Akkora béremelés jöhet Magyarországon, amit mindenki megemleget

bbbbbb

Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.

Könnyen lehet, hogy nem kell megtennie sem a munkavállalói, sem a munkáltatói szférának a jövő évre szóló béremelési javaslatait, mert úgy néz ki, hogy megteszi ezt a kormány. Sokaknak csillant fel ugyanis a szeme akkor, amikor meghallotta, hogy akár 200 ezer forint is lehet a minimálbér. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is tisztázatlan: már jövőre, vagy "csak" 2023-ban éri el ezt a szintet a legkisebb bér? Ha már 2022-ben, akkor bizony közel 20%-kal emelkedne a legkisebb bér, ami első pillantásra nagy örömöt okozna a háztartásoknál és komoly fejfájást a vállalkozásoknál.

A minimálbér emelését ugyanis valakinek ki kell fizetnie. Ezt részben megteheti az állam azzal, hogy csökkenti az adóterheket, de az biztos, hogy a vállalatoknak is hozzá kell tenni a maguk részét. Sőt, minden bizonnyal a béremelés nagyobb részét nekik kell kitermelniük. Mindez a magyarországi multinacionális vállalatoknak nem jelent problémát. Ők egyébként sem a minimálbért vagy a garantált bérminimumot fizetik a munkavállalóknak, hiszen a termelékenységük nagyjából háromszor akkora, mint a magyar vállalkozásoké. A minimálbér jelentősebb mértékű emelése még a nagyobb magyar tulajdonú vállalatokat sem hozza nehéz helyzetbe: nekik ugyan már általánosságban alacsonyabb a termelékenységük és kisebb a tőkeerejük, mint a multiknak, de az ő működésüket sem roppantja meg a nagy béremelés.

Az egyetlen kör, amelynek fáj a minimálbér jelentős emelése, az nem más, mint a kisebb, magyar tulajdonú vállalkozásoké.

A kis magyar cégek ugyanis mérethatékonysági problémákkal küzdenek és kevésbé jellemző rájuk, hogy fejlett technológiát alkalmaznának, tőkeszegénységük okán. Az alacsony termelékenység pedig determinálja az alacsonyabb béreket is a kkv-szektorban. A mérethatékonysági kérdés egy jó példája a külföldi kiskerláncok és a magyar cégek közötti különbség. Utóbbiak ugyanis már a válság előtt sem bírták a bérversenyt, sőt, még a minimálbér hatósági emelése is https://www.portfolio.hu/gazdasag/20180125/es-akkor-most-van-az-hogy-bedolhetnek-a-kisebb-magyar-cegek-274673">gondot jelentett egy részüknek. És ez még a koronavírusválság időszaka előtt volt. Azóta annyit változott a helyzet, hogy sok cég nehezebb helyzetbe kerülhetett a vírusválság során, aminek két következménye lehet: ha fent akarják tartani a működést, akkor a feketegazdaság felé mozdulnak el, ha ezt nem vállalják, akkor leépítenek vagy bezárják a boltot. És így jutunk el oda, hogy egyre kevesebb településnek lesz például saját kisboltja – ami egyébként jelenleg is csökkenő trendet mutat –, és növekedhet a munkanélküliség ott, ahol már most is magas.

Nemcsak a települések mérete fontos, hanem az is, hogy az országon belül továbbra is meghatározó a kelet-nyugati szakadék. Nyugat-Magyarországon, Budapesten, vagy például a Balaton parti vendéglősnek bizonyára nem fog gondot okozni, ha nagyobb lesz a minimálbér. (Utóbbi maximum kevesebbet fizet zsebbe.)

A béremelés okozta probléma inkább Nógrádban, Békésben, vagy például Szabolcs-Szatmár-Beregben jelentkezik majd. Észak- és Kelet-Magyarországon ugyanis még ma is 10%-os a munkanélküliség (közfoglalkoztatási programokkal is), hiszen még ma is gyenge a gazdaságuk. Ezek a régiók azok, ahol gondot jelenthet a béremelés, és leginkább itt lehet jellemző válasz a leépítés, ha a cég nem tudja kigazdálkodni a megemelt bért. Sokan úgy vélik, hogy a munkaerőhiány miatt nem is biztos, hogy baj, ha azok a cégek kiárazódnak, amelyek nem tudnak magasabb bért fizetni, hiszen ez a gazdasági átalakulás ára, hogy a jobban működő és így több bért is fizetni képes vállalat felszívja a versenyből kiesők erőforrásait. Ezt a folyamatot azonban az életben sok tényező nehezíti. Magyarország munkanélküliségi térképét és a nagyon alacsony mobilitást figyelembe véve könnyen rájöhetünk, hogy a kiárazódás a falvakban és/vagy alacsony fejlettségű megyékben még munkaerőhiányos környezetben is tartósan munkanélkülivé váló embereket teremt.

A lényeg, hogy a kötelező béremelést mindenkinek ki kell gazdálkodni: legyen akár alacsony termelékenységű kkv vagy tőkeerős nagyvállalat, legyen az ország legfejlettebbnek számító fővárosi régiójában vagy Kelet-Magyarországon, tevékenykedjen az alacsony hozzáadott értékű bányászatban, mezőgazdaságban vagy éppen az IT-szektorban. Ahogy láttuk is, nem mindenkinek jelent ugyanakkora terhet: valakinek óriásit, valakinek (közvetlenül) szinte semekkorát sem.

A minimálbér emelése viszont nemcsak azokra van hatással, akik a legkisebb bért keresik, hanem közvetetten szinte minden munkavállalóra és munkáltatóra. Ha a legkisebb bérek emelkednek, akkor a bértorlódás elkerülése végett a bérskála magasabb tartományaiban is növekednek a fizetéseknek. Jóllehet, az elmúlt években a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány miatt is kellett emelni a legtöbb szektorban. És habár az elmúlt hetekben a minimálbér került a figyelem középpontjába, ettől nem független a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) sem. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy a szakképzettséget igénylő munkáknál nem nő hasonlóan gyorsan a kereset, mint a képzettséget nem igénylőknél. Ha a minimálbéreseket és a bérminimumosokat együtt vizsgáljuk, akkor sokkal több embert érint a legkisebb bérek emelése.

De milyen általános gazdasági környezetben is valósulna meg a jelentős, 20%-os minimálbéremelés? Olyanban, ahol a GDP érdemben növekszik, az alapvető bérfolyamatok kedvezőek, miközben az infláció csúcsokat döntöget. A hazai pénzromlás rekorder az Európai Unióban, ami miatt a Magyar Nemzeti Banknak meg kell kezdenie a kamatok emelését. Nos, ilyenkor érdemes ébernek lenni, nemcsak a monetáris döntéshozóknak, hanem a fiskális politikának is, hiszen könnyen magas szinten stabilizálódhat az áremelkedés üteme az expanzió miatt. (Ennek még a 20%-os béremelés nélkül is érdemi kockázata van.) A cégeknek pedig valahonnan ki kell gazdálkodni a béremelést, és habár a kilábalással párhuzamosan az árbevételük nő, a legtöbbüknek nem kétszámjegyű mértékben, így mit tudnak tenni, ha egyébként is növekvő kereslettel találkoznak? Megemelik az árakat.

A gyors béremelés és az inflációs várakozások emelkedése pedig kialakíthatja az ár-bér spirált.

Ha ez így lesz, akkor a nagy béremelés és az infláció elszaladása utáni időszakban sem kell majd gondolkodniuk sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal képviselőinek, hogy milyen béremelést tudnának elképzelni, hiszen ismét a kormánynak kell közbelépni. A munkavállalók a magas infláció miatt nyilvánvaló, hogy még a korábbinál is nagyobb emelést szeretnének. Ezeknek a várakozásoknak az elszaladását pedig a monetáris hatósággal karöltve ismét a kormánynak kell letörnie – ahogy részben ő maga indíthatja is el azokat –, mégpedig úgy, hogy megmondja az üzleti élet szereplőinek: most egy ideig nem igazán nő a reál-minimálbér. De a kamatok azért egy kicsit magasabbak lesznek, hogy süllyedjen az infláció.

A munkapiac a koronavírus-válság után hamar a 2019-ben látott feszítettség állapotába kerülhet, vagyis a munkaerőhiány önmagában is felfelé tolhatja a béreket. Már a válság előtt a legtöbbeknek egyértelmű volt, hogy

  • a gyors központi béremelkedési ütem nem fenntartható (főleg a magyar kkv-k körében és egyes szektorokban),
  • azóta pedig Magyarországon és az egész világon fellángoltak a hosszú ideje nem látott inflációs aggodalmak,

így különösen indokolt lehet az óvatosság, amikor a legkisebb bérek emelésének a mértékéről megszületik a döntés.

Forrás: Portfolio