Tíz éve nem volt példa arra, ami ma jöhet

inflacio 00

A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) – ha beváltja, amit az elmúlt hetekben kommunikált – várhatóan megemeli a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjét. Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint 0,9 százalékra emelkedhet az irányadó ráta, és valószínűleg ezzel az idén még nem lesz vége. Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy olyan folyamatokkal néz szembe a jegybank, amikre az égvilágon semmilyen ráhatása nincs.

Ha nem is az első fecske volt, de a legmarkánsabban és legkonkrétabban – mihez képest, persze – Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt először nyíltan a monetáris politikai fordulatról, amikor május közepén belengette az alapkamat emelését – amire egyébként a forint öt hónapja nem látott szintre erősödött.

Maga a nyilatkozat egyébként akkor még nem is tűnt annyira erősnek: „Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni” – mondta akkor Virág Barnabás a Reuters hírügynökségnek. Erre később elemzők is ráerősítettek, majd maga Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt, aki egy konferencián azt mondta, hogy

a növekvő inflációt a jegybanknak kötelessége letörni.

Az MNB elnöke előrevetítette, hogy proaktív lesz a monetáris tanács a júniusi ülésén, ezzel is erősítve a kamatemeléssel kapcsolatos várakozásokat. Úgy fogalmazott, hogy „a gazdaság teljesítménye ezt elbírja”.

A monetáris fordulat belengetése alaposan megtolta a forint árfolyamát, de mit hozhat még a június?

Az infláció miatt főhet is a feje a jegybanknak, hiszen április után májusban is 5 százalék felett volt a drágulás üteme, ami az unióban ráadásul a legmagasabb volt.

inflacio 02 

A jegybankelnök egy hétfőn megjelent cikkében egyébként arról írt, hogy

újraindítás helyett az inflációra fókuszáló költségvetésre lenne szükség.

Azt, hogy az Országgyűlés a jövő évi költségvetést 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal fogadta el, hibás döntésnek tartja, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.

Kamatemelésre várva

Az elemzői konszenzus is az, hogy az infláció emelkedő trendje miatt monetáris szigorítás, az alapkamat emelése jöhet. A monetáris tanács legutóbbi, májusi ülésén nem módosította a jegybanki alapkamat 0,6 százalékos szintjét, és a kamatfolyosó sem változott. Legutóbb tavaly júliusban változott az alapkamat szintje, akkor 15 bázisponttal csökkent. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,9 százalékon.

inflacio 03

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kamatemelésre számít – ahogy az egyhetes betéti kamat emelésére egyaránt: egységesen 0,9-0,9 százalékos szinteket vár.

Az Indexnek elmondta, hogy egyelőre még kérdéses, mi lesz a kamatpályával a későbbiekben, hogy lesz-e még idén újabb kamatemelés. Ez szerinte a délutáni jegybanki közleményből derülhet ki. Ha megvan, hogy milyen feltételek mentén jöhetnek az újabb emelések, akkor az talán elegendő lesz ahhoz, hogy az infláció konszolidálódjon. Mindenesetre az elemző szerint nem a keddi kamatemelés lesz idén az utolsó.

Stabilizálni kell a forintot

„Ebben a helyzetben, amikor rengeteg felfelé mutató inflációs tényező van, és ezekből nagyon sokra a jegybank nem is tud az eszközeivel hatni, most az lenne szerintem a célszerű, hogy a forintot egy erősebb szinten stabilizálják a magasabb kamatszinttel” – fogalmazott portálunknak Nyeste Orsolya. Hozzátette, ezzel talán sikerülne megfékezni az ipari termékek drágulását.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén 0,9 százalékos alapkamatra számít – azaz 30 bázispontos emelésre –, de szerinte az sem kizárt, hogy 1 százalékra emelkedjen az irányadó ráta. Szerinte

fundamentális okai nincsenek, hogy ennél nagyobb mértékben emelkedjen az alapkamat szintje, mert egyelőre még nem realizálódtak azok a kockázatok, amelyek felfelé hajtanák az inflációt.

Ha ezek bekövetkeznének, akkor szerinte újabb emelések jöhetnek, és akár 1,5 százalékra is felmehet az alapkamat az év végére.

Dohányárak, benzinárak

inflacio 04

Áprilisban és májusban is 5 százalék felett volt az infláció, de Suppan szerint ebben még nem voltak benne markánsan azok a tényezők, amelyek miatt most emelni kell. „Az áprilisi és a májusi magas inflációban döntően a dohánytermékek árának a növekedése önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt – ha ezzel nem számolunk, akkor csak 3,9 százalék lett volna, ha nincs jövedékiadó-emelés” – mondta az Indexnek az elemző. Ez tehát egyszeri hatás, ami jövőre „kiesik” majd az inflációval, 12 hónap múlva ez ugyanennyivel húzza majd vissza – hacsak nem lesz újabb adóemelés a dohánytermékeknél.

Hasonló a helyzet a benzináraknál is, ahol bázishatások vannak jelen: tavaly áprilisban drasztikusan csökkentek az árak a töltőállomásokon – amikor mindenki otthon volt, senki nem ment sehová.

Eddig ezekkel nincsen gond, ezek felett áttekinthetne az MNB. A gondok most kezdődnek, a nyitással és azzal, amit ez magával hoz

– hangsúlyozta Suppan Gergely. Mindenhol „felrobbantak” a nyersanyagárak, aminek óriási inflációs kockázata van: a kukoricaáraktól a réz árán át egészen a műanyagárakig szinten mindenhol – sorolta az elemző. Ezek az áremelkedések pedig továbbgyűrűznek a gazdaság szinte minden szegletébe.

Preventív kamatemelés?

„Az előttünk álló időszak lesz a rázós.” Itt az elemző szerint a legnagyobb kérdés az, hogy azok a várakozások, amelyek szerint a nyáron mérséklődhet az infláció, valóban bekövetkeznek-e. És Suppan szerint emiatt kell kvázi preventíven, proaktívan lépnie a jegybanknak, és elővigyázatosságból kamatot emelnie.

Például a fogyasztói árindexet a faanyagárak csak olyan szempontból érintik, hogy azok beépülnek a bútorok árába – aminek ugyan nagy súlya nincs a fogyasztói kosárban, de azért átgyűrűzik a hatása. Sokkal nagyobb gond szerinte a takarmányárak emelkedése, amelyek már például a sertéshús, baromfihús, tojás vagy a tej árában éreztetik majd hatásukat. Itt globális folyamatok mozgatják az inflációt, amire a jegybanknak nagy hatása nincsen – a brazíliai szárazságtól a kínai takarmányfelvásárlásokon át egészen odáig, hogy az üzemanyagokba már több bioetanolt kell keverni.

Az MNB nem egy indán varázsló, hogy esőt fakasszon Brazíliában, ha ott szárazság van

– fogalmazott Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a jegybank keze meg van kötve, hiszen itt nem magyarországi folyamatok miatt drágulnak a takarmányok vagy a nyersanyagok, hanem Kína és Brazília miatt. Ez ellen pedig csak egyet tehet az MNB: ha a forint erősítésével tompítja ezeket a hatásokat, mást nem tud tenni.

Forrás: index.hu