Még erősebben szorongatja a magyarokat az áremelkedés – Hol lesz ennek vége?

aremelkedes 01

A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az áprilisi 5,1%-ról kicsit még tovább emelkedhetett az infláció a múlt hónapban. Ezzel jó eséllyel tetőzhet az áremelkedés üteme, ugyanakkor az év végi rátára vonatkozó előrejelzések érezhetően feljebb kerültek, vagyis nő annak esélye, hogy nem csak átmeneti jelenség lesz a magasabb infláció.

Nem az áprilisi infláció volt a csúcs

Áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5,1%-ra ugrott az infláció Magyarországon. Ennél hosszabb időre visszatekintő rekordot valószínűleg most sem fogunk látni, hiszen a 2012 októberi 6%-os ráta elérésére kevés az esély, viszont

a megkérdezett elemzők mindegyike további kis emelkedést vár májusra.

aremelkedes 02

Az előrejelzések viszonylag szűk sávban szóródnak 5,2 és 5,5% között, és abban is nagy az egyetértés a szakemberek körében, hogy itt lehet a csúcs. Mindössze az OTP elemzője vár további minimális emelkedést júniusban még, a többiek a májusi értéket gondolják a legmagasabbnak egy ideig.

aremelkedes 03

Mitől szállt el így az infláció?

Azt már áprilisban láttuk, hogy egyszerre több tényező emelte 5% fölé az inflációt, ezek egymást erősítik:

  • A járvány kitörésekor tavaly tavasszal bezuhant az infláció, ez most alacsony bázist teremt. A bázis szempontjából külön érdemes kiemelni az üzemanyagárakat, hiszen 2020 tavaszán gyakorlatilag nullára esett az olajár.
  • A gazdaságok újranyitásával párhuzamosan megindult a háztartások fogyasztási keresletének emelkedése, ami szintén erősíti az inflációt.
  • Kínálati okokból jelentősen emelkedtek az utóbbi hónapokban a nyersanyagárak, ez pedig költségoldali nyomást okozva beépül a fogyasztói árindexbe. Ide sorolható a globális chiphiány, illetve a tengeri szállításokban tapasztalható jelentős áremelkedés és kapacitáshiány.
  • A munkaerőpiaci helyzet javulása (illetve az azok körüli egyenetlenséek) munkaerőhiányos környezetet teremhetnek egy sor területen. Ez a magasabb inflációs várakozásokkal együtt ár-bér spirál kialakulásával fenyegetnek. Éppen ezért különösen érdekes, hogy a kereséleti és kínálati problémák tartósak lesznek, vagy csak átmeneti hatásról beszélhetünk.

Az infláció legfontosabb tényezői a folytatódó – részben szezonális tényezőkre visszavezethető - élelmiszer és járműüzemanyag-áremelkedés, valamint az újranyitással párhuzamosan a dráguló szolgáltatások lehetettek – emelte ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

Az ingyenes parkolás eltörlése jelentős bizonytalanságot okoz, mivel nehéz megmondani, hogy ennek hatása már a májusi, vagy csak a júniusi adatokban jelenik majd meg. Mi előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy ez a kb. 0,2%pontos hatás csak a júniusi adatokban fog megjelenni – hangsúlyozta Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. Hozzátette, hogy májusban csak az üzemanyagár több mint 35%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Még mindig jelen lesz árfelhajtó tényezőként az év/év inflációs mutatóban a dohánytermékek jövedéki adójának változása. Ami a korábbiakhoz képest ugyanakkor újdonság, az a szolgáltatások és az élelmiszerek erősödő inflációja – véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A gyorsan fellendülő kereslet, a kínálati korlátok, a beszerzési költségek emelkedése, a munkaerő drágulása és az elmúlt egy év kieső bevételei mind arra sarkallják a szolgáltatókat, hogy árat emeljenek. Így ez vélhetően jelentősen megemeli nem csak a fő inflációs mutatót, de a maginfláció mértékét is, egészen 3,6 százalékig – teszi hozzá.

Mikor lehet vége az emelkedésnek?

Nyeste Orsolya szerint a következő hónapokban is magas maradhat az infláció, csak lassú lecsorgás jöhet a májusi csúcs után. Ebben segíthet a nyári, támogatóbb bázishatás is, ugyanakkor

nem valószínű, hogy 4% alatti inflációt látunk még idén.

Középtávon továbbra is bizonytalan, hogy a kereslet-kínálati súrlódások mennyire vezetnek tartósan inflációs nyomáshoz, különösen, ha a bérek erőteljes növekedési üteme fennmarad – emelte ki az Erste Bank szakembere.

Az elemzők egyébként az év végére érezhetően magasabb inflációval számolnak, most 4,4%-ra várják a decemberi rátát, egy hónapja ez 4,1% volt. 2022 végére aztán a jegybanki célérték közepe környékére eshet vissza a ráta, de ahogy Nyeste is kiemelte: erősek a felfelé mutató kockázatok.

aremelkedes 04

A kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak. Ez több tőről fakad: szállítási zavarok és szállítási költségek további drágulása, a világpiaci nyersanyagok áremelkedése, mezőgazdasági és ipari termelői árak kétszámjegyű növekedése, a kereslet-kínálat oldali súrlódások erősödése a szolgáltatószektorban és bizonyos területeken a munkaerőhiány hajtotta béremelkedés is inflációs hatású lehet – vélekedik Virovácz Péter. Szerinte idén „duplacsúcs” várható az inflációban, a nyári enyhülés után az év vége felé, várhatóan novemberben újra 5% feletti rátát láthatunk.

Erre már reagálhat június végén az MNB

A májusi inflációs adat a jegybank szempontjából is lényeges lehet, hiszen zsinórban másodszor haladhatja meg jelentősen az MNB célsávját (3 pluszmínusz 1 százalék) az index. Emellett a szakemberek szerint a középtávú kockázatok is erősödnek, még az év végén is a célsáv felett lehet az áremelkedés mértéke.

A kockázatok erősödésére reagálva jelentette be már május végén a Monetáris Tanács a kamatkondíciók közelgő szigorítását. A jegybank közleményéből azt lehet kiolvasni, hogy csak a kamatemelés mértéke kérdéses, a szigorítást szinte biztosra vehetjük.

A mostani adat azért is lényeges, mert ez érdemben befolyásolhatja az MNB kamatdöntését, azaz, hogy a júniusra várt szigorítás milyen mértékű lesz és mit fog érinteni – emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza. Emellett szerinte az újranyitás miatti áremelkedéseknek különösen nagy szerepe lesz az MNB döntésében, mert az a tartós, a várakozásokba is beépülő inflációt is befolyásolja.

Az is látható ugyanakkor, hogy az MNB verbális intervenciója erősíteni tudta a forintot, azaz ez a következő időszakban már valamennyivel mérsékelheti az inflációt

aremelkedes 05

- teszi hozzá Regős.

Mélyen egyetértek a Magyar Nemzeti Bank májusban végrehajtott szóbeli monetáris politikai fordulatával, amely egy kamatemelési ciklust készít elő. A gyakorlatban várhatóan júniustól számíthatunk a kamatok emelkedésére. A ciklus mértékét és hosszát ugyanakkor majd a másodkörös hatások értékelése befolyásolja. Jelenleg 60 bázispontnyi kamatemelés mellett jövőre 3,3 százalékos átlagos inflációval kalkulálunk, rendkívül jelentős felfelé mutató kockázatok mellett – mondta a várható jegybanki reakcióval kapcsolatban Virovácz Péter.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu