Kevesebb kerül a fogyasztó kosarába

kevesebb

Egy év távlatában 5,1 százalékos áremelkedésről számolt be áprilisi gyorsjelentésében a KSH.

Egy év távlatában 5,1 százalékos áremelkedésről számolt be áprilisi gyorsjelentésében a KSH.

Számottevő, 6,9 százalékos árcsökkenést a sertéshús árában tapasztaltak, de némiképp – 1,6 és 1,2 százaléknyi mértékben – a párizsiért, a kolbászért és a sajtért kellett kevesebbet fizetni.

A szeszes italok és dohányáruk ára viszont átlagon felül, 12,2 százalékkal emelkedett, ebből a dohányáruké – főként a termékkört érintő áprilisi jövedékiadó-emelkedés következtében – 20,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagokért most 39,2 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Az éves áremelkedésből nem maradtak ki a tartós fogyasztási cikkek sem, amelyek átlagosan 3,4 százalékkal kerülnek most többe. Ezen belül az új személygépkocsik ára 10,4, a konyhai és egyéb bútoroké 5,5 százalékkal növekedett.

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve egy év alatt átlagosan 3,6, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,4 százalékkal emelkedtek a KSH gyorsjelentése szerint.

Egy hónap alatt

A 2021. márciusi adatokhoz képest is tovább emelkedtek a fogyasztói árak, átlagosan 0,8 százalékkal. Az élelmiszerek 1,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen – 3,9, a sertéshús 3,7, a büféáruk 2,3, a száraztészta 1,8, a baromfihús 1,6, a rizs 1,2 százalékkal kerül többe, némi csökkenést a vaj és vajkrém, valamint a tej árában tapasztaltak. A ruházkodási cikkekért 3,0, a szeszes italokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte. A járműüzemanyagok ára áprilisban 1,2 százalékkal mérséklődött.

Más módszer szerint

A KSH az európai gyakorlatot figyelembe véve áprilistól módosította a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét. A jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához, miután e termékkör árát az utóbbi években jelentősen befolyásolta a jövedéki adó mértékének rendszeres, éven belüli többszöri, európai uniós jogszabály által előírt változtatása – indokolta a döntést a KSH.

A maginfláció egyébként az árszínvonal-változás középtávú változásainak egyik legfontosabb mutatószáma. Elsődleges célja, hogy kiszűrje a fogyasztóiár-indexből az olyan, egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Korábban a KSH a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a járműüzemanyagokat, a tb által támogatott gyógyszereket, valamint a hatósági áras szolgáltatásokat hagyta ki a fogyasztóiár-indexből a maginfláció számítása során.

A KSH gyorsjelentését követően a Magyar Nemzeti Bank is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése a korábbi hónapokhoz képest számottevő, közel tíz éven át tartó viszonylag alacsony érték után ismét megközelítette a 2007- es szintet.

Értékelésük szerint 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1 százalék volt, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az árnövekedés 1,4 százalékponttal, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal emelkedett. A növekedést döntően az üzemanyagok áremelkedése okozta. Értékelésükben megjegyezték: a lakossági inflációs folyamatokat továbbra is a szokottnál nagyobb változékonyság jellemzi.

Forrás: Boon