Az ellátásbiztonságot veszélyezteti a vízművek mélyülő válsága

 
38891435 b296de4ebb2a287f7384af4e135e0dbe wm
A víziközmű-társaságok több mint felét megrengette a rezsicsökkentés, lesznek cégek, amelyek külső segítség nélkül nem húzzák ki a választásokig. Az áramár 30-50 százalékos drágulása lehet az utolsó csepp.

Becsléseink szerint több mint húsz társaságnál nagyon komoly problémák vannak a gazdálkodás egyensúlyával – mondta az Indexnek Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke. Iparági becslések szerint jelenleg nagyjából 3-5 olyan vállalat van, ami egy éven belül beavatkozást igényel, de a cégek jelentős részénél bekövetkezhet ez másfél-két év múlva, ha nem változik a szabályozói, működési környezet.

A cégek egy részének problémája részben még 2011-re nyúlik vissza, amikor a mintegy 400 szolgáltató számára integrációs kötelezettséget írt elő az új víziközmű-törvény, 150 ezer fogyasztói egyenértékben megszabva az optimális méretet. A kisebb cégek egy része eleve a gazdaságos üzemeltetés szempontjából kedvezőtlenebb adottságú területeken működött, ami a kényszertársulások után sem változott érdemben. Főleg észak- és kelet-magyarországi cégekről van szó, de a probléma az ország minden részén nehézségeket okoz.

Majd jött a díjmegállapítás elvonása a településektől, aztán a díjbefagyasztás, majd a rezsicsökkentés 2013-ban és a közműadó bevezetése. Az érdekképviselet összesítése szerint a víziközmű-ágazat számára

  • évi 20-25 milliárd forintos bevételkiesést okoz a rezsicsökkentés,
  • amit megfejel a közműadóból eredő, 15 milliárd forintos fizetési kötelezettség az állam felé;
  • ezenfelül jelentkezik a működési költségekben – mint az energia, az alapanyagok, a munkabérek – az elmúlt évek alatt megtapasztalt drágulás, amelynek kompenzálására a szövetség becslése szerint évi 30-40 milliárd forint kellene az ellátásbiztonság érdekében.

ÉS EBBEN A BECSLÉSBEN MÉG NINCS BENNE AZ ÉPÍTŐANYAGOK IDEI EXTRÉM DRÁGULÁSA, AMI TOVÁBB EMELTE A KÖLTSÉGEKET, VAGY PEDIG A VILLAMOSENERGIA-ÁRAK 30-50 SZÁZALÉKOS EMELKEDÉSE 2022-TŐL

– hívta fel a figyelmet Kurdi Viktor. A víziközmű-társaságok ugyanis, miközben minden lakossági ügyfélnek rezsicsökkentett áron adják a vizet, az egyik legjelentősebb költségelemüket, az áramot közbeszerzéssel szerzik be a szabadpiacról, méghozzá úgy, hogy a két-három hónap alatt átfutó közbeszerzési eljárások eredményhirdetésének napján érvényes áramtőzsdei árakon szerződnek a kiválasztott ajánlattevővel.

Ez az idén nagyon is visszacsap, és hosszabb távon állandósulhat a helyzet. A német széntüzelésű és atomerőművek kivezetése, valamint a héten kétharmaddal megszavazott osztrák terv, miszerint 2030-ra 80 százalékban alternatív energiaforrásokra állnak át, jelentősen befolyásolja majd nemcsak a régió, de az összekapcsolt hálózatok miatt a kontinens árampiacát is. Az átállás ideje alatt mindenképpen. Márpedig ha hosszabb távon marad ez a villamosenergiaár-szint, akkor az előbb-utóbb a gazdaság minden területén és később a fogyasztói árindex, azaz az infláció alakulásában is érezteti majd a hatását. A villamos energia egyébként nélkülözhetetlen a szivattyúk és egyéb, víz- és szennyvíztisztításhoz szükséges berendezések működtetéséhez. A MaVíz elnöke elmondta, hogy

Eddig nem érkezett kormányzati reakció a cégek ezzel a gyakorlattal kapcsolatos problémafelvetéseire.

További problémát jelent az is, hogy míg 2010 előtt a nemzetgazdasági átlag felett kerestek az ágazat dolgozói, ez már régen nincs így, és egyre nagyobb fejtörést okoz a víziközmű-társaságoknak a szakképzett munkaerő elvándorlása, pályaelhagyása és kiöregedése is, mivel nemcsak az utánpótlás jelentkezésével, de a képzésével is gondok vannak.