Kommentostrom alatt a sátoraljaújhelyi vár

varujhely

Megoszlanak a vélemények a romok fölé tervezett fémkilátóról.

Éppen 13 éve zajlik a sátoraljaújhelyi vár feltárása. A több évtizeden keresztül a föld alatt pihenő romokat Ringer István régész, a városban működő Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója irányításával találták meg és tárták fel a helyi önkormányzat kezdeményezésére és javarészt támogatásával.

A napokban napvilágot látott a romok turisztikai hasznosításának terve, amely egy nagyobb pályázati projekt részeként turisztikai célú fejlesztést ígér. A romok fölé tervezett panoráma-kilátósétány azonban nem nyerte el mindenki tetszését. Az internetes fórumokon több kritikával illették az elképzelést.

Kritika és támogatás

Ringer István ezzel kapcsolatban elmondta: számítani lehetett arra, hogy amikor publikálják ezeket az elképzeléseket, az nagyon megosztó lesz, mivel érzésük szerint egy járatlan útra léptek, de legalábbis nagyon kevés hasonló megoldás található Magyarországon. Az viszont meglepte őket, hogy az első véleményformálók egyöntetűen elutasították az elképzelést.

A múzeumigazgató hozzátette: a véleménycunami egy ideig ugyan egy irányba tolódott, de az utóbbi időszakban már egyre többen nyilvánultak meg azok is a különböző közösségi oldalakon, fórumokon, akik számára teljesen elfogadható a várromok és a panorámakilátó sajátos építészeti egysége. A régész aláhúzta: nem olyan vitát szeretnének a kérdésben, amely során bárkit is meg szeretnének győzni, vagy ráerőltetni az elképzelést másokra. A kritikákat megfogalmazók jelentős része bántatlanul hagyná a romokat, illetve többen felvetették, hogy miért nem építik vissza részben vagy akár egészben a sátoraljaújhelyi várat – idézte Ringer István.

Hozzátette: kezdetektől fogva nem ilyen irányban gondolkodtak az ásatást és a turisztikai hasznosítást kezdeményező és nagyrészt finanszírozó önkormányzattal együtt, amikor szóba került a romok esetleges turisztikai hasznosítása. Ennek egyik oka, hogy a vár gyakorlatilag teljesen elpusztult, minden, ami ma a helyszínen látható, a régészeti munka során került felszínre – magyarázta a múzeumigazgató hozzáfűzve: egy ekkora pusztulás után igen nagymértékű a bizonytalanság egy esetleges újjáépítés esetén, mivel nem maradtak fenn olyan források sem, amelyek segítséget nyújtanának egy hiteles építészeti rekonstrukcióhoz.

Nem műemlék

Ringer István beszélt arról is, hogy a közvélekedéssel ellentétben az újhelyi vár nem műemlék, besorolását tekintve egy régészeti lelőhely. Beszélt arról is, hogy nem vitatják el a most is zajló várrekonstrukciók létjogosultságát, a mögöttük tapasztalható társadalmi igényt. A régész véleménye szerint a várak pusztulása ugyanúgy a történelem része, mint azok újjáépítése, de nem ezt az utat követik. Kiemelte: a rekonstrukcióknak is sok buktatójuk lehet, például az, hogy az újonnan létrejövő terek bútorzatát, enteriőrjét tárgymásolatokkal kell pótolni, hiszen az elpusztult várak berendezése is az enyészeté lett. Hozzátette: az újhelyi vár esetében maguk sem mondták soha, hogy az abszolút jó megoldást választották, és vállalják a döntésük eredményeként megnyilvánuló éles kritikákat is.

Mint elmondta, a tervezés során a romok konzerválása és az újjáépítés elutasítása mellett voltak más szempontok is. Ezek közül a legfontosabb, hogy az, ami újonnan épül majd, élesen váljon el attól, ami eredeti. Eddig – egy példaértékű restaurátori munka során – a sérült falsíkok pótlását, a faltöredékek kiegészítését, valamint a falkoronák lezárását végezték el a feltárás során előkerült romokon – sorolta a régész.

Minden, ami ma a helyszínen látható, a régészeti munka során került felszínre – Ringer István

A feltárás során létrejött úgynevezett romkaraktert egy folyamatos utógondozással szeretnék fenntartani és ugyanezt az állagvédelmi programot folytatni a többi, felszín alól előkerült falmaradvánnyal is a jövőben.

A régészeti ásatás során előkerült, kifejezetten izgalmas régészeti anyagot a Kazinczy Ferenc Múzeumban egy időszakosan megújuló kiállításban tárják az érdeklődők elé, míg a Várhegy lábánál létrejött látogatóközpontban egy vártörténeti kiállítás készült, egy látványos grafikai elemeket is tartalmazó filmben mutatják be a vár történetét és a régészeti feltárás menetét. Mindezen túl a terepen igyekeznek minél többet elmesélni a vár régészeti eredményeiről, a falak bemutatása mellett is. Hangsúlyozta: az újhelyi egy turisztikai beruházás, s a turisztikai szakemberek szerint, mint ilyen, sikeres lehet a 21. századi fémkilátóval kiegészített romkert. Akik turistaként felkeresik majd a várat, kedvet kaphatnak arra is, hogy megismerjék a vár történetét vagy a feltárt leleteket a kiállítási helyszíneken. A kilátósétány vizuális megítélése erősen szubjektív, s ez világosan látszik az eddigi hozzászólásokból is. Aláhúzta: a látványterv legelső szakmai véleményezésének hivatalos jegyzetében ez áll: „A tervezett látvány megfelelően illeszkedik a természeti, táji környezetbe.” Ez megint nem jelent mást, minthogy ilyen vélemény is van – mondta.

Turisztikai hasznosítás

Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere kérdésünkre kifejtette: alapvetően az volt a céljuk, hogy a feltárt romokat konzerválják, és – mint régészeti értékeket – hamisítatlan formában megőrizzék. Ezzel együtt a turisztikai hasznosítás keretében szerették volna megmutatni a vár egykori kiterjedését térben is úgy, hogy nem építik vissza. A felépítendő fém kilátósétány teteje ezért az erődítmény egykori falainak vélelmezett magasságában fut majd körbe, és az északi torony helyén is abban a panorámában gyönyörködhetnek majd a látogatók, amiben egykor a vár lakói – közölte. Az alpolgármester kiemelte: a megvalósuló fejlesztés eredményeként a középkort a 21. századtól élesen elkülönítve, biztonságosan, az ásatások folytatásának lehetőségét fenntartva tudják bemutatni a vár, valamint a páratlan kilátással kecsegtető helyszín összes történelmi és turisztikai értékét.

Megemlítette: a fémépítmény olyan elemekből készül el, hogy amennyiben nem válik be az elképzelés, később károk nélkül átalakítható. Hozzátette: a látogatók – igényeikhez mérten – különböző szintű ismereteket kaphatnak az egykori várról, a romok megtekintése mellett az egykori majálisparkban létrehozott látogatóközpontban mai eszközökkel, egyebek mellett háromdimenziós grafikák segítségével mutatják be, hogyan is nézhetett ki a vár eredetileg, és hogyan zajlott a feltárás. A Kazinczy Ferenc Múzeumban pedig az ásatások során előkerült leletek tekinthetők meg. Dankó Dénes hozzáfűzte: a beruházás egy nagyobb, összesen hárommilliárd forintos projekt részeként valósul meg, ebben az újhelyi várat érintő fejlesztéseken kívül megújul a boldogkői vár, valamint a sárospataki várban is történnek újítások. A gesztor Sátoraljaújhely közel másfél milliárdból valósítja meg saját fejlesztéseit, amelyek a már említetteken kívül magukba foglalják egyebek mellett a hegyre vezető út rendbetételét és parkolók kialakítását is. Részese lesz a vár a sokrétű helyi turisztikai kínálatnak is, hiszen a szomszédos Szár-hegyen a Magyar Kálváriát tekinthetik meg a látogatók, míg a város másik végén, a Magas-hegyen a Zemplén Kalandpark kínálatát élvezhetik – tette hozzá az alpolgármester.

(A borítóképen: A gönci pálos kolostor templomának romjai)

Forrás: boon.hu