Íme, a legfrissebb információk, hogy hogyan indulhat az új EU-pályázati ciklus

ime00

Bár még a 2014-2020-as EU-pályázati ciklus terhére is jelennek meg pályázatok, a hangsúly mégis egyre inkább áttolódik a 2021-2027-es időszak keretében meghirdetésre kerülőfelhívásokra és kezdenek kirajzolódni a várható főbb irányok is. Ezekről és a vállalkozások felkészülését célzó feladatokról kérdeztük Takács Jenőt, az MKB Consulting Zrt. értékesítési igazgatóját.

Dömpingszerűség és szakaszos nyitás

Az első fontos változás – mint fogalmazott –, hogy

az új uniós gazdaságfejlesztési pályázatok meghirdetése 2021 első felében dömpingszerű lesz, egyúttal ütemezetté válik a pályázatok megnyitása.

Ez azt jelenti, hogy 2021-2022-ben összesen mintegy 2000 milliárd forintnyi felhívás várható a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) utódának számító operatív program keretében. A szakember rámutatott továbbá, hogy a karácsony körül társadalmi egyeztetésre kitett felhívási tervekből már jól látszott, hogy néhány igen nagy keretösszegű pályázat is várható a következő hónapokban.

Az „orrnehéz” pályázati meghirdetés mellett a szakaszos megnyitás azt is jelenti, hogy például egy 200 milliárd forintos keretösszegű pályázatnál az első megnyitási időablak során, csak annak egy részére lehet pályázni, így egy erőteljes túligénylés mellett sem lehet a pályázat indulásakor kimeríteni a keret. Mindez azzal az előnnyel jár, hogy a vállalkozók előre tudják, hogy például negyed- vagy fél-évente mikor, milyen részkerettel nyílik majd újra a kiírás, ami a felkészülést és a tudatos tervezést jobban szolgálja - hangsúlyozta Takács Jenő.

Azt is hozzátette, hogy az elnyújtott pályázási lehetőség az építőipari árfelhajtó tényezőt is korlátozza, illetve az egyes pályázati szakaszokra érkező kevesebb támogatási igény a beadott kérelmek gyorsabb elbírálását is lehetővé teszi.

A K+F mellé felzárkózik a digitalizáció, mint kulcstéma

Nyilván az egyes pályázatokból tudnak majd forrásokhoz jutni a cégek, de fontos a nagyobb képet, az új hétéves ciklus hangsúlyos pontjait is megérteni. Ennek kapcsán Takács Jenő többek között azt emelte ki, hogy

az innováció továbbra is hangsúlyos témakör marad, viszont előtérbe kerül a digitalizáció, a szervezetek digitális transzformációja is.

Ezt jelzi, hogy új önálló Operatív Programmá vált a Digitális Megújulás Operatív Program (DMOP), amely komplex digitalizációs fejlesztési lehetőségek megvalósítására ad lehetőséget.

Meglátása szerint olyan pályázati irányokra is érdemes gondolni, mint a digitális eszközökkel és megoldásokkal való minél jobb ellátottság, illetve arra, hogy a járvány időszakában igencsak felértékelődött távmunkákat támogató szoftverek terjedése és ilyen megoldások pályázására is lesz lehetőség.

A szakértő egyébként az elmúlt hónapok kijárási korlátozásai mellett azt tapasztalta, hogy egyértelmű a nyitottság a hazai cégekben az ilyen fejlesztések megvalósítására. Sőt

az elmúlt hónapok nehézségei ellenére egyáltalán nem lankadt az ügyfélkörükben a pályázási és beruházási kedv.

Jelzése szerint a legnépszerűbbek természetesen még mindig az eszközbeszerzési, ingatlan beruházási projektek, de egyre többen nyitnak a digitális fejlesztések irányába.

Elmondása szerint a hazai vállalkozások ennek kapcsán először azokat a megoldásokat keresik, melyek az ügyfelek kiszolgálása, az értékesítés vagy a költségek csökkentése kapcsán kínálnak gyors megoldásokat. Továbbá azt is tapasztalta, hogy az elektronikus tájékoztatás, vagy a szerződéskötés elősegítésére is egyre többen keresik a már elérhető megoldásokat, amelyek a cégek hatékonyságát tovább javítják.

Ne csak az EU-s forrásokra figyeljünk

Takács Jenő arra hívta fel a figyelmet: várhatóan fontos jellemzője lesz az új EU-s ciklusnak, hogy

valami mindig nyitva lesz.

Ezzel arra utalt, hogy például vagy az új Operatív Programban lesz kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat nyitva, de ott lesznek a magyar kiírású NKFIH-pályázatok is. Érdemes tehát párhuzamosan figyelni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által magyar forrásból meghirdetett kiírásokra is, mert ezek együtt alkotnak egy komplex finanszírozási csomagot az új ciklusban.

Példaként említette a tavaly nagy sikert aratott piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázatot, melynek kiírása idén is várható. Az NKFIH kiszámítható éves pályázati menetrendre törekszik annak érdekében, hogy a cégek tervezni tudják a fejlesztéseikhez illeszkedő támogatási igényléseket.

Kiemelten fontos az előre látható pályázati menetrend

A szakember azt is kiemelte, hogy a magyar kiírású pályázatokban távolról sem csak a KFI-célokra vannak források, hiszen az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kapcsolódó háttérintézmények számos jó pályázati konstrukciót írtak ki tavaly beruházás-ösztönzés, külpiacra lépés támogatására. Hangsúlyozta: nagyon kedvezőek a tapasztalatai ezekkel a pályázatokkal, mert egyszerű, gyorsan elbírálható támogatásokról van szó”.
Kapcsolódó cikkünk
2021. 03. 03.
Fontos lépéseket teszünk a magyar cégek exportjának növeléséért a válság alatt is

Takács Jenő úgy látja, hogy

szükség lenne azokat az ágazatokat, melyek nemzetgazdasági szerepe a koronavírus miatt megnőtt, külön támogatási programokkal segíteni

és bizakodásának adott hangot, hogy a 2020-ban megismert hazai pályázati források idén is elérhetőek lesznek. Egyúttal úgy látja, hogy szükség lenne olyan kiírásokra is, amelyeken kereskedő-szolgáltató cégek is indulhatnának.

Azt hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb a cégek számára, azaz ha van tervezhető éven belüli menetrend, hogy mikor, milyen uniós, vagy magyar pályázati forrás fog megjelenni, akkor a cégek jobban fel tudnak készülni. A projektötleteiket alaposabban ki tudják dolgozni, így összességében a pályázati kereslet is eloszlana, és mindez a bírálati időket is rövidítené.
Fontos változások a pályázati rendszerben

A fenti négy téma kiemelése után Takács Jenő összegzésként rámutatott még néhány lényeges jellemzőre a most induló uniós ciklusban. Az egyik fontos változás, hogy

a hazai pályázatok igyekeznek kiegyensúlyozni az uniós támogatások gyengeségeit, melynek egyik formája, hogy a Közép-Magyarországi régióban – mely térség az uniós támogatások kapcsán mostohagyerek - is elérhetővé tesznek forrásokat.

Ez azt jelenti, hogy Budapest és Pest megye regionális szétválasztásával a megye immár támogathatóvá válik számos uniós pályázati kiírásnál, ez pedig változásokat fog hozni abban, hogy eddig a főváros környéki térség forrásszűkével küzdött.

Arra a kérdésre, hogy a várható pályázati változásokra hogyan tudnak a kisebb és nagyobb cégek jól felkészülni, azt emelte ki:

érdemes egy „kívánság listát” írniuk.

Ebben összesíthetik, hogy kedvező körülmények között például szívesen vennének két targoncát, bővítenék a raktárukat, vagy küldenének el három embert angol nyelvi tanfolyamra, amely költségeket majd párosítani lehet a hamarosan megjelenő felhívások elszámolható költségeivel. A nagyobb vállalkozásoknak pedig érdemes tematizált tervek mentén összegyűjteniük a fejlesztéseiket. Ilyen téma csoport lehet az innováció és technológia fejlesztés, vagy a digitalizációs, esetleg a tervezett energetikai, energiahatékonysági fejlesztések – tette hozzá.

Végül arról is beszélt, hogy bízik benne, hogy az uniós pályázatok elszámolásának eljárásrendje is egyszerűsödik és mindez nemcsak ígéret marad. Hiszen mindez nemcsak az adott vállalkozás és a munkavállalóinak az érdeke, hanem a gyorsabban megvalósuló beruházások hamarabb fognak adóforintokat is eredményezni az állam számára.

Forrás: portfolio.hu