Sorozatos magyar vétók után beleálltak a németek: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt az EU-s külpolitikában

magyarorszag veto kulpolitika 02

A jelek szerint besokallt az elmúlt hetek sorozatos magyar vétóitól a német külügyminiszter, mert a mai berlini nagyköveti értekezleten szokatlanul kemény hangnemben beszélve leszögezte: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, azaz a minden tagállam számára adott vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban, mert ha ez így folytatódik, akkor az veszélybe sodorhatja az EU egységét.

Heiko Maas a tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli, szorosabbra kell fonni a liberális demokráciák szövetségét, és észre kell venni, amikor "mások" megkérdőjelezik ezt a fajta berendezkedést, például azzal, hogy

a rendszerek közötti versengéssé stilizálják a maszk-, vagy vakcinaszállításokat.

A liberális demokráciák ellenálló képességét meg kell erősíteni, és ehhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU "külpolitikai cselekvőképességét"

- közölte.

A német diplomácia vezetője rámutatott: az utóbbi hónapokhoz képest "nagyobb egység" szükséges az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban napirendre kerülő szankciók ügyében is. Nem szabad válasz nélkül hagyni "Moszkva hibrid beavatkozási módszereit", és azt sem, hogy Peking egyre keményebben kényszerít ki politikai engedelmességet "gazdasági függőség" kialakításával. Ehhez meg kell erősíteni a liberális demokráciák ellenálló képességét - húzta alá .

Donald Trump volt amerikai elnök és az új elnök, Joe Biden tevékenységére utalva hozzátette, hogy ezen a téren "washingtoni ellenszél helyett hátszéllel" lehet tovább folytatni a munkát a többi között a dezinformáció - célzott, szándékos félrevezetés, megtévesztés - elleni harc és a sajtószabadság ügyében. A liberális demokráciák ellenálló képességének megerősítéséhez az is szükséges, hogy a vétó intézményének felszámolásával megerősítsék az EU "külpolitikai cselekvőképességét".

A Reuters szerint Heiko Maas szokatlanul kemény stílusban fogalmazott és azt is mondta:

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan emberek ejtsenek túszul minket, akik a vétóval akadályozzák az európai külpolitikát. Ha megengedjük, akkor előbb-utóbb az európai kohéziót sodorjuk veszélybe. A vétónak mennie kell még akkor is, ha az azt jelenti, hogy még minket is le lehet szavazni.

Magyarország egyedüliként megvétózta májusban az EU azon közleményét, amiben elítélte volna a kínai állam Hong Konggal kapcsolatos lépéseit (nemzetbiztonsági törvény), majd az EU hosszú évekig előkészített Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével kötendő kereskedelmi megállapodását vétóztuk meg, aztán az izraeli-palesztin tűzszünetre felszólító közleményt is megvétóztuk.

Arra, hogy változóban van a német politikai vezetés hozzáállása a vétófenyegetéssel tarkított közös külpolitikai döntéshozatal ügyében, egy májusi berlini parlamenti fejlemény alapján már felhívtuk a figyelmet. Amint megírtuk: „Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által május elején este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.

A Hong Konggal kapcsolatos uniós állásfoglalás megvétózása után Heiko Maas már nyilvánosan elégedetlenségének adott hangot, akkor azt mondta, hogy a magyar kormány álláspontja a tartalmát tekintve „teljességgel érthetetlen”, és árt az egységes uniós fellépésnek, ami hasznos lenne az EU-nak és emberi jogi szempontból is indokolt lenne.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kínával szembeni vétók kapcsán, illetve múlt pénteken a magyar Kormányzati Tájékoztatási Központ a Reutersnek ugyanazt az érvelést hangsúlyozta: értelmetlen kiadni ilyen nyilatkozatokat, mert úgysem változik semmi, eddig is sok ilyen nyilatkozatot kiadott már az EU és mégsem történt semmi változás.

Miután múlt héten harmadszorra is megvétózta a magyar kormány a Hong Konggal kapcsolatos uniós állásfoglalást, múlt pénteken a német külügyi tárca államtitkára a Twitteren fogalmazott meg nyilvános kritikát, miszerint a vétóra építve nem lehet uniós kül -sé biztonságpolitikát csinálni és felvetette, hogy meg kell változtatni a vétó lehetőségét a külpolitikában, meg kell fontolni a minősített többség melletti döntéshozalt.

Ilyen előzmények után jött tehát hétfőn Maas konkrét javaslata, hogy tényleg változtatni kell az uniós külpolitikai döntéshozatal szavazási módján.

A május 8-tól egy éven át zajló konferenciasorozat az EU jövőjéről bizonyára ezt a fenti külpolitikai döntéshozatali témát is ki fogja majd tárgyalni, és éppen ezért sem valószínű, hogy rövid távon bármi is változna a szavazási módban. Mindenesetre az, hogy az EU az erő sugározása helyett egy-egy tagállam vétója miatt képtelen bizonyos ügyekben gyorsan és határozottan fellépni, látthatóan egyre jobban idegesíti a legnagyobb és legbefolyásosabb gazdaság politikai vezetőit.

Címlapkép forrása: Markus Schreiber - Pool/Getty Images

Forrás: index.hu