a lapnak, hogy ezt meg sem teheti jogilag a testület (azaz nem köthetné össze az alapjogi kérdéseket a kohéziós politikai kifizetésekkel), de

ha meglépi, az szerinte vízválasztó lenne a vitákban és politikailag mérgező helyzethez vezethet.

Ha viszont mégis megteszi a Bizottság, hogy az uniós Alapjogi Chartában lefektetett jogokra hivatkozva tartja vissza a kohéziós kifizetéseket, akkor az egyik forrás szerint elképzelhető, hogy csak a kohéziós források egy szűk, célzott részénél teszi ezt meg, nem az összes pénznél.

Beszédes időzítés

Az FT-cikk időzítése abból a szempontból is üzenet értékű Lengyelország számára és az EU-források ügyében, hogy ma tervez döntést hozni a lengyel alkotmánybíróság abban az ügyben (frissítés: időközben elnapolta a döntést), hogy a nemzeti jog, vagy az EU-s jog-e az irányadó a lengyel bírósági fegyelmi kamara ügyében. Ebben az ügyben az Európai Bíróság már kimondta, hogy uniós jogot sért a kamara intézménye és meg kell azt szüntetni (amíg pedig nem szüntetik meg, akár napi 1 millió eurós bírságot kell majd fizetnie a lengyel államnak, legalábbis ezt kérte a Bizottság a Bíróságtól). A lengyel miniszterelnök szerint azonban mindez beavatkozás a lengyel belügyekbe, szuverenitást sért a bírósági ítélet, ezért állásfoglalást kért az alkotmánybíróságtól, hogy ő hogy látja a kérdést.

Bár az FT cikke nem írja le, de a Portfolio már két hónapja rámutatott, hogy az uniós alapszerződés 2. cikkében és az Alapjogi Chartában lefektetett elvek érvényesülésének mind a 2014-2020-as, mind a 2021-2027-es kohéziós pénzek brüsszeli kifizetésénél fontos szerepe van, de az FT a mai cikkében csak a 2021-2027-es pénzek kifizetésére leselkedő veszélyekről írt.

Amint felhívtuk rá a figyelmet: az Európai Parlament előtt felszólalva július 8-án Vera Jourová éppen arról beszélt, hogy az uniós szerződés második cikkében rögzített alapvető értékeknek és az uniós Alapjogi Chartának a betartását már a 2014-2020-as ciklus magyar programjainak lebonyolításánál, valamint a 2021-2027-es magyar Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok előkészítése és elfogadása során is figyelembe veszik, nemcsak utána az új programok lebonyolításánál.

Amint rögzítettük: mindez már akkor is afelé mutatott, hogy a Bizottság által kifogásolt magyar gyermekvédelmi törvény és egyéb vitás ügyek a 2014-2020-as brüsszeli kifizetéseinkre is veszélyt jelenthetnek, másrészt a 2021-2027-es uniós ciklus elindulásához nélkülözhetetlen új fejlesztési programok brüsszeli elfogadását is késleltetheti. Arra is rámutattunk, hogy az új programok elfogadásának potenciális csúszásához van már egy friss jogalap is, amire Jourová utalt is a beszédében: júniusban lépett hatályba a 2021-2027-es pénzek brüsszeli kiutalását szabályozó rendelet (CPR), amely ún. feljogosító feltételeket is megszabott ahhoz, hogy a Bizottság milyen esetekben fogadhatja el a tagállamok fejlesztési terveit és később milyen esetekben teljesítheti a kifizetéseket a tagállamok felé.

A feljogosító feltételek között vannak horizontális jellegűek (pl. uniós alapszerződés 2. cikkében rögzített jogok, illetve a diszkriminációmentesség elvárása), amelyek a pénzkifizetések széles körérének előfeltételei, és tematikus jellegűek is, amelyek egy-egy program, fejlesztési irány kapcsán szolgáltathatnak okot a programok elfogadásának, majd a pénzek kifizetésének visszatartására. Ezek miatt nem véletlen, hogy Jourová már akkoriban konkrétan azt mondta: a felzárkóztatási források tervezésének és lebonyolításának teljes időhorizontján szorosan figyelni fogják a feltételek meglétét és az Európai Szociális Alap Plusz kapcsán külön utalt is arra, hogy mennyire fontos ennél az alapnál az Alapjogi Charta teljesítése is. Utóbbi arra utal: a kifogásolt magyar törvény érvet szolgáltathat például ahhoz is, hogy a szociális, oktatási és képzési hátterű magyar programokat, amelyek mögött ESZA+ forrás lenne, ne fogadják el egyelőre.

Nagyon úgy tűnik, hogy éppen a fentiekre utalt az FT-nek Jourová, aki azt mondta, hogy minden tagállamban nagyon komolyan veszik a Chartában lefektetett jogok érvényesülését és

most előbb nyilatkoznia kell minden tagállamnak erről a kérdésről és a válaszok átvizsgálása után csak azokban a tagállamokban teljesít a Bizottság kifizetéseket, ahol megfelelően érvényesülnek az alapvető jogok.

Ilyen például az a jog is Jourová hangsúlyozása szerint, hogy a tagállami hatóságok (akik ténylegesen kiosztják a kohéziós forrásokat) semmilyen alapon ne diszkriminálják azt, hogy ki kaphat EU-forrásokat és ki nem.

A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban tájékoztató levelekben jelezte az érintett lengyel regionális hatóságoknak, amelyek ún. LMBTQ-mentes övezeteknek nyilvánították magukat, hogy felfüggesztik számukra az előző uniós ciklus forrásaihoz kapcsolódó REACT-EU pénzek kifizetését, de Jourová azt mondta a lapnak, hogy hasonlóra (felfüggesztésre) számíthatnak ezek a régiók az új EU-s pénzek vonatkozásában is.

A lengyel pénzügyminiszter azt mondta a lapnak, hogy Brüsszel bármely próbálkozása az EU-pénzek visszatartására úgyis csak visszafelé sül el, mert a lengyeleket az EU ellen hangolja, és egyébként is hiába gondolja úgy a Bizottság, hogy a lengyel kormány térdre hajol majd előttük.

A magyar kormányszóvivő azt mondta a lapnak, hogy a magyar kormány se közvetlenül, se közvetett módon nem értesült a Bizottságtól arról, hogy egy ilyen alapjogi vizsgálatot elvégeznének. Azt is mondta, hogy folyamatosan zajlik a 2021-2027-es magyar kohéziós politikai programok kidolgozása és a Bizottsággal való egyeztetése és reményének adott hangot, hogy az egyeztetések a továbbiakban is korrekt szakmai keretek között maradnak és mielőbb elfogadja azokat a Bizottság.

Forrás: portfolio.hu