A jövő évtized legégetőbb problémája a vízben úszó mikroműanyag

viz

Ahogy az emberi test jelentős részét a víz teszi ki, úgy a Föld felszínének is háromnegyed részét  víz borítja. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek azonban csak 3 százaléka édesvíz, vagyis csupán ennyi az, ami emberiség számára fogyasztható. Ez a 3 százalék a felszíni és felszín alatti vizek összessége, ennek is jelentős része a sarki jégtakaróban található. Így valójában csupán 0,5 százalék az, ami rendelkezésre áll.

Becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben hasznosítják a rétegvíz-tartalékokat, ami a talajvíz szintjének csökkenésével jár. Valamint egyre gyakrabban mérsékelik a vízhiányt a szennyezett felszíni vizek tisztításával.

Magyarország felszíni vízkészletének több mint 90 %-a külföldről származik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni. Ennek ellenére a vízkészleteink képesek fedezni az ország vízigényét. Viszont problémát jelent, hogy a Tisza mentén nagyobb igény mutatkozik a vízre, mint amennyi rendelkezésre áll.

Annak ellenére, hogy a víz a földi élet alapja és globálisan ilyen csekély mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre, elég mostohán bánunk a tartalékokkal.

A szemmel is jól látható műanyagszeméten túl mikroműanyagok tonnáival terheljük a vizeinket.

A Greenpeace egy korábbi beszámolójából kiderül, hogy hiába szabályozzuk Európában az ipar kibocsátását, a fogyasztásunk révén Ázsia folyóit szennyezik a ruháinkat, cipőinket és táskáinkat előállító cégek. Ezen kívül a fel nem számolt régi szennyezések, elhagyott ipartelepek kemikáliái szivárognak a talajba, nem beszélve a mezőgazdaság által használt vegyszerekről és rovarirtó szerekről.

Szinte hetente hallani újabb vízszennyezésről, rozsdás atomtengeralattjárókról, tengerbe ömlött olajról, tilosban járó üzemről, ami a patakba engedi a vegyszereket, a Csendes-óceánban úszó szemétszigetről és még sorolhatnánk. Sajnos Magyarország is szennyezi a világ vízkészletét. A Duna évente 1500 tonna műanyaghulladékot visz le a Fekete-tengerbe. Ezen kívül a mezőgazdaság által használt növényvédő szerek és a nagyüzemi állattartás által használt antibiotikumok is beszivárognak a talajvízbe.

A Levegő Munkacsoport 10 évvel ezelőtti vizsgálata nyomokban gyomirtót mutatott ki a fővárosi csapvízben. És bár kémiai értelemben vett tiszta víz a természetben nem fordul elő, a kálium, a nátrium, a magnézium, a kalcium, a vas, a fluor és a többi mikroelem mellett semmi keresnivalója nem lenne sem a mikroműanyagoknak, sem a gyomirtóknak, sem pedig az ipar által a folyókba és tengerekbe juttatott kemikáliáknak.

Aki tiszta vizet szeretne fogyasztani és nem bízik a csapvízben, több lehetőség közül választhat:

  • palackozott vizet vásárol – ez a legrosszabb megoldás, hiszen a PET palackok környezetszennyezők, csak egy részük kerül vissza a körforgásba és az sem mindegy, hogy a bennük tárolt vizet milyen körülmények között szállítják, milyen környezeti hatásoknak van kitéve.
  • vízszűrő kancsót vásárol – a kancsók szűrője sok káros anyagot kiszűr, de nem mindet, például nem birkózik meg a vízben oldott hormonokkal. Szűrőjüket havonta cserélni kell és a műanyagtokba ágyazott anyag nem gyűjthető szelektíven, ezáltal káros a környezetre.
  • víztisztítót használ – egyre inkább terjednek a csapra vagy a lakás vezetékrendszerére csatlakoztatható házi víztisztítók. Ezekben általában fél-egyévente kell cserélni a szűrőt, tehát a házi eszközök közül ez a leginkább környezet- és pénztárcabarát megoldás.

A következő évtizedek legégetőbb problémája a vízben úszó mikroműanyag lesz. A Dunában és a budapesti csapvízben már kimutatható a szennyezés – állítja a Greenpeace. Kérésükre egy évvel ezelőtt egy észak-budai és egy csepeli intézményben vettek 1500 liter, vagyis másfél köbméter vizet. Az egyikben 7, a másikban 10 műanyagrészecskét mutattak ki. Több szervezet és politikai párt is azért kampányol, hogy vezessék ki az egyszer használatos műanyagokat a kereskedelmi forgalomból és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket hozzák vissza. Hiszen az évtizedekkel ezelőtt már működött.

Készült az Ökopolisz Alapítvány támogatásával.

 

Forrás: Borsod24