Kiszivárgott: visszatartja a magyar helyreállítási terv jóváhagyását az Európai Bizottság

Több egybehangzó brüsszeli értesülés szerint az Európai Bizottság egyelőre nem adja áldását a magyar kormány által május 12-én benyújtott helyreállítási tervre, a benne foglalt 2511 milliárd forintos támogatási programra, mert további korrupcióelleni intézkedéseket, illetve a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket vár el a testület.

A Bizottságnak elvileg két hónapja van jóváhagyni a tagállamok által benyújtott terveket, és az elmúlt hetekben zsinórban jelentette be az egyes tagállamok terveinek jóváhagyását. Ezek alapján arra lehetett számítani, hogy a magyar terv jóváhagyása is belefér ebbe a két hónapos időkorlátba, ami július 12-én, jövő hétfőn jár le, de a Politico szerdai értesülései szerint ez nem valószínű.

A német DPA hírügynökség már tegnap megszellőztette a hírt, de annak kapcsán fontos tudni: nem arról van szó, hogy „visszadobta volna” a testület a magyar tervet, hanem amint az EU-Monitor részletes kedd esti beszámolója rögzíti:

kiegészítéseket várnak még a pénzek felhasználásának szabályszerűségét garantáló magyar szabály- és intézményrendszerben.

A lap úgy tudja, hogy az értékelési folyamatot elsősorban – de nem kizárólag – a helyreállítási források visszaélésektől mentes felhasználásával és ellenőrzésével összefüggő garanciák lassítják. A korrupció elleni küzdelem fokozását a korábbi magyar országspecifikus ajánlások is szorgalmazták, és a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközről (RRF) szóló rendelet a terv jóváhagyásának egyik feltételéül szabja az országspecifikus ajánlások „megfelelő figyelembevételét”. Mivel hazánk nem csatlakozott az európai ügyészséghez (EPPO), ezt Brüsszelben eleve indokoltnak tartják.

Brüsszel tehát pótlólagos garanciákat kérhet most a magyar kormánytól a terv jóváhagyásáért cserébe, és úgy tűnik, hogy ezek meglététől függ a továbblépés a folyamatban. A lap megemlíti, hogy a pótlólagos garanciák akár összefügghetnek a minap kirobbant magyar gyermekvédelmi törvény körüli vitákkal is, mindenesetre zajlanak még az egyeztetések a magyar kormány és a bizottsági stáb között.

Éppen ezt erősítette meg szerdán kora délután a Népszava brüsszeli tudósítója is, aki Vera Jourová jogállamiságért felelős uniós biztostól azt hallotta:

nem fagyasztották be a tárgyalásokat a magyar RRF-tervről, hanem továbba is zajlanak az egyeztetések.

A Politico értesülései szerint az országspeficikus ajánlásokban rögzített elvárásoknak kell megfelelni a magyar tervnek is, és itt lát hiányosságokat a Bizottság, ezért nem adja egyelőre áldását a magyar tervre. A lap az országspecifikus ajánlások között rögzített konkrét elvárások közül kettőt említ, amit egyelőre nem teljesít a magyar terv és ezért nem bólintott még rá a Bizottság:

  1. Egyrészt a helyreállítási tervről szóló keret elvárja, hogy minden tagállam kiépítsen és működtessen egy olyan nyomonkövetési rendszert, amely az „összeférhetetlenség, a korrupció és a csalás ellen” hathatós és így a kettős finanszírozást ki tudja szűrni.
  2. Másrészt azt is kérik a magyar kormánytól, hogy erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között „az ügyészi erőfeszítések fokozásával és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javításával, valamint erősítse a bírói függetlenséget.”

Ahogy az EU-Monitor vázolta: ha a magyar kormány a következő napokban tud olyan javaslatokat tenni, amelyek elfogadhatók a Bizottság számára, akkor még jóváhagyhatja a következő egy-két hétben a tervet és akkor a tagállamokat tömörítő pénzügyi előkészítő testület (EFC) július 26-i ülésére bekerülhet szavazásra a magyar terv. Ellenkező esetben viszont félő, hogy a magyar tervről szóló bizottsági jóváhagyás akár szeptemberre csúszik és emiatt az EFC sem tud róla július-augusztusban dönteni, így a 13%-os előleg, 326 milliárd forint, kifizetése is későbbre csúszik.

A fentivel kapcsolatosan szintén lényeges hír, hogy Brüsszelben az EP plenáris ülésén Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt jelezte: nem feltétlenül várja meg a testület az Európai Bíróság jogállamisági eljárással kapcsolatos ítéletét (amelyben a meghallgatást októberre tűzte ki a Bíróság), hanem már ősszel megtehetik az első lépéseket, amelyek a jogállamisági eljárás megindításához vezethetnek majd, de nemcsak Magyarország, hanem több másik tagállam felé is várható ilyen bizottsági figyelmeztető levél kiküldése:

Varga Judit igazságügyi miniszter még kedd este közölte észrevételeit a német DPA hírügynökség hírével kapcsolatban. Ebben leszögezte: Brüsszel nem dobta vissza Magyarország helyreállítási tervét, jelenleg is konstruktív párbeszédet folytat a kormány az Európai Bizottsággal. "Az viszont igaz, hogy a Bizottság a gyermekvédelmi törvény elfogadása után új igényeket fogalmazott meg! Ezek az igények nyilvánvalóan összefüggnek a gyermekvédelmi szabályozással" - írta a tárcavezető.

Kapcsolódó informáci :Varga Judit Facebook oldala

Forrás: Portfolio