Sárospatak: Szent Erzsébet szentté avatásának ünnepén

 

szenterzso

A XI-XII. században a magyar királyok és királynék élete még nem kötődött egyetlen helyhez. Az ország különböző részen fekvő birtokaikat udvartartásukkal évről évre végiglátogatták. Középkori írónk Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát szerint Árpád-házi Szent Erzsébet Patakon született 1207-ben II. András király és Gertrúd királyné leányaként.

A kor szokása szerint szüleik fiatalon döntöttek gyermekeik sorsáról. A 4 éves Erzsébet, a „kis menyasszony” gazdag hozománnyal került Türingiába, a wartburgi várba, leendője, az őrgróf családjához. Jegyese halála után, annak öccséhez ment feleségül 1221-ben.
A keresztény uralkodónő egyházi ideálja fogalmazódott meg Erzsébet vallásosságában. 1225-ben a nagy ínség idején a wartburgi vár kamráiból gabonát osztott, így segített az éhezőkön. Férje, Lajos a Szentföldre tartva 1227-ben járvány áldozata lett. A 20 esztendős Erzsébet három gyermekkel maradt özvegyen.

A szeretet és a szegénység útját választotta. Kórházat alapított, ahol maga ápolta a betegeket. Erzsébet a ferencesek harmadrendjében találta meg helyét Marburgban. Ez a rend a Jézust követni vágyó, szegénységet fogadónők számára jött létre.

1231. november 16-áról 17-re virradó hajnalon hunyt el. Halának hírére zarándokok indultak ravatalához. Több csodatételt tulajdonítottak neki. Halála után négy évvel, 1234. május 26-án IX. Gergely pápa kihirdette szentté avatását. Ünnepét 1670-ben vették fel a római naptárba (november 19.). 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. Magyarországon megmaradt az eredeti, november 19-i dátum.

Dr. Tamás Edit

 Forrás: sarospatak.hu